Sirák fiának könyve 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bűn miatt!	1 Heureux celui qui n’a pas péché en paroles et qui ne porte pas le regret de ses fautes!
2 Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye.	2 Heureux celui que sa conscience ne condamne pas et qui n’a pas renoncé à son idéal!
3 A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek?	3 La richesse ne convient pas à l’homme mesquin: pourquoi donneriez-vous de grands biens à un avare?
4 Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt; vagyonában idegen dúskál majd.	4 Celui qui amasse en se privant de tout, amasse pour autrui: d’autres jouiront de ses biens.
5 Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban!	5 Si quelqu’un est mauvais pour lui-même, pour qui sera-t-il bon? Il ne jouit même pas de ce qu’il a.
6 Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, galádsága bérét magával hordozza!	6 Il n’y a pas pire que celui qui est mauvais avec lui-même: sa méchanceté se retourne contre lui.
7 Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégis csak elárulja galádságát.	7 S’il fait le bien, ce sera un hasard, mais à la fin sa méchanceté ressortira.
8 Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.	8 L’homme qui toujours convoite est un mauvais; les personnes ne l’intéressent pas, il méprise les autres.
9 A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.	9 L’homme insatiable n’est jamais satisfait de ce qu’il a, la cupidité lui dessèche le cœur.
10 A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szűkölködik és bánkódik asztalánál.	10 L’envieux convoite la nourriture de son prochain: misère et famine seront à sa table.
11 Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek!	11 Mon enfant, fais bon usage de tout ce que tu as, et présente au Seigneur des offrandes généreuses.
12 Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!	12 Souviens-toi que la mort ne tardera pas, et que ton heure ne t’a pas encore été révélée.
13 Tégy jót barátoddal még halálod előtt, erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!	13 Avant de mourir fais du bien à ton ami, sois généreux selon tes moyens.
14 Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!	14 Jouis de la vie et ne rejette pas un plaisir légitime s’il se présente sur ton chemin.
15 Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagyod, amit szereztél!	15 Ne laisseras-tu pas à d’autres le fruit de ton travail? On partagera au sort le fruit de tes peines.
16 Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!	16 Donne et reçois, trompe tes soucis, ce n’est pas au tombeau qu’on peut chercher le plaisir.
17 Halálod előtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt lelni az alvilágban.	17 Tout ce qui vit vieillit comme un vêtement; c’est la loi éternelle: tu mourras!
18 Minden test elfonnyad, mint a fű, mint a fakadó levél a zöldellő fán:	18 Vois la verdure d’un arbre touffu: des feuilles tombent, d’autres apparaissent; de même les générations de chair et de sang: l’une meurt et l’autre naît.
19 az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérből való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik.	19 Les choses finies passent, et avec elles passe celui qui les a faites.
20 Minden romlandó alkotás tönkremegy végül, és alkotója nyomon követi;	20 Heureux celui qui s’adonne à la sagesse et peut répondre à celui qui l’interroge;
21 de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta.	21 qui fait siennes les voies de la sagesse et en approfondit les secrets;
22 Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését;	22 qui la prend en chasse et se met à l’affût sur son passage;
23 aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereső, és megmarad útjain;	23 qui regarde par ses fenêtres et écoute à ses portes;
24 aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik,	24 qui plante sa tente auprès de sa maison et en fixe les piquets dans ses murs.
25 aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erősíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában;	25 Il remet sa tente entre les mains de la sagesse et reste en cette heureuse demeure.
26 aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét;	26 Il place ses enfants sous sa protection et se tient à l’abri de ses branches;
27 aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől, és oltalmában megpihen.	27 elle le protège de la chaleur et il s’établit dans sa gloire.