1 ויבאו אל עבר הים אל ארץ הגדרים | 1 Nemsokára átjutottak a tengeren túlra a gerázaiak földjére. |
2 והוא יצא מן האניה והנה איש בא לקראתו מבין הקברים אשר רוח טמאה בו | 2 Amint kilépett a bárkából, mindjárt elébe ment egy ember a sírok közül, aki a tisztátalan lélek hatalmában volt |
3 ומושבו בקברים וגם בעבתים לא יכל איש לאסרו | 3 és sírboltokban lakott. Már láncokkal sem tudták megkötözni. |
4 כי פעמים הרבה אסרוהו בכבלים ובעבתים וינתק את העבתים וישבר את הכבלים ואין איש יכל לכבשו | 4 Sokszor béklyóba és láncra verték, de elszakította a láncokat, összetörte a bilincseket, és senki sem tudta őt megfékezni. |
5 ותמיד לילה ויומם היה בהרים ובקברים צעק ופצע את עצמו באבנים | 5 Éjjel-nappal mindig a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott és kövekkel roncsolta magát. |
6 ויהי כראותו את ישוע מרחוק וירץ וישתחו לו | 6 Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte, |
7 ויצעק בקול גדול ויאמר מה לי ולך ישוע בן אל עליון באלהים אני משביעך אשר לא תענני | 7 és nagy hangon kiáltotta: »Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Isten Fia? Az Istenre kényszerítlek, ne gyötörj engem!« |
8 כי הוא אמר אליו צא רוח טמא מן האדם הזה | 8 Ő ugyanis azt mondta neki: »Tisztátalan lélek, menj ki az emberből!« |
9 וישאל אתו מה שמך ויען ויאמר לגיון שמי כי רבים אנחנו | 9 Ekkor megkérdezte tőle: »Mi a neved?« Az így válaszolt neki: »Légió a nevem, mert sokan vagyunk.« |
10 ויתחנן אליו מאד לבלתי שלחם אל מחוץ לארץ | 10 És könyörögve kérte őt, hogy ne űzze ki arról a vidékről. |
11 ועדר חזירים רבים היה שם במרעה ההרים | 11 Volt ott a hegy körül a legelőn egy nagy disznócsorda. |
12 ויתחננו לו כל השדים לאמר שלחנו אל החזירים ונבאה אל תוכם | 12 Az ördögök azt kérték tőle: »Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük.« |
13 וינח להם ויצאו רוחות הטמאה ויבאו בחזירים וישתער העדר מן המורד אל הים כאלפים במספר ויטבעו בים | 13 Jézus megengedte nekik. A tisztátalan lelkek kimentek és megszállták a disznókat. Erre a kétezernyi csorda a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe. |
14 וינוסו רעי החזירים ויגידו זאת בעיר ובשדות ויצאו לראות מה נהיתה | 14 Akik legeltették őket, elfutottak, s hírül vitték ezt a városba és a falvakba. Az emberek kimentek, hogy lássák, mi történt. |
15 ויבאו אל ישוע ויראו את אחוז השדים אשר הלגיון בו והוא יושב מלבש וטוב שכל וייראו | 15 Jézushoz érve látták, hogy az ördögseregtől megszállott felöltözve, ép ésszel ül, és félelem fogta el őket. |
16 ויספרו להם הראים את אשר נעשה לאחוז השדים ואת דבר החזירים | 16 A szemtanúk pedig elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal. |
17 ויחלו להתחנן לו לסור מגבוליהם | 17 Ezért kérni kezdték őt, hogy távozzék el a határukból. |
18 ויהי ברדתו אל האניה התחנן אליו האיש אשר היה אחוז שדים לתתו לשבת עמו | 18 Amikor beszállt a bárkába, az ember, aki megszállott volt, kérte őt, hogy vele mehessen. |
19 ולא הניח לו כי אם אמר אליו שוב לביתך אל בני משפחתך והגד להם את הגדלות אשר עשה לך יהוה ויחנך | 19 De Jézus nem engedte meg neki, hanem így szólt: »Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!« |
20 וילך לו ויחל לקרא בעשר הערים את הגדלות אשר עשה לו ישוע ויתמהו כלם | 20 Az el is ment, és elkezdte hirdetni a Tízvárosban, hogy Jézus milyen nagy dolgot cselekedett vele. És mindenki csodálkozott. |
21 וישב ישוע לעבר באניה אל עבר הים ויקהל אליו המון רב והוא על שפת הים | 21 Amikor Jézus ismét áthajózott a túlsó partra, nagy tömeg gyülekezett oda köré, ahol ő a tó partján volt. |
22 והנה בא אחד מראשי הכנסת ושמו יאיר וירא אתו ויפל לרגליו | 22 Ekkor odajött hozzá egy zsinagóga-elöljáró, akit Jairusnak hívtak. Amikor meglátta őt, a lábaihoz borult, |
23 ויתחנן אליו מאד לאמר בתי הקטנה חלתה עד למות אנא בוא נא ושים ידיך עליה למען תרפא ותחיה | 23 és így esedezett hozzá: »A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!« |
24 וילך אתו וילכו אחריו המון רב וידחקהו | 24 El is ment vele. Nagy tömeg követte és szorongatta. |
25 ואשה היתה זבת דם שתים עשרה שנה | 25 Egy asszony, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt, |
26 והיא סבלה הרבה תחת ידי רפאים רבים והוציאה את כל אשר לה ולא להועיל ויהי חליה חזק מאד | 26 és sokat szenvedett a számtalan orvostól, elköltötte mindenét, de semmi hasznát nem látta, hanem még rosszabbul lett, |
27 ויהי כשמעה את שמע ישוע ותבוא בהמון העם מאחריו ותגע בבגדו | 27 amint Jézusról hallott, hátulról odament a tömegben és megérintette a ruháját. |
28 כי אמרה רק אם אגע בבגדיו אושע | 28 Azt gondolta: »Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.« |
29 וייבש מקור דמיה פתאם ותבן בבשרה כי נרפא נגעה | 29 Valóban mindjárt megszűnt a vérfolyása, és érezte testében, hogy meggyógyult betegségétől. |
30 וברגע ידע ישוע בנפשו כי גבורה יצאה ממנו ויפן בתוך העם ויאמר מי נגע בבגדי | 30 De Jézus, aki azonnal észrevette, hogy erő ment ki belőle, a tömeghez fordult és megkérdezte: »Ki érintette meg a ruhámat?« |
31 ויאמר אליו תלמידיו אתה ראה את ההמון דוחק אתך ואמרת מי נגע בי | 31 Tanítványai azt felelték neki: »Látod, hogy mennyire szorongat téged a tömeg, és mégis kérdezed, ki érintett engem?« |
32 ויבט סביב לראות את אשר עשתה זאת | 32 Erre körültekintett, hogy lássa, ki volt az. |
33 ותירא האשה ותחרד כי ידעה את אשר נעשה לה ותבא ותפל לפניו ותגד לו את האמת כלה | 33 Az asszony pedig, aki tudta, hogy mi történt vele, félve és remegve előjött, leborult előtte, és őszintén elmondott neki mindent. |
34 ויאמר אליה בתי אמונתך הושיעה לך לכי לשלום וחיית מנגעך | 34 Ő pedig ezt mondta neki: »Leányom! A hited meggyógyított téged. Menj békével, és légy mentes a bajodtól.« |
35 עודנו מדבר והנה באים מבית ראש הכנסת לאמר בתך מתה למה תטריח עוד את המורה | 35 Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga-elöljárótól, és azt mondták: »A lányod már meghalt. Minek fárasztanád tovább a Mestert?« |
36 וכשמע ישוע את הדבר אשר דברו ויאמר אל ראש הכנסת אל תירא רק האמינה | 36 Jézus meghallotta, hogy mit mondtak, és így szólt a zsinagóga-elöljáróhoz: »Ne félj, csak higgy!« |
37 ולא הניח לאיש ללכת אתו בלתי אם לפטרוס וליעקב וליוחנן אחי יעקב | 37 Nem engedte meg, hogy más vele menjen, csak Péter, Jakab és János, Jakab testvére. |
38 ויבא בית ראש הכנסת וירא המון הבכים והמיללים הרבה | 38 Odaérkeztek a zsinagóga-elöljáró házához, ahol látta a tolongást, s a hevesen sírókat és jajgatókat. |
39 ובבאו אמר אליהם מה תהמו ותבכו הנערה לא מתה אך ישנה היא | 39 Bement, és azt mondta nekik: »Miért zajongtok és sírtok? Nem halt meg a gyermek, csak alszik.« |
40 וישחקו לו והוא גרש את כלם ויקח את אבי הנערה ואת אמה ואת אשר אתו ויבא החדרה אשר שם שכבת הנערה | 40 De azok kinevették. Ekkor elküldte onnan mindnyájukat, maga mellé vette a gyermek apját és anyját és a vele lévőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt. |
41 ויאחז ביד הנערה ויאמר אליה טליתא קומי אשר פרושו הילדה אני אמר לך קומי נא | 41 Megfogta a gyermek kezét, és azt mondta neki: »Talíta, kúmi!« – ami azt jelenti: »Kislány, mondom neked, kelj fel!« – |
42 ומיד קמה הילדה ותתהלך והיא בת שתים עשרה שנה וישמו שמה גדולה | 42 A kislány azonnal fölkelt és járkálni kezdett. Tizenkét esztendős volt ugyanis. Mindenki nagyon csodálkozott. |
43 ויזהר אותם מאד שלא יודע הדבר לאיש ויאמר לתת לה לאכול | 43 Ő pedig szigorúan megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; majd szólt nekik, hogy adjanak a lánynak enni. |