Jób könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Revised Standard Version Catholic Edition
1 Válaszolt pedig a temáni Elifáz és mondta:	1 Then Eliphaz the Temanite answered:
2 »Tán bosszantásnak veszed, ha megkíséreljük a választ, de ki tudja magába fojtani gondolatát?	2 "If one ventures a word with you, will you be offended? Yet who can keep from speaking?
3 Lám, te sokakat oktattál s erőssé tettél fáradt karokat,	3 Behold, you have instructed many, and you have strengthened the weak hands.
4 szavaid fenntartottak támolygókat, s erőt öntöttél roskadó térdekbe.	4 Your words have upheld him who was stumbling, and you have made firm the feeble knees.
5 Most meg, hogy rád jött a csapás, zokon veszed, s amikor téged sújtott, zavarba jöttél!	5 But now it has come to you, and you are impatient; it touches you, and you are dismayed.
6 Hová lett istenfélelmed, kitartásod, hová türelmed, s útjaid tökéletessége?	6 Is not your fear of God your confidence, and the integrity of your ways your hope?
7 Emlékezz, kérlek, pusztult-e valaha valaki ártatlanul, és tönkrement-e valahol, aki becsületes?	7 "Think now, who that was innocent ever perished? Or where were the upright cut off?
8 Inkább úgy láttam: akik gonoszságot szántanak és fájdalmat vetnek, azt is aratnak;	8 As I have seen, those who plow iniquity and sow trouble reap the same.
9 tönkreteszi őket Isten lehelete, elemészti haragjának vihara.	9 By the breath of God they perish, and by the blast of his anger they are consumed.
10 Az oroszlán ordítása, a nőstény bömbölése, s az oroszlánkölykök fogai összetörnek!	10 The roar of the lion, the voice of the fierce lion, the teeth of the young lions, are broken.
11 Préda híján elpusztul a tigris, s az oroszlán kölykei elszélednek.	11 The strong lion perishes for lack of prey, and the whelps of the lioness are scattered.
12 Továbbá: Titkos szó jutott el hozzám, és fülemet lopva érte a nesze;	12 "Now a word was brought to me stealthily, my ear received the whisper of it.
13 éjjeli álomlátás rémségei között, amikor mély álom borul az emberekre,	13 Amid thoughts from visions of the night, when deep sleep falls on men,
14 félelem és rettegés fogott el engem, megrendült minden csontom!	14 dread came upon me, and trembling, which made all my bones shake.
15 Szellő suhant el ekkor mellettem, mire felborzadt minden hajszál a fejemen;	15 A spirit glided past my face; the hair of my flesh stood up.
16 ott állt valaki, de nem vettem ki arcát, egy alak szemeim előtt, és hallottam szava halk suttogását:	16 It stood still, but I could not discern its appearance. A form was before my eyes; there was silence, then I heard a voice:
17 Lehet-e ember igaz Isten előtt? Lehet-e férfi tiszta Alkotója előtt?	17 'Can mortal man be righteous before God? Can a man be pure before his Maker?
18 Lám, akik neki szolgálnak, azok sem állhatatosak, még angyalaiban is talál hibát!	18 Even in his servants he puts no trust, and his angels he charges with error;
19 Nos akkor a vályogházak lakói, akiknek homokon van az alapzatuk, elpusztulnak, mint amit a moly emészt;	19 how much more those who dwell in houses of clay, whose foundation is in the dust, who are crushed before the moth.
20 véget érnek reggeltől estére, elmúlnak örökre, anélkül, hogy bárki észrevenné;	20 Between morning and evening they are destroyed; they perish for ever without any regarding it.
21 utódaikat is elveszik tőlük, meghalnak, mégpedig bölcsesség nélkül.	21 If their tent-cord is plucked up within them, do they not die, and that without wisdom?'