Psalmi 132

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Canticum ascensionum. Memento, Domine, David et omnis mansuetudinis eius,	1 Zarándok-ének. Emlékezzél meg, Uram, Dávidról, és minden gyötrődéséről,
2 quia iuravit Domino, votum vovit Potenti Iacob:	2 arról, hogy megesküdött az Úrnak, fogadalmat tett Jákob erős Istenének:
3 “ Non introibo in tabernaculum domus meae, non ascendam in lectum strati mei,	3 »Nem lépek be házam sátorába, nem megyek föl fekvőhelyem nyugalmába,
4 non dabo somnum oculis meis et palpebris meis dormitationem,	4 nem engedem szememet aludni, pilláimat szunnyadozni,
5 donec inveniam locum Domino, tabernaculum Potenti Iacob ”.	5 amíg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákob erős Istenének!«
6 Ecce audivimus eam esse in Ephratha, invenimus eam in campis Iaar.	6 Íme, hallottuk, hogy Efratában volt, és rátaláltunk Jaár mezején.
7 Ingrediamur in tabernaculum eius, adoremus ad scabellum pedum eius. -	7 Lépjünk be az ő hajlékába, boruljunk le lábának zsámolyához!
8 Surge, Domine, in requiem tuam, tu et arca fortitudinis tuae.	8 Indulj el, Uram, nyugalmad helyére, te és a te hatalmad ládája!
9 Sacerdotes tui induantur iustitiam, et sancti tui exsultent.	9 Papjaid öltözzenek igazságba, szentjeid pedig ujjongjanak.
10 Propter David servum tuum non avertas faciem christi tui.	10 Dávidért, a te szolgádért, ne vesd meg fölkentednek színét!
11 Iuravit Dominus David veritatem et non recedet ab ea: “ De fructu ventris tui ponam super sedem tuam.	11 Igaz esküt tett az Úr Dávidnak s azt nem másítja meg: »Ágyékod gyümölcsét ültetem királyi székedbe.
12 Si custodierint filii tui testamentum meum et testimonia mea, quae docebo eos, filii eorum usque in saeculum sedebunt super sedem tuam ”.	12 Ha fiaid megtartják szövetségemet, s e törvényeimet, amelyekre megtanítom őket, fiaik is mindenkor trónodon ülnek majd.«
13 Quoniam elegit Dominus Sion, desideravit eam in habitationem sibi:	13 Mert Siont választotta ki az Úr, lakásául azt választotta.
14 “ Haec requies mea in saeculum saeculi; hic habitabo, quoniam desideravi eam.	14 »Ez lesz a nyugvóhelyem mindörökre, itt lesz a lakásom, mert ezt szeretem.
15 Cibaria eius benedicens benedicam, pauperes eius saturabo panibus.	15 Özvegyeit áldva megáldom, szegényeit jóllakatom kenyérrel.
16 Sacerdotes eius induam salutari, et sancti eius exsultatione exsultabunt.	16 Papjait felruházom segítségemmel, s ujjongva ujjonganak majd szentjei.
17 Illic germinare faciam cornu David, parabo lucernam christo meo.	17 Dávid hatalmát itt növelem meg, fölkentemnek fáklyát készítek.
18 Inimicos eius induam confusione, super ipsum autem efflorebit diadema eius ”.	18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem, rajta azonban ragyogni fog koronája.«