A példabeszédek könyve 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Olyan a király szíve az Úr kezében, mint a vízfolyás, ahová akarja, oda irányítja.	1 Il cuor del re è nella mano del Signore come ruscelli di acque; Egli lo piega a tutto ciò che gli piace
2 Az ember minden útja helyes a saját szemében, a szíveket mégis az Úr veti latra.	2 Tutte le vie dell’uomo gli paiono diritte; Ma il Signore pesa i cuori
3 Irgalmasságot és igazságot tenni kedvesebb az Úr előtt az áldozatnál.	3 Far giustizia e giudicio È cosa più gradita dal Signore, che sacrificio
4 A szemek fennhéjázása szívbeli felfuvalkodás, a gonoszok szövétneke a bűn.	4 Gli occhi altieri, e il cuor gonfio, Che son la lampana degli empi, son peccato
5 A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet, de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz.	5 I pensieri dell’uomo diligente producono di certo abbondanza; Ma l’uomo disavveduto cade senza fallo in necessità
6 Aki csalárd nyelvvel gyűjt kincset, hiú és esztelen, és beleakad a halál tőreibe.	6 Il far tesori con lingua di falsità è una cosa vana, Sospinta in qua ed in là; e si appartiene a quelli che cercan la morte
7 A gonoszokat erőszakuk vesztükbe sodorja, mert nem akarnak igazságot cselekedni.	7 Il predar degli empi li trarrà in giù; Perciocchè hanno rifiutato di far ciò che è diritto
8 A romlott férfi útja tekervényes, a tisztának eljárása pedig egyenes.	8 La via stravolta dell’uomo è anche strana; Ma l’opera di chi è puro è diritta
9 Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.	9 Meglio è abitare sopra un canto di un tetto, Che con una moglie rissosa in casa comune
10 A gonosz lelke kártevés után áhít, és társán meg nem könyörül.	10 L’anima dell’empio desidera il male; Il suo amico stesso non trova pietà appo lui
11 Ha az arcátlan bűnhődik, tanul belőle a kicsiny, és ha követi a bölcset, okulást merít.	11 Quando lo schernitore è gastigato, il semplice ne diventa savio; E quando si ammonisce il savio, egli apprende scienza
12 Az igaz a bűnös házát szemmel tartja, hogy a gonoszokat a rossztól visszatartsa.	12 Il giusto considera la casa dell’empio; Ella trabocca l’empio nel male
13 Aki bedugja fülét a szegény kiáltására, maga is kiált majd, és nem lesz, aki meghallgassa.	13 Chi tura l’orecchio, per non udire il grido del misero, Griderà anch’egli, e non sarà esaudito
14 A titkos adomány kioltja a haragot, s a kebelbe rejtett ajándék a leghevesebb indulatot.	14 Il presente dato di nascosto acqueta l’ira; E il dono porto nel seno acqueta il forte cruccio
15 Az igazságtevés öröm az igaznak, de rémület a gonosztevőknek.	15 Il far ciò che è diritto è letizia al giusto; Ma è uno spavento agli operatori d’iniquità
16 Az olyan ember, aki letér a okosság útjáról, az alvilág árnyainak gyülekezetében nyugszik.	16 L’uomo che devia dal cammino del buon senno Riposerà in compagnia de’ morti
17 Aki szereti a mulatozást, szegénységre jut, aki kedveli a bort és az olajat, nem lesz gazdag.	17 L’uomo che ama godere sarà bisognoso; Chi ama il vino e l’olio non arricchirà
18 A jó helyett a bűnös szolgál váltságul, s az igazak helyett a hitehagyott.	18 L’empio sarà per riscatto del giusto; E il disleale sarà in iscambio degli uomini diritti
19 Jobb lakni kietlen földön, mint házsártos, mogorva asszonnyal.	19 Meglio è abitare in terra deserta, Che con una moglie rissosa e stizzosa
20 Az igaz házában kívánatos kincs van és olaj, az oktalan ember azonban elpazarolja.	20 Nell’abitacolo del savio vi è un tesoro di cose rare, e d’olii preziosi; Ma l’uomo stolto dissipa tutto ciò
21 Aki követi az igazságot és irgalmasságot, életet talál, igazságot és hírnevet.	21 Chi va dietro a giustizia e benignità Troverà vita, giustizia, e gloria
22 A bölcs bejut a hősöktől védett városba és lerontja az erődöt, amelyben bizakodtak.	22 Il savio sale nella città de’ valenti, Ed abbatte la forza di essa
23 Aki vigyáz a szájára s nyelvére, megóvja lelkét a sanyarúságtól.	23 Chi guarda la sua bocca e la sua lingua Guarda l’anima sua d’afflizioni
24 Arcátlannak hívják a fennhéjázó kevélyt, aki indulatában szertelenül dölyfösködik.	24 Il nome del superbo presuntuoso è: schernitore; Egli fa ogni cosa con furor di superbia
25 A lustát megölik a kívánságok, mert keze mit sem akar dolgozni.	25 Il desiderio del pigro l’uccide; Perciocchè le sue mani rifiutano di lavorare.
26 Az igaztalan nap nap után csak elvár és kíván, az igaz pedig nem szűnik meg adakozni.	26 L’uomo dato a cupidigia appetisce tuttodì; Ma il giusto dona, e non risparmia
27 A gonoszok áldozatai utálatosak, kivált, ha gonosztettért hozzák.	27 Il sacrificio degli empi è cosa abbominevole; Quanto più se l’offeriscono con scelleratezza!
28 A hamis tanú elvész, a hűséges vallomása sikert ér el.	28 Il testimonio mendace perirà; Ma l’uomo che ascolta parlerà in perpetuo
29 A gonosz férfi szemtelen arccal jár, az igaz pedig ügyel útjára.	29 L’uomo empio si rende sfacciato; Ma l’uomo diritto addirizza le sue vie
30 Nincsen bölcsesség, nincsen okosság, nincsen tanács az Úr ellen.	30 Non vi è sapienza, nè prudenza, Nè consiglio, incontro al Signore.
31 A lovat készen tartják a csata napjára, a győzelmet azonban az Úr adja.	31 Il cavallo è apparecchiato per lo giorno della battaglia; Ma il salvare appartiene al Signore