Izaija 66

Biblija Hrvatski	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ovako govori Jahve: »Nebesa su moje prijestolje, a zemlja podnožje nogama! Kakvu kuću da mi sagradite i gdje da bude mjesto mog prebivališta?	1 Így szól az Úr: »Az ég az én trónusom, és a föld lábam zsámolya. Milyen ház az, melyet nekem építhetnétek, és melyik hely az én nyugvóhelyem?
2 Ta sve je moja ruka načinila i sve je moje« – riječ je Jahvina. »Ali na koga svoj pogled svraćam? Na siromaha i čovjeka duha ponizna koji od moje riječi dršće.«	2 Mindezeket az én kezem alkotta, így lettek mindezek – mondja az Úr. – Arra tekintek, aki szegény, aki megtört lelkű, és rettegi szavaimat.
3 »Ima ih koji kolju bika, ali i ljude ubijaju; žrtvuju ovcu, ali i psu vrat lome. Netko prinosi žrtvu, ali i krv svinjsku; prinose kâd, ali časte i kipove. Kao što oni izabraše svoje putove i duši im se mile gnusobe njihove,	3 Aki levágja a bikát, embert is öl; aki feláldozza a juhot, kutyának is nyakát szegi; aki ételáldozatot mutat be, sertésvért is áldoz; aki tömjént éget, a bálványt is áldja. Ők a maguk útjait választották, és undokságaikban gyönyörködik lelkük.
4 tako ću i ja izabrati za njih nevolje nesmiljene, pustit ću na njih ono čega se plaše. Jer zvao sam, a nitko se ne odazva, govorio sam, a nitko ne posluša, nego su činili što je zlo u očima mojim, izabrali ono što mi nije po volji.«	4 Én is az ő megcsúfolásukat választom, és amitől félnek, elhozom rájuk; mert kiáltottam, de nem volt, aki válaszoljon, szóltam, de nem hallották meg; azt tették, ami rossz a szememben, és ami nem tetszik nekem, azt választották.«
5 Poslušajte riječ Jahvinu, vi koji od njegove riječi dršćete. »Govore braća vaša koja na vas mrze i odbacuju vas radi moga imena: ‘Neka se proslavi Jahve, pa da radost vašu vidimo.’ Ali oni će biti postiđeni.«	5 Halljátok az Úr szavát, ti, akik megremegtek szavára! Azt mondják testvéreitek, akik gyűlölnek titeket, és kitaszítanak benneteket nevemért: »Mutassa meg dicsőségét az Úr, hadd lássuk örömötöket!« De ők szégyent fognak vallani.
6 Čuj! Buka iz grada, glas iz Hrama! Glas je to Jahve koji uzvraća svojim neprijateljima.	6 Zúgás hangzik a városból, hang a templomból; az Úr hangja, aki megfizet, viszonzásul ellenségeinek.
7 Prije neg’ bolove oćutje, eto je rodila. Prije neg’ trudove osjeti, porodi dječaka.	7 Mielőtt vajúdott volna, már szült is; mielőtt a fájdalom rájött volna, fiúgyermeket hozott világra.
8 Tko je takvo što čuo, tko je takvo što vidio? Može li se zemlja u jednom danu napučiti? Može li se narod odjednom roditi? A tek što je osjetila trudove, Sionka rodi sinove!	8 Ki hallott ilyet? Ki látott ehhez hasonlót? Vajon egy országért egy napig tart a vajúdás? Vagy születik-e nemzet egyszerre? Hiszen alig vajúdott Sion, és már meg is szülte fiait.
9 »Zar bih ja otvorio krilo materino a da ono ne rodi?« – govori Jahve. »Zar bih ja, koji dajem rađanje, zatvorio maternicu?« – kaže Bog tvoj.	9 »Vajon én, aki megnyitom a méhet, ne engedjek szülni is? – mondja az Úr. – Vagy én, aki szülni engedek, zárjam be a méhet?« – mondja a te Istened.
10 Veselite se s Jeruzalemom, kličite zbog njega svi koji ga ljubite! Radujte se, radujte s njime svi koji ste nad njim tugovali!	10 Örüljetek Jeruzsálemmel, és ujjongjatok benne, mind, akik szeretitek őt! Örömmel örvendjetek vele, mind, akik gyászoltatok miatta,
11 Nadojite se i nasitite na dojkama utjehe njegove da se nasišete i nasladite na grudima krepčine njegove.	11 hogy szopjatok és jóllakjatok vigasztalásának emlőjéből; hogy élvezettel szürcsöljetek dicsőségének bőségéből!
12 Jer ovako govori Jahve: »Evo, mir ću na njih kao rijeku svratiti i kao potok nabujali bogatstvo naroda. Dojenčad ću njegovu na rukama nositi i milovati na koljenima.	12 Mert így szól az Úr: »Íme, én kiárasztom rá a békességet mint folyamot, és mint megáradt patakot a nemzetek gazdagságát, és szopni fogtok; ölben hordoznak és térden ringatnak titeket.
13 Kao što mati tješi sina, tako ću i ja vas utješiti – utješit ćete se u Jeruzalemu.«	13 Mint akit az anyja vigasztal, úgy vigasztallak meg én titeket, és Jeruzsálemben találtok vigasztalást.
14 Kad to vidite, srce će vam se radovati i procvast će vam kosti k’o mlada trava. Očitovat će se ruka Jahvina na njegovim slugama i gnjev nad neprijateljima njegovim.	14 Meglátjátok, és örül majd szívetek, és csontjaitok, mint a fű, sarjadoznak; megismerteti magát az Úr keze az ő szolgáival, és haragja megnyilvánul ellenségein.
15 Jer, evo, dolazi Jahve s ognjem – bojna su mu kola poput vihora – da u jarosti gnjev svoj iskali i prijetnje svoje u ognju žarkome.	15 Mert íme, az Úr tűzben jön el, és mint a forgószél, olyanok szekerei; hogy viszonzásul izzásban eressze ki haragját, és fenyegetését tűz lángjában.
16 Da, sudit će Jahve ognjem i mačem svakom smrtniku: pobijenih Jahvinih mnoštvo će biti.	16 Mert az Úr a tűzben ítélkezik, s kardja által minden test fölött; és sokan lesznek, akiket megöl az Úr.
17 Oni koji se posvećuju i čiste u vrtovima iza onog jednog u sredini, koji jedu svinjetinu, nečisto i miševe – svi će zajedno izginuti, riječ je Jahvina.	17 Akik megszentelik és megtisztítják magukat a kertekben, egy középen álló mögött; akik megeszik a sertéshúst, az undokságot és az egeret, együtt megsemmisülnek, – mondja az Úr. –
18 Ja dobro poznajem njihova djela i namjere njihove. »Dolazim da saberem sve puke i jezike, i oni će doći i vidjeti moju slavu!	18 De én ismerem tetteiket és gondolataikat, és eljövök, hogy összegyűjtsek minden nemzetet és nyelvet; eljönnek majd, és meglátják dicsőségemet.
19 Postavit ću im znak i poslat ću preživjele od njih k narodima u Taršiš, Put, Lud, Mošek, Roš, Tubal i Javan – k dalekim otocima koji nisu čuli glasa o meni ni vidjeli moje slave – i oni će naviještati slavu moju narodima.	19 Jelet helyezek el köztük, és elküldöm közülük azokat, akik megmenekültek, a nemzetekhez: Tarzis, Púl és Lúd, Mesek és Rós, Tubál és Jáván népéhez; a távoli szigetekre, amelyek nem hallották híremet, és nem látták dicsőségemet. És hirdetik majd dicsőségemet a nemzeteknek.
20 I dovest će svu vašu braću između svih naroda kao prinos Jahvi – na konjima, na bojnim kolima, nosilima, na mazgama i jednogrbim devama – na svetu goru svoju u Jeruzalemu« – govori Jahve – »kao što sinovi Izraelovi prinose prinos u čistim posudama u domu Jahvinu.	20 Elhozzák valamennyi testvéreteket az összes nemzet közül ajándékul az Úrnak, lovakon, kocsikon és gyaloghintókon, öszvéreken és tevéken szent hegyemre, Jeruzsálembe – mondja az Úr –, ahogy Izrael fiai hozzák az ajándékot tiszta edényben az Úr házába.
21 I uzet ću sebi između njih svećenike, levite« – govori Jahve.	21 És közülük is választok papokat és levitákat, – mondja az Úr. –
22 »Jer, kao što će nova nebesa i zemlja nova, koju ću stvoriti, trajati preda mnom« – riječ je Jahvina – »tako će vam ime i potomstvo trajati.	22 Mert ahogyan az új ég és az új föld, amelyet én alkotok, fennmarad színem előtt, – mondja az Úr –, úgy marad fenn a ti ivadékotok és nevetek.
23 Od mlađaka do mlađaka, od subote do subote, dolazit će svi ljudi da se poklone pred licem mojim« – govori Jahve.	23 Ez történik majd: újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, hogy leboruljon színem előtt, – mondja az Úr. –
24 »Izlazeći, gledat ću trupla ljudi koji se od mene odmetnuše: crv njihov neće umrijeti i njihov se oganj neće ugasiti – bit će na gadost svim ljudima.«	24 És amikor kimennek, látják majd azoknak az embereknek a holttestét, akik elpártoltak tőlem; mert férgük nem pusztul el, és tüzük nem alszik ki, s iszonyattá lesznek minden ember számára.«