Sirák fiának könyve 29

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Aki irgalmas, kölcsönad társának, s aki megragadja kezét, teljesíti a parancsokat.	1 Qui facit misericordiam, feneratur proximo suo; et, qui confortat manu, mandata servat.
2 Adj kölcsön társadnak, amikor rászorul, de fizesd is vissza idejében társadnak.	2 Fenerare proximo tuo in tempore necessitatis illius et iterum redde proximo in tempore suo.
3 Tartsd meg szavadat, és légy megbízható iránta, és bármikor megkapod, amire szükséged van.	3 Confirma verbum et fideliter age cum illo, et omni tempore invenies, quod tibi necessarium est.
4 Sokan talált jószágnak tekintik a kölcsönt, és kellemetlenséget szereznek segítőiknek.	4 Multi quasi inventionem aestimaverunt fenus et praestiterunt molestiam his, qui se adiuverunt.
5 Amíg meg nem kapják, kezet csókolnak annak, aki adja, és alázatos szóval tesznek ígéretet,	5 Donec accipiat, osculatur manus dantis et de possessionibus proximi humiliat vocem suam;
6 amikor pedig vissza kell fizetni, halasztást kér az ilyen, kedvetlenül beszél, panaszkodik, és az időt okolja.	6 et in tempore redditionis postulabit tempus, et reddet verba taedii et murmurationum et tempus causabitur.
7 Ha megadhatná is, vonakodik: alig adja meg az összeg felét, és talált jószágnak gondolja.	7 Si autem potuerit reddere, adversabitur; solidi vix reddet dimidium et computabit illud quasi inventionem.
8 Ha pedig nem, akkor megfosztotta társát pénzétől, és ellenségévé teszi, holott az rá nem szolgált arra.	8 Sin autem, fraudabit illum pecunia sua et possidebit illum inimicum gratis.
9 Szitokkal és átokkal fizet neki, tisztelet és jótett helyett gyalázattal illeti.	9 Et convicia et maledicta reddet illi et pro honore et beneficio reddet illi contumeliam.
10 Sokan tagadják meg a kölcsönt, s nem rosszaságból, hanem attól való félelmükben, hogy ok nélkül kárt vallanak.	10 Multi non causa nequitiae non fenerati sunt, sed fraudari gratis timuerunt.
11 Mindazonáltal légy nagylelkű a nyomorúságos iránt, és ne zaklasd az alamizsnáért!	11 Verumtamen super humilem longanimis esto et pro eleemosyna non trahas illum.
12 Karold fel a szegényt a parancs kedvéért, és szorultságában ne engedd el üresen!	12 Propter mandatum assume pauperem et propter inopiam eius ne dimittas eum vacuum.
13 Hagyd elveszni pénzedet testvéredért, barátodért, és ne rejtsd kő alá, hogy ott vesszen.	13 Perde pecuniam propter fratrem et amicum tuum et non abscondas illam sub lapide in perditionem.
14 Helyezd el kincsedet a Magasságbeli parancsai szerint, akkor aranynál is többet ér az neked.	14 Pone thesaurum tuum in praeceptis Altissimi, et proderit tibi magis quam aurum.
15 Zárd az adományt a szegény szívébe, és ő majd közbenjár érted minden bajban.	15 Conclude eleemosynam in corde pauperis, et haec pro te exorabit ab omni malo.
	16 .
	17
18 A hős pajzsánál és lándzsájánál is jobban megvéd az téged ellenségeddel szemben!	18 Super scutum roboris et super lanceam ponderis adversus inimicum tuum pugnabit pro te.
19 A jó ember kezességet vállal társáért, csak az hagyja őt magára, aki elvesztette szégyenérzetét.	19 Vir bonus fidem facit pro proximo suo; et, qui perdiderit confusionem, fugiet repromissorem.
20 El ne felejtsd a kezes jótettét, hisz önmagát adta érted.	20 Gratiam fideiussoris ne obliviscaris: dedit enim pro te animam suam.
	21
22 A bűnös a kezes vagyonát eltékozolja, s a hálátlan cserbenhagyja megmentőjét.	22 Bona repromissoris dissipabit peccator, et ingratus sensu derelinquet liberantem se.
	23
24 Sok tehetős embert tett már tönkre gonosz kezesség, és hányta-vetette őket, mint a tenger hullámait.	24 Repromissio multos perdidit recte agentes et commovit illos quasi fluctus maris;
25 Gazdag férfiakat tett már hontalanná, úgyhogy idegen népek között bujdostak.	25 viros potentes transmigrare fecit, et vagati sunt in gentibus alienis.
26 Gonosz kezességbe a bűnös rohan, aki áthágja az Úr parancsait, aki sok ügybe kezd, perbe keveredik.	26 Peccator transgrediens mandata Domini incidet in repromissionem, et, qui conatur lucrum sectari, incidet in iudicium.
27 Karold fel társadat, amint csak teheted, de vigyázz magadra, hogy lépre ne menj!	27 Sponde pro proximo secundum virtutem tuam, sed attende tibi, ne incidas.
28 A fő dolog az ember életében a víz és a kenyér, a mezítelenséget befedő ruha és a lakás. Jobb a szegény élete deszkafödél alatt, mint fényes lakoma idegenben, otthon nélkül. Érd be kevéssel sok helyett, akkor nem kell a kóborlás vádját viselned! Nyomorúságos élet házról házra járni, ahol az ember megszáll, nem cselekedhet szabadon, és nem nyithatja ki száját. Ahol befogadják szállásra, hálátlanokat etet és itat, emellett még efféle sértéseket hallhat: »Eredj, idegen, terítsd az asztalt, s ami a kezedben van, vendégeld meg azzal a többit!« »Eredj máshová, tisztes barátaim miatt, vendégül jött testvérem, szükségem van házamra!« Nehezére esik mindez a jó ízlésű embernek: hogy szemére vetik nemzetségét, és szidják, mint valami uzsorást!	28 Initium vitae hominis aqua et panis et vestimentum et domus protegens turpitudinem.
	29 Melior est victus pauperis sub tegmine asserum quam epulae splendidae in peregre sine domicilio.
	30 Super parvo et magno placeat tibi, et improperium peregrinationis non audies.
	31 Vita nequam hospitandi de domo in domum, et ubi hospitabitur, non fiducialiter aget, nec aperiet os.
	32 Hospitaberis et pasceris et potaberis sine gratia, et ad haec amara audiet:
	33 “ Transi, hospes, et orna mensam et, si quae in manu habes, ciba me! ”.
	34 “ Exi a facie honoratioris! Necessitudine domus meae hospitio mihi factus est frater ”.
	35 Gravia haec homini habenti sensum: obiurgatio peregrinationis et improperium feneratoris.