Evangélium János szerint 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit Jézus föltámasztott a halálból.	1 Gesù adunque sei dì avanti alla Pasqua andò a Betania, dove era Lazzaro già morto, e risuscitato da Gesù.
2 Ott vacsorát készítettek neki. Márta felszolgált, Lázár azok között volt, akik vele ültek az asztalnál.	2 E ivi gli diedero una cena: e Marta serviva a tavola: Lazzaro poi era uno di quelli, che stavano a mensa con lui.
3 Mária pedig fogott egy font igazi, drága nárduszolajat, megkente Jézus lábát, és hajával törölgette azt. A ház megtelt a kenet illatával.	3 Maria però, presa una libbra di unguento di nardo liquido di gran pregio, unse i piedi di Gesù, e asciugò i piedi di lui colle sue trecce: e la casa fu ripiena dell'odor dell'unguento.
4 Erre tanítványai közül az egyik, az iskarióti Júdás, aki árulója lett, így szólt:	4 Disse perciò uno de' suoi discepoli, Giuda Iscariote, il quale era per tradirlo:
5 »Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?«	5 E perché un unguento come questo non si è venduto trecento danari, e dato ai poveri?
6 Ezt pedig nem azért mondta, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem mivel tolvaj volt, és nála lévén az erszény, az adományokat elsikkasztotta.	6 Ciò egli disse, non perché si prendesse pensiero de' poveri, ma perché era ladro, e tenendo la borsa, portava quello, che vi era messo dentro.
7 Jézus ekkor így szólt: »Hagyj békét neki, hogy temetésem napjára teljesítse azt.	7 Disse adunque Gesù: Lasciatela fare, che riserbi questo pel dì della mia Sepoltura.
8 Mert szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek.«	8 Imperoccchè i poveri gli avete sempre con voi: me poi non sempre mi avete.
9 A zsidók közül sokan megtudták, hogy ott van, és odamentek, nemcsak Jézus miatt, hanem hogy Lázárt is lássák, akit föltámasztott a halálból.	9 Seppe pertanto una gran torba di Giudei, come Gesù era in quel luogo: e vi andarono non per Gesù solamente, ma anche per veder Lazzaro risuscitato da lui.
10 A főpapok pedig azon tanakodtak, hogy Lázárt is megölik,	10 Tenner consiglio perciò i Principi de' sacerdoti di dar morte anche a Lazzaro:
11 mert a zsidók közül sokan mentek oda miatta, és hittek Jézusban.	11 Perché molti per causa di esso si separavano da' Giudei, e credevano in Gesù.
12 Másnap, amikor a nagy tömeg, amely az ünnepre jött, meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,	12 Il di seguente una gran turba di gente concorsa alla festa avendo udito, che Gesù andava a Gerusalemme,
13 pálmaágakat fogott, eléje ment és kiáltozott: »Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön , és Izrael királya!«	13 Preser de' rami di palme, e uscirongli incontro, e gridavano: Osanna, benedetto colui, che viene nel nome del Signore, il Re d'Israele.
14 Jézus pedig talált egy szamárcsikót, felült rá, amint meg van írva:	14 E Gesù trovò un asinello, e vi montò sopra, conforme sta' scritto:
15 »Ne félj, Sion leánya! Íme, királyod jön szamárcsikón ülve!«	15 Non temere, figlia di Sion: ecco che il tuo Re viene sedente sopra un asinello.
16 Tanítványai eleinte nem értették ezt, de amikor Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy azt tették vele, ami meg volt róla írva.	16 Queste cose non le compresero da principio i suoi discepoli: ma glorificata che fu Gesù, allora si ricordarono, che tali cose erano state scritte di lui, e a lui erano state fatte.
17 Tanúskodott tehát róla a sokaság, amely vele volt, amikor előhívta Lázárt a sírból, és föltámasztotta őt a halálból.	17 La turba poi, che era con lui, attestava, com' egli chiamò Lazzaro dal sepolcro, e risuscitollo da morte.
18 A sokaság éppen azért ment eléje, mert hallotta, hogy ezt a jelet művelte.	18 E per questo gli andò incontro la turba: perché avevano adito, che avea fatto quel miracolo.
19 A farizeusok akkor így szóltak egymáshoz: »Látjátok, hogy semmire sem mentek? Lám, az egész világ tódul utána!«	19 I Farisei pertanto disser tra di loro: Vedete voi, che non facciamo nulla? Ecco che il mondo tutto gli va dietro.
20 Azok között, akik fölmentek, hogy imádkozzanak az ünnepen, volt néhány görög is.	20 Ed eranvi alcuni Gentili, di quelli, che erano andati ad adorare Dio nella festa.
21 Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Betszaidából volt, és kérték őt: »Uram, látni szeretnénk Jézust!«	21 Questi si accostarono a Filippo, che era di Betsaida della Galilea e lo pregavano, dicendo: Signore, desideriamo di vedere Gesù.
22 Fülöp elment és szólt Andrásnak, mire András és Fülöp elmentek, és szóltak Jézusnak.	22 Filippo andò, e dircelo ad Andrea: e Andrea, e Filippo lo dissero a Gesù.
23 Jézus ezt felelte nekik: »Eljött az óra, hogy az Emberfia megdicsőüljön.	23 E Gesù rispose loro con dire: E venuto il tempo, che sia glorificato il Figliuolo dell'uomo.
24 Bizony, bizony mondom nektek: ha a földbe hullott gabonaszem meg nem hal, egymaga marad, de ha meghal, sok termést hoz.	24 In verità, in verità ti dico: se il granello di frumento caduto in terra non muore,
25 Aki szereti életét, elveszíti azt, és aki gyűlöli életét ezen a világon, megőrzi azt az örök életre.	25 Resta infecondo: se poi muore, fruttifica abbondantemente. Chi ama l'anima sua, la ucciderà: e chi odia l'anima sua in questo mondo la salverà per la vita eterna.
26 Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Azt, aki szolgál nekem, meg fogja tisztelni az Atya.	26 Chi mi serve, mi segua: e dove son io, ivi sarà ancora colui, che mi serve. E chi servirà a me, sarà onorato dal Padre mio.
27 Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától? De hiszen ezért jöttem, ezért az óráért.	27 Adesso l'anima mia è conturbata. E che dirò io? Padre salvami da questo punto. Ma per questo sono io arrivato in questo punto.
28 Atyám, dicsőítsd meg nevedet!« Erre szózat hangzott az égből: »Már megdicsőítettem, és újra meg fogom dicsőíteni.«	28 Padre glorifica il nome tuo. Venne allora dal cielo questa voce: e lo ho glorificato, e lo glorificherò di bel nuovo.
29 Az ott álló tömeg, amely ezt hallotta, azt mondta, hogy mennydörgés volt. Mások így szóltak: »Angyal beszélt hozzá.«	29 Or la turba, che ivi si trovava, e udì diceva, che era stato un tuono. Altri dicevano: Un Angelo gli ha parlato.
30 Jézus azt felelte: »Nem miattam hangzott el ez a szózat, hanem miattatok.	30 Ripigliò Gesù, e disse: Questa voce non è stata per me, ma per voi.
31 Ítélet van most e világ felett, most fogják kivetni ennek a világnak a fejedelmét.	31 Adesso si fa giudizio di questo mondo: adesso il Principe di questo mondo sarà cacciato fuora.
32 Én pedig, ha majd felmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok.«	32 Ed io, quando sia levato da terra, trarrò tutto a me.
33 Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fog meghalni.	33 (E ciò egli diceva per significare di qual morte era per morire).
34 A tömeg megjegyezte: »Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad. Miért mondod tehát: ‘Az Emberfiát fel kell magasztalni?’ Ki az az Emberfia?«	34 Risposegli la turba: Noi abbiamo apparato dalla legge, che il Cristo vive eternamente: E come dici tu, che il Figliuol dell'uomo dee esser levato da terra? Chi è questo Figliuolo dell'uomo?
35 Jézus azt felelte nekik: »Már csak kevés ideig van nálatok a világosság. Addig járjatok, amíg tiétek a világosság, hogy a sötétség el ne borítson benneteket. Aki sötétben jár, nem tudja, hová megy.	35 Disse adunque loro Gesù: Per poco ancora o la luce con voi, camminate, mentre avete lume, affinchè non vi sorprendan le tenebre: e chi cammina nelle tenebre, non sa, dove si vada.
36 Amíg tiétek a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek.« Ezeket mondta Jézus, aztán elment és elrejtőzött előlük.	36 Sino a tanto che avete la luce, credete nella luce, affinchè divenghiate figliuoli della luce. Così parlò Gesù: e se n'andò, e ad essi si nascose.
37 Jóllehet ennyi jelet művelt a szemük láttára, mégsem hittek benne,	37 Ed avendo egli fatto sì grandi miracoli su' loro occhi, non credevano in lui:
38 hogy beteljesedjék Izajás próféta szava, aki ezeket mondta: »Uram, ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karja kinek nyilvánult meg?«	38 Affinchè si adempisse il detto di Isaia profeta, quando disse: Signore, chi ha creduto quello, che ha udito da noi? Ed a chi è stata rivelata la potenza del Signore?
39 Nem tudtak hinni, mert Izajás ezt is megmondta:	39 Per questo non potevano credere, il perché disse parimente Isaia:
40 »Vakká tette a szemüket és megkeményítette szívüket, hogy ne lássanak a szemükkel és ne értsenek a szívükkel, nehogy megtérjenek és meggyógyítsam őket«.	40 Accecò i loro occhi, e indurò loro il cuore: affinchè con gli occhi non veggano, e col cuor non intendano, e si convertano, ed io gli risani.
41 Ezeket mondta Izajás, mert látta az ő dicsőségét és róla beszélt.	41 Tali cose disse Isaia, allorché vide la gloria di lui, e di lui parlò.
42 Mégis, még a főemberek közül is sokan hittek őbenne, de a farizeusok miatt nem vallották meg, hogy ki ne zárják őket a zsinagógából.	42 Nondimeno molti anche de' grandi credettero in lui: ma per paura de' Farisei noi confessavano per non essere scacciati dalla Sinagoga:
43 Mert jobban szerették az emberek megbecsülését, mint az Isten dicsőségét.	43 Imperocché amarono più la gloria degli uomini, che la gloria di Dio.
44 Jézus pedig hangját felemelve így szólt: »Aki hisz bennem, nem bennem hisz, hanem abban, aki küldött engem.	44 Ma Gesù alzò la voce, e disse: chi crede in me, crede non in me, ma in colui, che mi ha mandato.
45 És aki engem lát, azt látja, aki küldött engem.	45 E chi vede me, vede colui, che mi ha mandato.
46 Azért jöttem a világba, hogy világosság legyek, hogy mindaz, aki hisz bennem, sötétségben ne maradjon.	46 Io son venuto luce al mondo, affinchè chi crede in me, non resti tralle tenebre.
47 Ha pedig valaki hallja az én igéimet, de nem tartja meg, azt nem ítélem el. Mert nem azért jöttem, hogy a világot elítéljem, hanem hogy megmentsem a világot.	47 E chiunque avrà udite le mie parole, e non avrà creduto in me, io non lo giudico: imperocché non son venuto per giudicare il mondo, ma per salvare il mondo.
48 Van, aki megítélje azt, aki megvet engem, és nem fogadja el igéimet: az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon.	48 Chi rigetta me, e non riceve le mie parole, ha chi lo giudica: la parola annunziata da me, questa sarà suo giudice nel giorno estremo.
49 Mert nem magamtól beszéltem, hanem aki küldött engem, az Atya, ő parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.	49 Conciossiacbé io non ho parlato di mie arbitrio, ma il Padre, che mi ha mandato, egli mi prescrisse quel, che ho da dire, e di che ho da parlare.
50 Tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Amit tehát én beszélek, úgy mondom el, ahogy az Atya mondta nekem.«	50 E so, che il suo comandamento è vita eterna. Le cose adunque, che io dico, ve le dico in quel modo, che le ha dette a me il Padre.