Sirach 37

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Every friend declares his friendship, but there are friends who are friends in name only.	1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,
2 Is it not a sorrow unto death when your bosom companion becomes your enemy?	2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!
3 "Alas, my companion! Why were you created to blanket the earth with deceit?"	3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?
4 A false friend will share your joys, but in time of trouble he stands afar off.	4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.
5 A true friend will fight with you against the foe, against your enemies he will be your shield-bearer.	5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.
6 Forget not your comrade during the battle, and neglect him not when you distribute your spoils.	6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!
7 Every counselor points out a way, but some counsel ways of their own;	7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.
8 Be on the alert when one proffers advice, find out first of all what he wants. For he may be thinking of himself alone; why should the profit fall to him?	8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.
9 He may tell you how good your way will be, and then stand by to watch your misfortune.	9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,
10 Seek no advice from one who regards you with hostility; from those who envy you, keep your intentions hidden.	10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:
11 Speak not to a woman about her rival, nor to a coward about war, to a merchant about business, to a buyer about value, to a miser about generosity, to a cruel man about mercy, to a lazy man about work, to a seasonal laborer about the harvest, to an idle slave about a great task: pay no attention to any advice they give.	11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.
12 Instead, associate with a religious man, who you are sure keeps the commandments; Who is like-minded with yourself and will feel for you if you fall.	12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,
13 Then, too, heed your own heart's counsel; for what have you that you can depend on more?	13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,
14 A man's conscience can tell him his situation better than seven watchmen in a lofty tower.	14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!
15 Most important of all, pray to God to set your feet in the path of truth.	15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,
16 A word is the source of every deed; a thought, of every act.	16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!
17 The root of all conduct is the mind; four branches it shoots forth:	17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!
18 Good and evil, death and life, their absolute mistress is the tongue.	18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.
19 A man may be wise and benefit many, yet be of no use to himself.	19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.
20 Though a man may be wise, if his words are rejected he will be deprived of all enjoyment.	20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!
21 When a man is wise to his own advantage, the fruits of his knowledge are seen in his own person;	21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.
22 When a man is wise to his people's advantage, the fruits of his knowledge are enduring:	22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.
23 Limited are the days of one man's life, but the life of Israel is days without number.	23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;
24 One wise for himself has full enjoyment, and all who see him praise him;	24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.
25 One wise for his people wins a heritage of glory, and his name endures forever.	25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,
26 My son, while you are well, govern your appetite so that you allow it not what is bad for you;	26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.
27 For not every food is good for everyone, nor is everything suited to every taste.	27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.
28 Be not drawn after every enjoyment, neither become a glutton for choice foods,	28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!
29 For sickness comes with overeating, and gluttony brings on biliousness.	29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!
30 Through lack of self-control many have died, but the abstemious man prolongs his life.	30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.
	31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.