Qoelet 10

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 LE mosche morte fanno putire, e ribollir l’olio odorifero del profumiere; così un poco di stoltizia guasta il pregio della sapienza e della gloria.	1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság.
2 L’uomo savio ha il suo cuore alla sua destra, e lo stolto l’ha alla sua sinistra.	2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra.
3 Lo stolto, eziandio mentre egli cammina per la via, è scemo di senno, e dice a tutti ch’egli è stolto	3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol.
4 Se il principe monta in ira contro a te, non lasciar però il tuo luogo; perciocchè la dolcezza fa perdonar di gran peccati.	4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz.
5 Vi è un male che io ho veduto sotto il sole, simile all’errore che procede dal principe.	5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről:
6 Cioè: che la stoltizia è posta in grandi altezze, ed i ricchi seggono in luoghi bassi.	6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek.
7 Io ho veduti i servi a cavallo, ed i ricchi camminare a piè come servi.	7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának.
8 Chi cava la fossa caderà in essa; e chi rompe la chiusura il serpente lo morderà.	8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó!
9 Chi rimuove le pietre ne sarà offeso; chi spezza delle legne ne sarà in pericolo.	9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa.
10 Se il ferro è rintuzzato, e non se ne arrota il taglio, bisogna raddoppiar la forza; ma la sapienza è cosa eccellente, per addirizzar le cose.	10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár.
11 Se il serpente morde, non essendo incantato, niente meglio vale il maldicente	11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz.
12 Le parole della bocca del savio non sono altro che grazia; ma le labbra dello stolto lo distruggono.	12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti;
13 Il principio delle parole della sua bocca è stoltizia, ed il fine del suo parlare è mala pazzia.	13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés.
14 Benchè lo stolto moltiplichi le parole, l’uomo pur non sa ciò che ha da essere; e chi gli dichiarerà ciò che sarà dopo lui?	14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?«
15 La fatica degli stolti li stanca; perciocchè non sanno la via per andare alla città	15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni.
16 Guai a te, o paese, il cui re è fanciullo, ed i cui principi mangiano fin dalla mattina!	16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak!
17 Beato te, o paese, il cui re è di legnaggio nobile, ed i cui principi mangiano a tempo convenevole, per ristoro, e non per ebbrezza!	17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak.
18 Per la pigrizia di ambe le mani il solaio scade, e per le mani spenzolate gocciola in casa.	18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető.
19 I conviti si fanno per gioire, e il vino rallegra i viventi; ed i danari rispondono a tutto.	19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik.
20 Non dir male del re, non pur nel tuo pensiero; e non dir male del ricco nella camera dove tu giaci; perciocchè alcun uccello del cielo potrebbe portarne la voce, ed alcun animale alato rapportarne le parole	20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded!