Jób könyve 15

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 És felelt a temáni Elifáz, és ezt mondta:	1 Da antwortete Elifas von Teman und sprach:
2 »Úgy felel-e a bölcs, mintha szélnek beszélne, és megtöltheti-e bensőjét hevességgel?	2 Gibt ein Weiser windige Kunde zur Antwort, füllt er sein Inneres mit Ostwind an,
3 Olyannal feleselsz, aki nem hasonló hozzád, és olyasmit beszélsz, amiből nincsen hasznod.	3 um zu rechten mit Gerede, das nichts taugt, mit Worten, in denen kein Nutzen liegt?
4 Amennyire rajtad áll, lerontod a félelmet, és megszünteted az áhítatot Isten előtt.	4 Du brichst sogar die Gottesfurcht, zerstörst das Besinnen vor Gott.
5 Mivel gonoszságod tanítja a szádat, s az istenkáromlók nyelvét követed,	5 Denn deine Schuld belehrt deinen Mund, die Sprache der Listigen hast du gewählt.
6 azért önnön szád kárhoztat téged és nem én, saját ajkaid érvelnek ellened!	6 Dein eigener Mund verurteilt dich, nicht ich, deine Lippen zeugen gegen dich.
7 Vajon te születtél-e első embernek s a halmok előtt jöttél-e létre?	7 Bist du als erster Mensch geboren, kamst du zur Welt noch vor den Hügeln?
8 Be vagy-e avatva Isten terveibe, és bölcsessége nálad alábbvaló-e?	8 Hast du gelauscht im Rate Gottes und die Weisheit an dich gerissen?
9 Mit tudsz, hogy ne tudnánk mi is? Mit értesz, hogy ne értenénk mi is?	9 Was weißt du, das wir nicht wissen, verstehst du, was uns nicht bekannt ist?
10 Közöttünk van ősz is, meg élemedett, atyádnál is jóval idősebb!	10 Auch unter uns sind Alte, sind Ergraute, die älter sind an Tagen als dein Vater.
11 Kevés neked az Isten vigasztalása? Gonosz szavaid ezt is meghiúsítják.	11 Ist zu gering dir Gottes Tröstung, ein Wort, das sanft mit dir verfährt?
12 Miért ragad el indulatod, és miért villog szemed, mintha nagyokat gondolnál?	12 Wie reißt doch dein Herz dich fort, wie überheben sich deine Augen,
13 Miért fuvalkodik fel lelked Isten ellen, hogy ilyen szavakat engedsz ki szádból?	13 dass gegen Gott deinen Zorn du wendest und Worte (gegen ihn) aus deinem Mund stößt?
14 Mi is az ember, hogy hiba nélkül legyen, s az asszony szülötte, hogy igaznak látsszék?	14 Was ist der Mensch, dass rein er wäre, der vom Weib Geborene, dass er im Recht sein könnte?
15 Íme, szentjei között sincsen változhatatlan, még az egek sem tiszták az ő szemében.	15 Sieh doch, selbst seinen Heiligen traut er nicht und der Himmel ist nicht rein vor ihm.
16 Annál kevésbé az undok, a romlott ember, ki issza az igaztalanságot, mint a vizet.	16 Geschweige denn ein Unreiner und Verderbter, ein Mensch, der Verkehrtes trinkt wie Wasser.
17 Elbeszélem neked, hallgass rám! Megjelentem neked, amit láttam,	17 Verkünden will ich dir, hör mir zu! Was ich geschaut, will ich erzählen,
18 amit bölcsek hirdetnek, és atyáik előttük el nem titkoltak,	18 was Weise zu berichten wissen, was ihre Väter ihnen nicht verhehlten.
19 – a föld akkor még csak az övék volt, és idegen nem fordult meg náluk –	19 Ihnen allein war das Land gegeben, kein Fremder ging unter ihnen einher.
20 a gonosz egész életében gyötrődik, és a zsarnok éveinek száma bizonytalan.	20 Der Frevler bebt in Ängsten all seine Tage, die Zahl der Jahre ist dem Tyrannen verborgen.
21 Félelmes hang cseng mindig fülében, és békesség idején is folyton ármányt gyanít.	21 In seinen Ohren hallen Schreckensrufe, mitten im Frieden kommt der Verwüster über ihn.
22 Nem mer a sötétből a világosságra jönni, mindenhol kardot sejt.	22 Er kann nicht hoffen, dem Dunkel zu entfliehen, aufgespart ist er für das Schwert.
23 Amikor elmegy kenyeret keresni, tudja, hogy a sötétség napja kezénél van.	23 Er irrt umher nach Brot, wo (er es finde), er weiß, dass ihn ein schwarzer Tag bedroht.
24 Aggasztja a szükség, bekeríti a szorongás, úgy, mint a királyt, aki csatára készül,	24 Not und Drangsal erschrecken ihn, sie packen ihn wie ein kampfbereiter König.
25 mert kinyújtja kezét Isten ellen és dacol a Mindenhatóval;	25 Denn gegen Gott erhebt er seine Hand, gegen den Allmächtigen erkühnt er sich.
26 rohamra megy ellene merev nyakkal, domború pajzsok tömött sorával.	26 Halsstarrig rennt er gegen ihn an mit den dicken Buckeln seiner Schilde.
27 Kövérség födi arcát, és háj lóg le ágyékáról;	27 Mit Fett bedeckt er sein Gesicht, tut Fett um seine Hüfte.
28 és letelepedett elpusztult városokban, elhagyott házakban, amelyeket rombadőlésre ítéltek.	28 Er wohnt in zerstörten Städten, in Häusern, darin niemand wohnt, die man zu Trümmerstätten bestimmt.
29 Nem marad gazdag, és vagyona nem állandó, nem ver gyökeret a földben.	29 Er wird nicht reich; sein Besitz hat nicht Bestand; zur Erde neigt sich seine Ähre nicht.
30 Nem menekszik meg a sötétségből; hajtásait láng perzseli, s elenyészik szája leheletétől.	30 Der Finsternis entrinnt er nicht, die Flammenglut dörrt seinen Schößling aus, er schwindet dahin beim Hauch seines Mundes.
31 Ne higgye hiába, tévedéstől megejtve, hogy valami áron meg lehet őt váltani;	31 Er baue nicht auf eitlen Trug; denn sein Erwerb wird nur Enttäuschung sein.
32 mielőtt napjai betelnének, tönkremegy, és keze elszárad.	32 Bevor sein Tag kommt, welkt er hin und sein Palmzweig grünt nicht mehr.
33 Olyan, mint a szőlőtő, amely lehullatja éretlen bogyóit, mint az olajfa, amely elhányja virágát;	33 Er stößt ihn ab wie der Weinstock saure Trauben, wie der Ölbaum wirft er seine Blüten fort.
34 mert a gonoszok gyülekezete terméketlen, és tűz emészti a vesztegetést készséggel elfogadók sátrait,	34 Unfruchtbar ist der Ruchlosen Rotte und Feuer verzehrt die Zelte der Bestechung.
35 azt, aki bajt fogan, bűnt szül, és cselt érlel méhében.«	35 Von Mühsal schwanger, gebären sie nur Unheil; nur Trug ist, was ihr Schoß hervorbringt.