Salmi 147

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 LODATE il Signore; Perciocchè egli è cosa buona e dilettevole di salmeggiar l’Iddio nostro; La lode è decevole.	1 ALLELUJA. Dicsérjétek az Urat, mert jó neki zengeni, gyönyörűség hirdetni Istenünk dicséretét.
2 Il Signore è quel ch’edifica Gerusalemme; Egli raccoglierà i dispersi d’Israele.	2 Felépíti az Úr Jeruzsálemet, egybegyűjti Izrael szétszórtjait.
3 Egli è quel che guarisce quelli che hanno il cuor rotto, E fascia le lor doglie;	3 Meggyógyítja a megtört szívűeket, sebeiket bekötözi.
4 Che conta il numero delle stelle; Che le chiama tutte per li nomi loro.	4 A csillagoknak sokaságát megszámlálja, és nevén szólítja valamennyit.
5 Il nostro Signore è grande, e di gran forza; La sua intelligenza è infinita.	5 Nagy a mi Urunk, nagy az ő hatalma, nincs határa bölcsességének.
6 Il Signore solleva i mansueti; Ed abbatte gli empi fino a terra.	6 Fölkarolja az Úr a szelídeket, de a bűnösöket porig alázza.
7 Cantate al Signore con lode; Salmeggiate colla cetera all’Iddio nostro;	7 Énekeljetek az Úrnak hálaadással, Istenünknek lanttal zengjetek.
8 Il qual copre il cielo di nuvole, Ed apparecchia la pioggia alla terra, E fa che i monti producono l’erba.	8 Ő borítja el felhőkkel az eget, és készít esőt a földnek. Ő sarjaszt füvet a hegyeken, és növényeket az emberek hasznára.
9 Che dà la sua pastura al bestiame. A’ figli de’ corvi, che gridano.	9 Ő ad enni az állatoknak, a hozzá kiáltó hollófiókáknak.
10 Egli non si compiace nella forza del cavallo; Egli non gradisce le gambe dell’uomo.	10 Nem a ló erejében telik kedve, sem a férfi lábszárában öröme.
11 Il Signore gradisce quelli che lo temono, Quelli che sperano nella sua benignità	11 Azokban leli örömét az Úr, akik félik őt, azokban akik irgalmában bíznak.
12 Gerusalemme, celebra il Signore; Sion, loda il tuo Dio.	12 Dicsérd az Urat, Jeruzsálem, Dicsérd Sion, Istenedet,
13 Perciocchè egli rinforza le sbarre delle tue porte; Egli benedice i tuoi figliuoli in mezzo di te.	13 Mert ő erőssé teszi kapuid zárait, megáldja benned fiaidat.
14 Egli è quel che mantiene il tuo paese in pace; Che ti sazia di grascia di frumento;	14 Békességet ad határaidnak, és a búza javával lakat jól téged.
15 Che manda il suo dire in terra; E la sua parola corre velocissimamente;	15 Elküldi szavát a földre, igéi gyorsan futnak.
16 Che manda la neve a guisa di lana; Che sparge la brina a guisa di cenere;	16 Olyan havat ad, mint a gyapjú, és mint a hamut, szórja a zúzmarát.
17 Che getta il suo ghiaccio come per pezzi; E chi potrà durar davanti al suo freddo?	17 Mint a morzsát, úgy hullatja jegét, ki tudja hidegét elviselni?
18 Egli manda la sua parola, e fa struggere quelle cose; Egli fa soffiare il suo vento, è le acque corrono.	18 De ha elküldi igéjét, felolvasztja azokat, a szele fúj, és folynak a vizek.
19 Egli annunzia le sue parole a Giacobbe; I suoi statuti e le sue leggi ad Israele.	19 Kihirdeti igéjét Jákobnak, törvényeit és rendeleteit Izraelnek.
20 Egli non ha fatto così a tutte le genti; Ed esse non conoscono le sue leggi. Alleluia	20 Nem tett így egyetlen nemzettel sem, nem ismertette meg őket rendeleteivel. ALLELUJA!