1 הִרְאַנִי יְהוָה וְהִנֵּה שְׁנֵי דּוּדָאֵי תְאֵנִים מוּעָדִים לִפְנֵי הֵיכַל יְהוָה אַחֲרֵי הַגְלֹות נְבוּכַדְרֶאצַּר מֶלֶךְ־בָּבֶל אֶת־יְכָנְיָהוּ בֶן־יְהֹויָקִים מֶלֶךְ־יְהוּדָה וְאֶת־שָׂרֵי יְהוּדָה וְאֶת־הֶחָרָשׁ וְאֶת־הַמַּסְגֵּר מִירוּשָׁלִַם וַיְבִאֵם בָּבֶל | 1 Ezt mutatta nekem az Úr: íme, két kosár füge állt az Úr temploma előtt, miután Nebukadnezár, Babilon királya fogságba vitte Joachint, Joakim fiát, Júda királyát és Júda fejedelmeit, a mesterembereket meg az aranyműveseket Jeruzsálemből, és elvitte őket Babilonba. |
2 הַדּוּד אֶחָד תְּאֵנִים טֹבֹות מְאֹד כִּתְאֵנֵי הַבַּכֻּרֹות וְהַדּוּד אֶחָד תְּאֵנִים רָעֹות מְאֹד אֲשֶׁר לֹא־תֵאָכַלְנָה מֵרֹעַ׃ ס | 2 Az egyik kosárban igen jó fügék voltak, amilyenek a korán érő fügék; a másik kosárban pedig igen rossz fügék voltak, melyeket nem lehetett megenni, olyan rosszak voltak. |
3 וַיֹּאמֶר יְהוָה אֵלַי מָה־אַתָּה רֹאֶה יִרְמְיָהוּ וָאֹמַר תְּאֵנִים הַתְּאֵנִים הַטֹּבֹות טֹבֹות מְאֹד וְהָרָעֹות רָעֹות מְאֹד אֲשֶׁר לֹא־תֵאָכַלְנָה מֵרֹעַ׃ פ | 3 Akkor ezt mondta nekem az Úr: »Mit látsz, Jeremiás?« Azt feleltem: »Fügéket; a jó fügék igen jók, a rosszak pedig igen rosszak, nem lehet megenni őket, olyan rosszak.« |
4 וַיְהִי דְבַר־יְהוָה אֵלַי לֵאמֹר | 4 Ekkor így hangzott az Úr igéje hozzám: |
5 כֹּה־אָמַר יְהוָה אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל כַּתְּאֵנִים הַטֹּבֹות הָאֵלֶּה כֵּן־אַכִּיר אֶת־גָּלוּת יְהוּדָה אֲשֶׁר שִׁלַּחְתִּי מִן־הַמָּקֹום הַזֶּה אֶרֶץ כַּשְׂדִּים לְטֹובָה | 5 »Így szól az Úr, Izrael Istene: Mint ezekre a jó fügékre, úgy tekintek jóindulattal Júda száműzöttjeire, akiket elküldtem erről a helyről a káldeaiak földjére. |
6 וְשַׂמְתִּי עֵינִי עֲלֵיהֶם לְטֹובָה וַהֲשִׁבֹתִים עַל־הָאָרֶץ הַזֹּאת וּבְנִיתִים וְלֹא אֶהֱרֹס וּנְטַעְתִּים וְלֹא אֶתֹּושׁ | 6 Rajtuk tartom szememet jóindulattal, és visszahozom őket erre a földre. Felépítem őket, és nem rombolok, elültetem őket, és nem gyomlálok. |
7 וְנָתַתִּי לָהֶם לֵב לָדַעַת אֹתִי כִּי אֲנִי יְהוָה וְהָיוּ־לִי לְעָם וְאָנֹכִי אֶהְיֶה לָהֶם לֵאלֹהִים כִּי־יָשֻׁבוּ אֵלַי בְּכָל־לִבָּם׃ ס | 7 Olyan szívet adok nekik, hogy megismerjenek engem, hogy én vagyok az Úr; az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek, mert megtérnek hozzám egész szívükkel. |
8 וְכַתְּאֵנִים הָרָעֹות אֲשֶׁר לֹא־תֵאָכַלְנָה מֵרֹעַ כִּי־כֹה ׀ אָמַר יְהוָה כֵּן אֶתֵּן אֶת־צִדְקִיָּהוּ מֶלֶךְ־יְהוּדָה וְאֶת־שָׂרָיו וְאֵת ׀ שְׁאֵרִית יְרוּשָׁלִַם הַנִּשְׁאָרִים בָּאָרֶץ הַזֹּאת וְהַיֹּשְׁבִים בְּאֶרֶץ מִצְרָיִם | 8 De mint a rossz fügékkel, melyeket nem lehet megenni, olyan rosszak – bizony így szól az Úr –, úgy teszek Cidkijával, Júda királyával, az ő fejedelmeivel és Jeruzsálem maradékával, akik ebben az országban maradtak, és akik Egyiptom földjén laknak. |
9 וּנְתַתִּים [לִזְוָעָה כ] (לְזַעֲוָה ק) לְרָעָה לְכֹל מַמְלְכֹות הָאָרֶץ לְחֶרְפָּה וּלְמָשָׁל לִשְׁנִינָה וְלִקְלָלָה בְּכָל־הַמְּקֹמֹות אֲשֶׁר־אַדִּיחֵם שָׁם | 9 Iszonyattá teszem őket, szerencsétlenséggé a föld minden királysága előtt; gyalázattá és példázattá, gúny tárgyává és átokká mindazokon a helyeken, ahová elűzöm őket. |
10 וְשִׁלַּחְתִּי בָם אֶת־הַחֶרֶב אֶת־הָרָעָב וְאֶת־הַדָּבֶר עַד־תֻּמָּם מֵעַל הָאֲדָמָה אֲשֶׁר־נָתַתִּי לָהֶם וְלַאֲבֹותֵיהֶם׃ פ | 10 Elküldöm rájuk a kardot, az éhínséget és a dögvészt, míg csak ki nem pusztulnak arról a földről, melyet nekik és atyáiknak adtam.« |