Iob 37

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Sopra questo spaventoe lo mio cuore, ed è mosso del suo luogo.	1 Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről.
2 Udite quello che si dice nel terrore della boce sua, e lo suono della bocca sua procedente.	2 Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön!
3 Sotto ogni cielo elli considera, e lo lume suo sopra li termini della terra.	3 Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött;
4 Dopo lui ruggirà lo suono, e tonerà colla voce della sua grandezza; e non s' investigherà, quando udita sarà la voce sua.	4 utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül.
5 Tuonerà Iddio nella voce sua maravigliosamente, il quale fae le grandi cose e da non cercare.	5 Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk.
6 Il quale comanda alla neve, ch' ella scenda in terra, e alle piove del verno, e alli venti piovali della sua fortezza.	6 Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok!
7 Il quale segna nelle mani d'ogni uomo, acciò che ciascuno conosca li suoi lavorii.	7 Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit.
8 Vada la bestia nello buco suo, e nella spelonca sua si stia.	8 Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad.
9 Dalle cose più dentro viene la tempesta; dalla parte settentrionale lo freddo.	9 Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől.
10 Soffiante Iddio, cresce lo freddo; e da capo le altissime acque sono sparte.	10 Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul,
11 Lo grano desidera li nuvoli, e li nuvoli spargono lo suo lume.	11 a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja:
12 Li quali risplendono intorno in ciascuna parte, dove la volontà dello governante mena loro, ad ogni cosa che comanderae a loro sopra la faccia del mondo delle terre;	12 ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén,
13 ovvero in una schiatta, ovvero nella sua terra, ovvero in qualunque luogo della sua misericordia lui comanda ch' egli sieno trovati.	13 akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová.
14 Ascolta queste cose, Iob; sta, e considera le maraviglie di Dio.	14 Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira!
15 Or sai tu, quando comanderà Iddio alle piove, ch' elle mostrino la luce delli suoi nuvoli?	15 Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét?
16 Or sai tu li gran sentieri delli nuvoli, e le perfette scienze?	16 Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit?
17 E non sono li vestimenti tuoi caldi, quando percossa sarà la terra dallo austro? (cioè vento).	17 Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél!
18 Forse che tu fabbricasti li cieli con lui, li quali sono sparti, sodi quasi come di bronzo?	18 Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve?
19 Mostra a noi quello che noi diciamo a lui; in verità noi ci volgiamo nelle tenebre.	19 Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve!
20 Chi narrerà a lui quelle cose ch' io favello? e già se l' uomo favellerà, sarà divorato.	20 Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne!
21 Ma ora non vedono luce; sùbito l'aere sarà costretto in nuvoli, e lo vento trapassante scaccerà quelle.	21 De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat;
22 Dall' acquilone viene l'oro, e a Dio la paurosa lode.	22 aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül.
23 Degnamente lui trovare non possiamo; grande è di forza e di giudicio e di giustizia, e narrare non si puote.	23 A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni!
24 Perciò temeranno lui gli uomini, e non ardiranno di contemplare tutti coloro che credono sè essere savii.	24 Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!«