Scrutatio

Giovedi, 23 maggio 2024 - San Giovanni Battista de Rossi ( Letture di oggi)

A Prédikátor könyve 7


font
KÁLDI-NEOVULGÁTABIBBIA VOLGARE
1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.1 Che mestiero fa all' uomo andare cercando maggiori cose, con ciò sia cosa ch' egli non sa che a lui si debbia incontrare nel tempo della sua vita, nella quale egli è sì come peregrino, il quale tempo trapassa come ombra? or chi gli potrà indovinare quello che gl' interverrà dopo la morte sua sotto il sole?
2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.2 Onde è meglio avere buona nominanza (e buona fama), che none avere (buone cose e odorifere, e) unguenti degnissimi; e meglio è il dì della morte, che lo dì che [si] nasce.
3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.3 Meglio è andare alla casa del pianto, che al convito del maggiore; per ciò che [nel] la casa dove si piagne (il morto) si ricorda l'uomo della morte (dell' uomo), e infino ch' elli vive sì puote ripensare quello che li puote avvenire.
4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.4 Così meglio è ira che riso; imperò che l'ira sì è tristizia della faccia, e castiga l'animo di colui il quale ha mancato (e fatto follia).
5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.5 Dove sono li savi, sì sta il cuore tristo; e dove sono li stolti, sì è grande (ghignare e) letizia.
6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!6 Meglio è essere castigato per savio uomo, che essere ingannato da lusinghe del stolto.
7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.7 Imperò come scoppiano e' pruni (e le spine) che ardono sotto i laveggi, così è il riso dello stolto; ancora questo si è vanitade.
8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«8 Il dispregio fa adirare il savio, e fagli perdere il vigore del cuore suo.
9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.9 Meglio è lo fine della orazione, che il principio. Migliore è lo paziente dello presontuoso.
10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!10 Non essere agevole a crucciarti; imperò che l'ira sta (troppo) nel seno delli stolti.
11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.11 Non dire: o per che cagione fue il temporale antico migliore che questo d' ora? imperò che questa sì è stolta questione (e matta).
12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.12 Utile cosa è la sapienza colle ricchezze (e buona); e più fa pro' a coloro che veggiono il sole.
13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!13 Sì come per senno (e per sapere) si difende l'uomo, così per danari; e questo vantaggia lo ammaestramento e sapienza, però ch' ella dà vita a chi l' hae.
14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.14 Or ti ripensa delle opere (del giudicio) di Dio; e vedrai che non è niuno uomo il quale possa castigare colui il quale Iddio (non aiuta, anzi lo) dispregia.
15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.15 Nel buono tempo (nel tempo prospero) godi i beni tuoi, e guàrdati dal tempo delle avversitadi; così fece Iddio il die buono, come fece il die reo, acciò che l'uomo non abbia donde si rammaricare.
16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!16 Tutte queste cose vidi nel tempo della vanità mia; l'uomo giusto si lascia uccidere per amore di giustizia; ma chi è empio (e malvagio) vive molto tempo per la sua empietade.
17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!17 Non volere essere troppo giusto; e non volere sapere più che ti sia richiesto, acciò che non ti spaventi.
18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.18 Non fare troppe rie cose; e non essere stolto, per non morire inanzi il tempo.
19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.19 Bene è a te, se aiuti sostenere lo giusto, e farai a lui bene del tuo; imperò che chi ha timore di Dio non sarà niquitoso, (ma fa quello che ha a fare).
20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.20 La sapienza conforta il savio più che X signori di cittadi.
21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,21 Non è alcuno uomo sopra terra, il quale faccia (sì e) tanto bene, ch' elli non pecchi.
22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.22 Non porre orecchie ad ogni parola che si dice, acciò che non odi il servo tuo, quando ti biastema.
23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,23 Però che tu sai bene, che tu biastemi (lui e) altrui spesse volte.
24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?24 (Or sappi che) io ho provato nella sapienza (e tentato) ogni cosa, e dissi: diventerò saccente; ma (bene mi è venuto fallito, però che) la sapienza sì fnggì da lungi,
25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.25 più che non era dinanzi : or chi la potrebbe cercare, la quale è così profonda?
26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.26 Io sguardai tutte le cose nel mio animo per sapere sapienza e ragione, acciò ch' io conoscessi la empietade dello stolto e lo errore dello insipido.
27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,27 E poi trovai ch' era femina, e più agresta che la morte; però che ella ha lacciuolo e rete da cacciatori, (e pigliano gli uomini), e le mani sue sono ritorte (e giunchi) per legare. Chi piace a Dio, fuggirà da lei; chi è peccatore, sì starà presso (a loro).
28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!28 Ecco queste cose ho trovato, dice il savio Ecclesiaste (cioè questionatore), l' uno e l'altro, per trovare ragione,
29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.29 la quale domanda l'anima mia, e non la trovai. Uno uomo tra mille trova uno buono; ma tra tutte le femine non ne trovai una buona.
30 Ma solo questo hoe trovato (vero), che Iddio fece l'uomo diritto (e sanza briga); ma elli stesso s'è mescolato in tante questioni, ch' elli non sa donde se n' esca.