Királyok második könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Amikor ezeket Hiszkija király meghallotta, megszaggatta ruháját, zsákba öltözött és bement az Úr házába.	1 When King Hezekiah heard this, he tore his garments, wrapped himself in sackcloth, and went into the temple of the LORD.
2 Majd elküldte Eljakimot, az udvarnagyot és Sebnát, az íródeákot, meg a papok véneit, zsákba öltözötten, Izajás prófétához, Ámosz fiához,	2 He sent Eliakim, the master of the palace, Shebnah the scribe, and the elders of the priests, wrapped in sackcloth, to tell the prophet Isaiah, son of Amoz,
3 hogy mondják: »Ezt üzeni Hiszkija: Szorongatás, fenyítés és káromlás napja ez a nap: szülésig jutottak a magzatok s nincs ereje a vajúdónak!	3 "Thus says Hezekiah: 'This is a day of distress, of rebuke, and of disgrace. Children are at the point of birth, but there is no strength to bring them forth.
4 Talán meghallja az Úr, a te Istened Rábsakénak minden szavát, akit elküldött ura, az asszírok királya, hogy szidalmazza és gyalázza az élő Istent azokkal a szavakkal, amelyeket az Úr, a te Istened hallott. Imádkozz tehát a maradékért, amely még megvan.«	4 Perhaps the LORD, your God, will hear all the words of the commander, whom his master, the king of Assyria, sent to taunt the living God, and will rebuke him for the words which the LORD, your God, has heard. So send up a prayer for the remnant that is here.'"
5 Hiszkija király szolgái el is mentek Izajáshoz.	5 When the servants of King Hezekiah had come to Isaiah,
6 Izajás azt felelte nekik: »Ezt mondjátok uratoknak: Ezt üzeni az Úr: Ne félj azoktól a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel az asszírok királyának legényei engem káromoltak.	6 he said to them, "Tell this to your master: 'Thus says the LORD: Do not be frightened by the words you have heard, with which the servants of the king of Assyria have blasphemed me.
7 Íme, én egy lelket bocsátok rá és hírt hall és visszatér földjére s elejtetem karddal saját országában.«	7 I am about to put in him such a spirit that, when he hears a certain report, he will return to his own land, and there I will cause him to fall by the sword.'"
8 Rábsaké aztán visszatért s felkereste az asszírok királyát Libna ostrománál, mert hallotta, hogy elvonult Lákisból.	8 When the commander, on his return, heard that the king of Assyria had withdrawn from Lachish, he found him besieging Libnah.
9 Amikor az meghallotta, hogy Tirhaka, Etiópia királya felől azt beszélik: »Íme, hadba vonult ellened« – s elindult ellene, követeket küldött Hiszkijához ezzel az üzenettel:	9 The king of Assyria heard a report that Tirhakah, king of Ethiopia, had come out to fight against him. Again he sent envoys to Hezekiah with this message:
10 »Ezt mondjátok Hiszkijának, Júda királyának: Meg ne csaljon téged Istened, akiben bizakodsz s ne mondd: Nem kerül Jeruzsálem az asszírok királyának kezébe!	10 "Thus shall you say to Hezekiah, king of Judah: 'Do not let your God on whom you rely deceive you by saying that Jerusalem will not be handed over to the king of Assyria.
11 Hiszen magad hallottad, mit cselekedtek az asszírok királyai minden országgal, miként pusztították el azokat. Hát éppen te tudsz majd megmenekülni?	11 You have heard what the kings of Assyria have done to all other countries: they doomed them! Will you, then, be saved?
12 Vajon megszabadították-e a nemzetek istenei mindazokat, akiket elpusztítottak atyáim, tudniillik Gózánt, Háránt, Reszefet és Éden fiait, akik Telasszárban voltak?	12 Did the gods of the nations whom my fathers destroyed save them? Gozan, Haran, Rezeph, or the Edenites in Telassar?
13 Hol van Hamat királya, Arfád királya, meg Szefárvaim városának, Ánának és Ávának királya?«	13 Where are the king of Hamath, the king of Arpad, or the kings of the cities Sepharvaim, Hena and Avva?'"
14 Amikor aztán Hiszkija átvette a levelet a követek kezéből és elolvasta, felment az Úr házába és az Úr elé tárta	14 Hezekiah took the letter from the hand of the messengers and read it; then he went up to the temple of the LORD, and spreading it out before him,
15 és így imádkozott az ő színe előtt: »Uram, Izrael Istene, aki a kerubok felett ülsz, te vagy egyedül a föld minden királyának Istene, te alkottad az eget és a földet.	15 he prayed in the LORD'S presence: "O LORD, God of Israel, enthroned upon the cherubim! You alone are God over all the kingdoms of the earth. You have made the heavens and the earth.
16 Hajtsd ide füledet s halld: nyisd meg, Uram, szemedet és lásd, halld meg Szanherib minden szavát, aki ideküldött, hogy gyalázza előttünk az élő Istent.	16 Incline your ear, O LORD, and listen! Open your eyes, O LORD, and see! Hear the words of Sennacherib which he sent to taunt the living God.
17 Igaz, Uram, Asszíria királyai elpusztították azon nemzeteket s mindazok földjét	17 Truly, O LORD, the kings of Assyria have laid waste the nations and their lands,
18 s tűzbe vetették azok isteneit, hiszen azok nem voltak istenek, hanem emberi kéz fából s kőből való alkotásai s így megsemmisíthették őket.	18 and cast their gods into the fire; they destroyed them because they were not gods, but the work of human hands, wood and stone.
19 Nos tehát, te, Urunk, Istenünk, ments meg minket kezükből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy te, az Úr, vagy egyedül Isten!«	19 Therefore, O LORD, our God, save us from the power of this man, that all the kingdoms of the earth may know that you alone, O LORD, are God."
20 Elküldött erre Izajás, Ámosz fia, Hiszkijához és üzente: »Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Meghallgattam, amit tőlem Szanherib, az asszírok királya felől kértél.	20 Then Isaiah, son of Amoz, sent this message to Hezekiah: "Thus says the LORD, the God of Israel, in answer to your prayer for help against Sennacherib, king of Assyria: I have listened!
21 Ez az, amit az Úr felőle szólt: ‘Megvet téged s csúfot űz belőled Sion szűzi lánya, hátad mögött fejét rázza, Jeruzsálem lánya.	21 This is the word the LORD has spoken concerning him: " 'She despises you, laughs you to scorn, the virgin daughter Zion! Behind you she wags her head, daughter Jerusalem.
22 Kit gyaláztál s káromoltál? Ki ellen emelted fel hangodat s vetetted magasra pillantásodat? Izraelnek Szentje ellen!	22 Whom have you insulted and blasphemed, against whom have you raised your voice'And lifted up your eyes on high? Against the Holy One of Israel!
23 Szolgáid által az Urat gyaláztad s azt mondtad: szekereim sokaságával felmentem a hegyek magasaira, a Libanonnak ormára, kivágtam sudár cédrusait s legpompásabb fenyőfáit, behatoltam egészen a határáig s Kármeljének erdejét	23 Through your servants you have insulted the LORD. You said: With my many chariots I climbed the mountain heights, the recesses of Lebanon; I cut down its lofty cedars, its choice cypresses; I reached the remotest heights, its forest park.
24 kivágtam. Idegen vizet ittam, és lábam nyomával kiszárítottam minden elzárt vizet.	24 I dug wells and drank water in foreign lands; I dried up with the soles of my feet all the rivers of Egypt.
25 Nem hallottad-e, mit határoztam kezdettől fogva? Ősidőktől fogva rendeltem el, – most hajtottam végre –, hogy romhalmazzá legyenek a hősök erős városai.	25 " 'Have you not heard? Long ago I prepared it, From days of old I planned it. Now I have brought it to pass: That you should reduce fortified cities into heaps of ruins,
26 Akik bennük laknak, tehetetlenül ezért rettentek s szégyenültek meg s lettek olyanok, mint a mezei pázsit s a tetőn zöldellő fű, amely elszárad, mielőtt megérik.	26 While their inhabitants, shorn of power, are dismayed and ashamed, Becoming like the plants of the field, like the green growth, like the scorched grass on the housetops.
27 Rég ismerem lakásodat, kijöttödet, bemeneteledet, utadat és ellenem való tombolásodat.	27 I am aware whether you stand or sit; I know whether you come or go,
28 Őrjöngtél ellenem, s kevélységed felhatott fülembe. Nos hát karikát teszek az orrodba és zablát a szájadba, és visszavezetlek arra az útra, amelyen feljöttél.	28 and also your rage against me. Because of your rage against me and your fury which has reached my ears, I will put my hook in your nose and my bit in your mouth, and make you return the way you came.
29 Neked pedig, Hiszkija, ez szolgáljon jelül: ebben az esztendőben azt kell enned, amit találsz, a második esztendőben azt, ami magától terem, a harmadik esztendőben azonban vethettek, arathattok, ültethettek szőlőt és ehetitek gyümölcsét.	29 " 'This shall be a sign for you: this year you shall eat the aftergrowth, next year, what grows of itself; But in the third year, sow and reap, plant vineyards and eat their fruit!
30 Mindaz, ami megmarad Júda házából, azután is gyökeret hajt alul s gyümölcsöt hoz felül,	30 The remaining survivors of the house of Judah shall again strike root below and bear fruit above.
31 mert a megmaradtak fognak kivonulni Jeruzsálemből és a megszabadultak Sionnak hegyéről. A Seregek Urának buzgalma fogja véghezvinni ezt.	31 For out of Jerusalem shall come a remnant, and from Mount Zion, survivors. The zeal of the LORD of hosts shall do this.'
32 Éppen azért ezt mondja az Úr Asszíria királya felől: nem jön be e városba, nyilat sem lő belé, pajzzsal sem támadja meg, sánccal sem veszi körül:	32 "Therefore, thus says the LORD concerning the king of Assyria: 'He shall not reach this city, nor shoot an arrow at it, nor come before it with a shield, nor cast up siege-works against it.
33 az úton, amelyen jött, visszatér, s e városba be nem jön, – úgymond az Úr –,	33 He shall return by the same way he came, without entering the city, says the LORD.
34 mert megoltalmazom s megmentem e várost önmagamért és szolgámért, Dávidért.’«	34 I will shield and save this city for my own sake, and for the sake of my servant David.'"
35 Csakugyan, még azon az éjjelen az történt, hogy eljött az Úr angyala s megölt az asszírok táborában száznyolcvanötezer embert. Amikor aztán reggel felkelt s látta a megannyi holttestet, felkerekedett, elment	35 That night the angel of the LORD went forth and struck down one hundred and eighty-five thousand men in the Assyrian camp. Early the next morning, there they were, all the corpses of the dead.
36 és visszatért Szanherib, az asszírok királya és Ninivében maradt.	36 So Sennacherib, the king of Assyria, broke camp, and went back home to Nineveh.
37 Amikor azonban egyszer Neszrok templomában istenét imádta, fiai, Adramelek és Szárezer megölték karddal, majd elmenekültek az örmények földjére s fia, Asszarhaddon lett a király helyette.	37 When he was worshiping in the temple of his god Nisroch, his sons Adrammelech and Sharezer slew him with the sword and fled into the land of Ararat. His son Esarhaddon reigned in his stead.