Teremtés könyve 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Az Úr azután meglátogatta Sárát, amint megígérte, és teljesítette Sárának, amit mondott.	1 The LORD took note of Sarah as he had said he would; he did for her as he had promised.
2 Fogant ugyanis és fiút szült Ábrahámnak vénségében, abban az időben, amelyet Isten előre megmondott neki.	2 Sarah became pregnant and bore Abraham a son in his old age, at the set time that God had stated.
3 Erre Ábrahám elnevezte fiát, akit Sára szült neki, Izsáknak,	3 Abraham gave the name Isaac to this son of his whom Sarah bore him.
4 s körülmetélte a nyolcadik napon, amint Isten megparancsolta neki.	4 When his son Isaac was eight days old, Abraham circumcised him, as God had commanded.
5 Ábrahám százesztendős volt, amikor megszületett a fia, Izsák.	5 Abraham was a hundred years old when his son Isaac was born to him.
6 Sára pedig azt mondta: »Isten nevetést szerzett nekem, s aki csak meghallja, együtt nevet velem!«	6 Sarah then said, "God has given me cause to laugh, and all who hear of it will laugh with me.
7 Azután azt mondta: »Ki mondta volna Ábrahámnak, hogy Sára még fiút fog szoptatni, hisz vénségében szültem neki!«	7 Who would have told Abraham," she added, "that Sarah would nurse children! Yet I have borne him a son in his old age."
8 Amikor aztán megnőtt a gyermek, elválasztották, és elválasztása napján Ábrahám nagy lakomát rendezett.	8 Isaac grew, and on the day of the child's weaning, Abraham held a great feast.
9 Amikor azonban Sára látta, hogy az egyiptomi Hágár fia ingerkedik Izsákkal, az ő fiával, azt mondta Ábrahámnak:	9 Sarah noticed the son whom Hagar the Egyptian had borne to Abraham playing with her son Isaac;
10 »Dobd ki ezt a szolgálót és a fiát, mert nem fog örökölni ennek a szolgálónak a fia az én fiammal, Izsákkal!«	10 so she demanded of Abraham: "Drive out that slave and her son! No son of that slave is going to share the inheritance with my son Isaac!"
11 Nehezére esett ez a dolog Ábrahámnak a fia miatt.	11 Abraham was greatly distressed, especially on account of his son Ishmael.
12 De Isten azt mondta neki: »Ne essen nehezedre gyermeked és szolgálód dolga: mindabban, amit Sára mond neked, hallgass a szavára, mert Izsák utódait fogják utódodnak nevezni.	12 But God said to Abraham: "Do not be distressed about the boy or about your slave woman. Heed the demands of Sarah, no matter what she is asking of you; for it is through Isaac that descendants shall bear your name.
13 Azért a szolgáló fiát is nagy nemzetté teszem, hiszen a te magzatod!«	13 As for the son of the slave woman, I will make a great nation of him also, since he too is your offspring."
14 Kora reggel felkelt tehát Ábrahám, fogott egy kenyeret és egy tömlő vizet, rátette Hágár vállára, odaadta a gyermeket, és elbocsátotta. Az elment, és összevissza bolyongott Beerseba pusztájában.	14 Early the next morning Abraham got some bread and a skin of water and gave them to Hagar. Then, placing the child on her back, he sent her away. As she roamed aimlessly in the wilderness of Beer-sheba,
15 Amikor aztán elfogyott a víz a tömlőből, odatette a gyermeket az egyik ott lévő fa alá.	15 the water in the skin was used up. So she put the child down under a shrub,
16 Aztán elment, és vele szemben leült egy nyíllövésnyi távolságban. Azt mondta ugyanis: »Ne lássam meghalni a gyermeket!« Leült tehát átellenben, és hangos sírásra fakadt.	16 and then went and sat down opposite him, about a bowshot away; for she said to herself, "Let me not watch to see the child die." As she sat opposite him, he began to cry.
17 Isten azonban meghallotta a gyermek hangját, és Isten angyala szólította Hágárt a mennyből: »Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a gyermek hangját arról a helyről, ahol van.	17 God heard the boy's cry, and God's messenger called to Hagar from heaven: "What is the matter, Hagar? Don't be afraid; God has heard the boy's cry in this plight of his.
18 Kelj fel, vedd fel a gyermeket, fogd őt erősen a kezeddel, mert nagy nemzetté teszem őt!«	18 Arise, lift up the boy and hold him by the hand; for I will make of him a great nation."
19 Isten azután megnyitotta az asszony szemét, mire az meglátott egy kutat. Odament, megtöltötte a tömlőt, és inni adott a gyermeknek.	19 Then God opened her eyes, and she saw a well of water. She went and filled the skin with water, and then let the boy drink.
20 Isten ettől kezdve vele volt, s az felnövekedett, a pusztában maradt, és íjász lett belőle.	20 God was with the boy as he grew up. He lived in the wilderness and became an expert bowman,
21 Párán pusztájában telepedett le, anyja pedig feleséget szerzett neki Egyiptom földjéről.	21 with his home in the wilderness of Paran. His mother got a wife for him from the land of Egypt.
22 Ebben az időben történt, hogy Abimelek és Píkol, a hadvezére azt mondta Ábrahámnak: »Veled van Isten mindenben, amit teszel.	22 About that time Abimelech, accompanied by Phicol, the commander of his army, said to Abraham: "God is with you in everything you do.
23 Esküdj meg hát nekem Istenre, hogy nem ártasz sem nekem, sem az utódaimnak, sem a nemzetségemnek, hanem amilyen jó szívvel voltam én hozzád, te is olyannal leszel énhozzám, s ehhez az országhoz, amelyben jövevényként tartózkodtál.«	23 Therefore, swear to me by God at this place that you will not deal falsely with me or with my progeny and posterity, but will act as loyally toward me and the land in which you stay as I have acted toward you."
24 Azt mondta erre Ábrahám: »Megesküszöm!«	24 To this Abraham replied, "I so swear."
25 Ábrahám azonban szemrehányást tett Abimeleknek amiatt a kút miatt, amelyet Abimelek szolgái erőszakosan elvettek tőle.	25 Abraham, however, reproached Abimelech about a well that Abimelech's men had seized by force.
26 De Abimelek azt felelte: »Nem tudom, ki tette ezt. Te nem jelentetted nekem, én pedig nem hallottam róla, csak ma.«	26 "I have no idea who did that," Abimelech replied. "In fact, you never told me about it, nor did I ever hear of it until now."
27 Erre Ábrahám juhokat és marhákat vett, odaadta azokat Abimeleknek, és szövetséget kötöttek egymással.	27 Then Abraham took sheep and cattle and gave them to Abimelech and the two made a pact.
28 Hét bárányt azonban külön állított Ábrahám a nyájból.	28 Abraham also set apart seven ewe lambs of the flock,
29 Abimelek megkérdezte tőle: »Mire való az a hét bárány, amelyet külön állítottál?«	29 and Abimelech asked him, "What is the purpose of these seven ewe lambs that you have set apart?"
30 Erre ő azt felelte: »Fogadd el kezemből ezt a hét bárányt: szolgáljanak tanúul nekem, hogy én ástam e kutat.«	30 Abraham answered, "The seven ewe lambs you shall accept from me that thus I may have your acknowledgment that the well was dug by me."
31 Azért nevezték el azt a helyet Beersebának, mert ott esküdtek meg ők ketten.	31 This is why the place is called Beer-sheba; the two took an oath there.
32 Szövetséget kötöttek tehát Beersebában.	32 When they had thus made the pact in Beer-sheba, Abimelech, along with Phicol, the commander of his army, left and returned to the land of the Philistines.
33 Aztán felkelt Abimelek és Píkol, a hadvezére, és visszatértek a filiszteusok földjére. Ábrahám pedig ligetet ültetett Beersebában, és ott segítségül hívta az Úr, az Örökkévaló Isten nevét.	33 Abraham planted a tamarisk at Beer-sheba, and there he invoked by name the LORD, God the Eternal.
34 Még sok napon át lakott a filiszteusok földjén.	34 Abraham resided in the land of the Philistines for many years.