A zsoltárok könyve 40

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára.	1 εις το τελος ψαλμος τω δαυιδ
2 Várva-vártam az Urat, s ő lehajolt hozzám.	2 μακαριος ο συνιων επι πτωχον και πενητα εν ημερα πονηρα ρυσεται αυτον ο κυριος
3 Meghallgatta könyörgésemet, kihúzott a nyomorúság verméből, a sár fertőjéből; Lábamat kősziklára helyezte, lépésemet biztossá tette.	3 κυριος διαφυλαξαι αυτον και ζησαι αυτον και μακαρισαι αυτον εν τη γη και μη παραδωη αυτον εις χειρας εχθρου αυτου
4 Új éneket adott számba, Istenünket dicsérő szózatot. Sokan látják és félelem fogja el őket, s az Úrba vetik reményüket.	4 κυριος βοηθησαι αυτω επι κλινης οδυνης αυτου ολην την κοιτην αυτου εστρεψας εν τη αρρωστια αυτου
5 Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét, s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra vetemedőktől.	5 εγω ειπα κυριε ελεησον με ιασαι την ψυχην μου οτι ημαρτον σοι
6 Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem, csodáiddal és terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem! Hirdetni akarom őket és beszélni róluk, de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném.	6 οι εχθροι μου ειπαν κακα μοι ποτε αποθανειται και απολειται το ονομα αυτου
7 Vágóáldozatot és ételáldozatot nem kívántál, hanem testet készítettél nekem. Égő- s bűnért való áldozatot nem követeltél,	7 και ει εισεπορευετο του ιδειν ματην ελαλει η καρδια αυτου συνηγαγεν ανομιαν εαυτω εξεπορευετο εξω και ελαλει
8 ezért így szóltam: »Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam,	8 επι το αυτο κατ' εμου εψιθυριζον παντες οι εχθροι μου κατ' εμου ελογιζοντο κακα μοι
9 hogy teljesítsem akaratodat. Ezt akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van.«	9 λογον παρανομον κατεθεντο κατ' εμου μη ο κοιμωμενος ουχι προσθησει του αναστηναι
10 Nagy gyülekezet előtt hirdetem igazságodat; Íme nem tartom vissza ajkamat, Uram, te tudod!	10 και γαρ ο ανθρωπος της ειρηνης μου εφ' ον ηλπισα ο εσθιων αρτους μου εμεγαλυνεν επ' εμε πτερνισμον
11 Igazságodat nem rejtem el szívemben, hűségedet és segítségedet hirdetem. Nem titkolom irgalmadat és hűségedet a nagy gyülekezetben.	11 συ δε κυριε ελεησον με και αναστησον με και ανταποδωσω αυτοις
12 Te, Uram, ne vond meg irgalmadat tőlem; Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor engem,	12 εν τουτω εγνων οτι τεθεληκας με οτι ου μη επιχαρη ο εχθρος μου επ' εμε
13 mert számtalan veszély környékez; utolértek gonoszságaim, fel sem tudok tekinteni, számosabbak, mint a hajszál fejemen, és a szívem is elhagyott engem.	13 εμου δε δια την ακακιαν αντελαβου και εβεβαιωσας με ενωπιον σου εις τον αιωνα
14 Teljék kedved, Uram, megmentésemben, Uram, siess segítségemre.	14 ευλογητος κυριος ο θεος ισραηλ απο του αιωνος και εις τον αιωνα γενοιτο γενοιτο
15 Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, akik életemre törnek, hogy elvegyék. Hátráljanak meg és piruljanak, akik rosszat akarnak nekem.
16 Dermedjenek meg zavarukban, akik azt mondják: »Úgy kell neked!«
17 Ujjongjanak s örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek; »Magasztaltassék az Úr!« – mondják mindenkor, akik örvendeznek szabadításodon.
18 Bár én koldus vagyok és szegény, az Úr majd gondoskodik rólam. Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem, ne késlekedj!