1 Job tomó la palabra y dijo: | 1 És felelt Jób, és ezt mondta: |
2 Todavía mi queja es una rebelión; su mano pesa sobre mi gemido. | 2 »Most is keserves a panaszom, s az engem sújtó kéz súlyosabb, mint ahogy panaszolom. |
3 ¡Quién me diera saber encontrarle, poder llegar a su morada! | 3 Bár tudnám, hogyan találjam meg őt és jussak trónja elé! |
4 Un proceso abriría delante de él, llenaría mi boca de argumentos. | 4 Feltárnám az ügyet előtte, és szám telve lenne ellenvetéssel; |
5 Sabría las palabras de su réplica, comprendería lo que me dijera. | 5 ügyelnék a szavakra, amelyekkel válaszol nekem, és megtudnám, mit mond ő nekem! |
6 ¿Precisaría gran fuerza para disputar conmigo? No, tan sólo tendría que prestarme atención. | 6 Ne szálljon velem perbe hatalmas erővel, és ne nyomjon el nagysága súlyával! |
7 Reconocería en su adversario a un hombre recto, y yo me libraría de mi juez para siempre. | 7 Akkor igazságot tenne velem szemben, és perem győzelemmel végződnék. |
8 Si voy hacia el oriente, no está allí; si al occidente, no le advierto. | 8 Ha keletnek megyek, nincs ott, ha nyugatnak tartok, nem veszem őt észre, |
9 Cuando le busco al norte, no aparece, y tampoco le veo si vuelvo al mediodía. | 9 ha balra keresem, nem érem el, ha jobbra fordulok, nem látom! |
10 Pero él mis pasos todos sabe: ¡probado en el crisol, saldré oro puro! | 10 Ismeri ő az utamat; próbára tett engem, mint az aranyat, amely átmegy a tűzön. |
11 Mi pie se ha adherido a su paso, he guardado su ruta sin desvío; | 11 Lábam követte nyomdokait, megőriztem útját és nem tértem le róla, |
12 del mandato de sus labios no me aparto, he albergado en mi seno las palabras de su boca. | 12 nem távoztam ajkának parancsaitól és szája igéit keblembe rejtettem. |
13 Mas él decide, ¿quién le hará retractarse? Lo que su alma ha proyectado lleva a término. | 13 De ő az egyedülvaló, és senki sem térítheti el szándékától, amit lelke kíván, azt véghez is viszi, |
14 Así ejecutará mi sentencia, como tantas otras decisiones suyas. | 14 mert beteljesíti rajtam akaratát, és készen tart még több ehhez hasonlót. |
15 Por eso estoy, ante él, horrorizado, y cuanto más lo pienso, más me espanta. | 15 Ezért rettegek színétől, ha rá gondolok, elfog a félelem. |
16 Dios me ha enervado el corazón, Sadday me ha aterrorizado. | 16 Ernyedtté tette Isten a szívemet, s a Mindenható megrémített engem, |
17 Pues no he desaparecido en las tinieblas, pero él ha cubierto de oscuridad mi rostro. | 17 mert nem a fenyegető sötétség miatt megyek én tönkre, és arcomat nem borította homály. |