| 1 Mózes azt felelte: »Nem hisznek majd nekem, és nem hallgatnak szavamra! Azt fogják mondani: ‘Nem is jelent meg neked az Úr!’« | 1 Moïse répondit: Ils ne me croiront pas, et ils n'écouteront point ma voix; mais ils diront: Le Seigneur ne vous a point apparu. |
| 2 Ezért az Úr azt mondta neki: »Mi az, amit kezedben tartasz?« Ő azt felelte: »Egy bot.« | 2 Dieu lui dit donc: Que tenez-vous en votre main? Il répondit: Une verge. |
| 3 Az Úr erre azt mondta: »Dobd csak le a földre!« Ő ledobta, s az kígyóvá változott, úgyhogy Mózes elfutott. | 3 Le Seigneur ajouta: Jetez-la à terre. Moïse la jeta, et elle fut changée en serpent, de sorte que Moïse s'enfuit. |
| 4 Aztán azt mondta neki az Úr: »Nyújtsd ki a kezedet, és fogd meg a farkát!« Ő kinyújtotta és megfogta, és az bottá változott a kezében. | 4 Le Seigneur lui dit encore: Etendez votre main, et prenez ce serpent par la queue. Il étendit la main et le prit, et aussitôt la verge changée en serpent redevint verge. |
| 5 »Hogy elhiggyék – folytatta –, hogy megjelent neked az Úr, atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene!« | 5 Le Seigneur ajouta: J'ai fait ceci afin qu'ils croient que le Seigneur, le Dieu de leurs pères,vous est apparu, le Dieu d'Abraham, le Dieu d'Isaac et le Dieu de Jacob. |
| 6 Azután az Úr azt mondta: »Dugd csak be a kezedet a kebledbe!« Ő bedugta a keblébe, és amikor kihúzta, olyan volt a leprától, mint a hó. | 6 Le Seigneur lui dit encore: Mettez votre main dans votre sein. Et l'ayant mise dans son sein, il l'en retira pleine d'une lèpre blanche comme le neige. |
| 7 »Dugd vissza a kezedet kebledbe!« – mondta azután. Ő visszadugta, és amikor megint kivette, olyan volt, mint a többi testrésze. – | 7 Remettez, dit le Seigneur, votre main dans votre sein. Il la remit, et l'en retira toute semblable au reste de son corps. |
| 8 »Ha nem hinnének neked – mondta –, és nem hallgatnának az első jel szavára, majd hisznek a második jel szavára. | 8 S'ils ne vous croient pas, dit le Seigneur, et s'ils n'écoutent pas la voix du premier miracle, ils écouteront celle du second. |
| 9 Ha pedig e két jelre sem hinnének, és nem hallgatnának szavadra, végy vizet a folyóból, öntsd szét a szárazon, és amit a folyóból merítettél, vérré fog változni!« | 9 Que s'ils ne croient point encore à ces deux miracles et qu'ils n'écoutent point votre voix, prennez de l'eau du fleuve, répandez-la sur la terre, et tout ce que vous en aurez puisé sera changé en sang. |
| 10 Mózes erre azt mondta: »Kérlek, Uram, nem vagyok én a szavak embere, sem tegnap, sem tegnapelőtt nem voltam az, sem azelőtt, mielőtt szolgáddal beszéltél volna. Nehéz ajkú, nehéz beszédű ember vagyok én!« | 10 Moïse dit alors: Ah! Seigneur, je n'ai jamais eu la facilité de parler, et depuis que Vous avez commencé à parler à Votre serviteur, j'ai la langue encore moins libre et plus empêchée. |
| 11 Az Úr azt felelte neki: »Ki teremtett szájat az embernek, vagy ki tesz némává és süketté, látóvá és vakká? Nem én, az Úr? | 11 Le Seigneur lui répondit: Qui a fait la bouche de l'homme? Qui a formé le muet et le sourd, celui qui voit et celui qui est aveugle? N'est-ce pas Moi? |
| 12 Menj tehát, én pedig a száddal leszek, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj!« | 12 Allez donc, Je serai dans votre bouche, et Je vous apprendrai ce que vous aurez à dire. |
| 13 De ő ellenvetette: »Kérlek, Uram, küldj mást, ha valakit küldeni akarsz!« | 13 Je vous prie, Seigneur, repartit Moïse, envoyez celui que vous devez envoyer. |
| 14 Megharagudott ezért az Úr Mózesre, és így szólt: »Tudom, hogy Áron, a te levita bátyád ékesen szóló. Íme, ő eléd fog jönni, és ha meglát, szívből fog örülni. | 14 Le Seigneur s'irrita contre Moïse et lui dit: Je sais qu'Aaron votre frère, le Lévite, s'exprime aisément; il va venir au-devant de vous, et quand il vous verra, son coeur sera plein de joie. |
| 15 Beszélj majd vele, add szájába szavaimat, és én a te száddal és az ő szájával leszek, s megmutatom nektek, mit kell tennetek! | 15 Parlez-lui et mettez Mes paroles dans sa bouche. Je serai dans votre bouche et dans la sienne, et Je vous montrerai ce que vous aurez à faire. |
| 16 Ő beszél majd helyetted a néphez, ő lesz a te szád, te meg olyan leszel neki, mint az Isten. | 16 Il parlera pour vous au peuple, et il sera votre bouche, et vous le conduirez dans tout ce qui regarde Dieu. |
| 17 Vedd kezedbe ezt a botot is, s vidd végbe vele a jeleket!« | 17 Prenez aussi cette verge en votre main, car c'est avec elle que vous ferez des miracles. |
| 18 Elment tehát Mózes, és visszatért apósához, Jetróhoz. Azt mondta neki: »Elmegyek, visszatérek testvéreimhez Egyiptomba, hogy lássam, élnek-e még.« Jetró azt felelte neki: »Menj békességgel!« | 18 Moïse s'en alla donc et retourna chez Jéthro son beau-père, et il lui dit: Je m'en vais retrouver mes frères en Egypte, pour voir s'ils sont encore en vie. Jéthro lui dit: Allez en paix. |
| 19 Az Úr ugyanis ezt mondta Mózesnek Mádiánban: »Menj, térj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok, akik életedre törtek!« | 19 Or le Seigneur dit à Moïse lorsqu'il était encore en Madian: Allez, retournez en Egypte, car ceux qui voulaient vous ôter la vie sont tous morts. |
| 20 Mózes tehát fogta feleségét és fiait, szamárra ültette őket, és visszatért Egyiptomba, kezében Isten botjával. | 20 Moïse prit donc sa femme et ses fils, les mit sur un âne et retourna en Egypte, portant à la main la verge de Dieu. |
| 21 Miközben úton volt Egyiptomba, az Úr azt mondta neki: »Vigyázz, hogy minden csodát, amelyet a kezedbe adtam, véghez vígy a fáraó előtt! Én azonban megkeményítem az ő szívét, s ő nem fogja elengedni a népet. | 21 Et le Seigneur lui dit lorsqu'il retournait en Egypte: Ne manquez pas de faire devant le Pharaon tous les miracles que Je vous ai donné le pouvoir de faire. J'endurcirai son coeur, et il ne laissera point aller Mon peuple. |
| 22 Mondd azért majd azt neki: Ezt üzeni az Úr: Izrael elsőszülött fiam nekem. | 22 Vous lui direz donc: Voici ce que dit le Seigneur: Israël est Mon fils aîné. |
| 23 Megmondtam ezért neked: Engedd el fiamat, hogy szolgáljon nekem, de te nem akartad elengedni! Íme, én megölöm a te elsőszülött fiadat!« | 23 Je vous ai dit: Laissez aller Mon fils, afin qu'il Me rende le culte qui M'est dû; et vous n'avez point voulu le laisser aller: c'est pourquoi Je tuerai votre fils aîné. |
| 24 Amikor úton volt, a szálláson eléje állt az Úr, és meg akarta őt ölni. | 24 Moïse étant en chemin, le Seigneur Se présenta à lui dans l'hôtellerie, et Il voulait lui ôter la vie. |
| 25 Cippóra azonban mindjárt fogott egy jó éles követ, körülmetélte a fia előbőrét, aztán megérintette azzal a lábát, és így szólt: »Vérvőlegényem vagy te nekem!« | 25 Séphora prit aussitôt une pierre très aiguë et circoncit la chair de son fils; et touchant les pieds de Moïse, elle dit: Vous m'êtes un époux de sang. |
| 26 Alighogy kimondta az asszony, hogy »Vérvőlegényem vagy a körülmetélés miatt«, az Úr eltávozott tőle. | 26 Alors le Seigneur laissa Moïse après qu'elle eut dit, à cause de la circoncision: Vous m'êtes un époux de sang. |
| 27 Áronhoz pedig így szólt az Úr: »Menj Mózes elé a pusztába!« Ő elment, Isten hegyénél találkozott vele, és megcsókolta. | 27 Cependant le Seigneur dit à Aaron: Allez au désert au-devant de Moïse. Et Aaron alla au-devant de lui sur la montagne de Dieu, et il le baisa. |
| 28 Erre Mózes elbeszélte Áronnak az Úr minden szavát, amellyel őt küldte, és mindazokat a jeleket, amelyeket rendelt. | 28 Moïse raconta à Aaron tout ce que le Seigneur lui avait dit en l'envoyant, et les miracles qu'Il lui avait ordonné de faire. |
| 29 Aztán elmentek együtt, és összegyűjtötték Izrael fiainak valamennyi vénjét. | 29 Et, étant arrivés ensemble, ils firent assembler tous les anciens des enfants d'Israël. |
| 30 Áron elmondta mindazokat a szavakat, amelyeket az Úr Mózesnek mondott, ő pedig véghezvitte a jeleket a nép előtt. | 30 Et Aaron rapporta tout ce que le Seigneur avait dit à Moïse, et fit des miracles devant le peuple. |
| 31 Hitt erre a nép, és amikor meghallották, hogy az Úr megemlékezett Izrael fiairól, és rátekintett nyomorúságukra, meghajoltak és leborultak. | 31 Et le peuple crut, et ils comprirent que le Seigneur avait visité les enfants d'Israël et qu'Il avait regardé leur affliction; et, se prosternant, ils L'adorèrent. |