Giobbe 19

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Ma Giobbe rispose e disse:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 «Fino a quando affliggerete l'anima mia, e mi opprimerete con discorsi?	2 »Meddig akarjátok keseríteni lelkemet, és meddig őröltök engem beszéddel?
3 Son già dieci volte che voi m'ingiuriate, e non vi vergognate di maltrattarmi.	3 Immár tízszer gyaláztok, és nem restelltek nyomorgatni engem.
4 Eppure, quand'anche io fossi in ignoranza, presso di me rimarrebbe l'ignoranza mia.	4 Hisz ha tévedtem volna is, akkor is csak engem érintene tévedésem.
5 Voi invece contro me v'insuperbite e mi rimproverate a motivo dei miei obbrobrii;	5 Ti azonban hivalkodtok velem szemben, és szememre vetitek gyalázatomat.
6 ebbene sappiate che Dio non mi affligge con giudizio giusto, sì da ricingermi con i suoi flagelli.	6 Nos tudjátok meg tehát, hogy Isten meg nem érdemelt ítélettel sújtott engem, és vett engem körül ostoraival.
7 Ecco, io grido soffrendo violenza, ma nessuno m'ascolta, alzo le strida, ma nessuno fa giustizia.	7 Ha kiáltom, hogy: ‘erőszak’! senki sem hallgat meg engem. Ha jajgatok, nincs aki igazságot tegyen.
8 Il mio sentiero [Dio] ha sbarrato, sì che non passo, e sulla mia strada ha posto le tenebre.	8 Elkerítette utamat, és nem mehetek tovább, sötétséget borított ösvényemre.
9 Dell'onor mio egli mi ha spogliato, e mi tolse la corona dalla testa.	9 Jóhíremből kivetkőztetett engem, és fejemről levette a koronát.
10 Da ogni parte mi ha demolito, ed io perisco, la mia speranza ha distrutto come ad albero sradicato.	10 Megrontott engem körös-körül, és oda vagyok, elvette reményemet, mint a kitépett fáét.
11 Divampò contro me la sua collera, mi ha considerato qual nemico suo.	11 Haragja fellángolt ellenem, és ellenségei közé sorolt engem.
12 Tutte irruppero le sue torme, apparecchiarono la loro strada contro di me, s'accamparono attorno alla mia tenda.	12 Együtt vonultak fel portyázó hadai, rajtam keresztül vették útjukat, és megszállták sátramat körös-körül.
13 I miei fratelli allontanò egli da me, e i miei conoscenti come stranieri da me si ritirarono;	13 Messzire űzte tőlem testvéreimet: akik ismernek engem, elidegenedtek tőlem;
14 i miei vicini mi hanno abbandonato, e quei che mi conoscevano mi hanno dimenticato;	14 rokonaim elhagytak, és ismerőseim elfelejtettek;
15 gl'inquilini di mia casa e le mie serve qual forastiero mi stimano, e qual pellegrino son diventato agli occhi loro.	15 házam zsellérei és szolgálóim idegennek néznek, jöttment vagyok szemükben;
16 Chiamo il mio servo, ma egli non risponde, di bocca mia io sto a supplicarlo!	16 szólítom szolgámat és nem felel, és könyörgésre kell fognom szavamat;
17 L'alito mio fa nausea a mia moglie, e mi raccomando ai figli del mio seno.	17 nőm undorodik a leheletemtől, bűzös vagyok tulajdon gyermekeim előtt;
18 Perfin gli stolti mi hanno disprezzato, e pur se m'allontano essi mi beffeggiano.	18 még a kisgyermekek is megvetnek; ha eltávozom tőlük, leszólnak engem;
19 Quei che già furono miei consiglieri mi hanno abominato, e chi ebbi in sommo amore mi si è voltato contro.	19 régi bizalmasaim undorodnak tőlem, s akit legjobban szerettem, ellenem fordult.
20 Alla mia pelle, consuntasi la carne, s'è attaccato il mio scheletro, e sono rimaste solo le labbra attorno ai miei denti.	20 Húsom fölemésztődött, a bőr csontjaimra tapadt, és ínyem elsorvadt fogaim körül.
21 Pietà di me, pietà di me, almeno voi amici miei, perchè la mano del Signore mi ha toccato!	21 Szánjatok meg! Szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem.
22 Perchè mi perseguitate, come [fa] Dio, e vi state a satollare delle mie carni?	22 Miért üldöztök engem úgy, mint Isten, és mért nem tudtok betelni húsommal?
23 Oh! venissero pur scritte le mie parole, oh! fossero vergate nel libro,	23 Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat,
24 oh con scalpello di ferro e lamina di piombonella dura selce fossero incise!	24 vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket!
25 Io so infatti che il mio redentore vive, e nell'ultimo giorno io sorgerò dalla terra,	25 Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről;
26 e che nuovamente mi circonderò della mia pelle, e nella mia carne vedrò il mio Dio.	26 és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet;
27 [Quel Dio] che vedrò io stesso, e contempleranno i miei occhi, e non [quelli di] un altro! Questa mia speranza è riposta nel mio seno.	27 én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben!
28 Perchè mai dunque voi esclamate: - Esaminiamo costui, e la radice della questione troveremo in lui ?-	28 Nos, miért mondjátok tehát: ‘Vegyük őt üldözőbe, hadd találjuk meg benne a dolog gyökerét!?’
29 Guardatevi piuttosto voialtri dalla spada, poichè c'è una spada che vendica l'iniquità: e sappiate che v'è un giudizio!».	29 Fussatok a kard éle elől, mert a kard a jogtalanság megtorlója, és tudjátok meg, hogy van ítélet!«