Deuxième épître aux Corinthiens 7

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 En possession de telles promesses, bien-aimés, purifions-nous de toute souillure de la chair etde l'esprit, achevant de nous sanctifier dans la crainte de Dieu.	1 Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat a test és a lélek minden szennyétől, és tegyük teljessé megszentelődésünket Isten félelmében.
2 Faites-nous place en vos coeurs. Nous n'avons fait tort à personne, nous n'avons ruinépersonne, nous n'avons exploité personne.	2 Fogadjatok be minket szívetekbe! Senkit nem bántottunk meg, senkit nem döntöttünk romlásba, senkit nem csaltunk meg.
3 Je ne dis pas cela pour vous condamner. Je vous l'ai déjà dit: vous êtes dans nos coeurs à la vieet à la mort.	3 Nem kárhoztatásotokra mondom ezt; hiszen az előbb mondtam, hogy életre-halálra a szívünkben vagytok.
4 J'ai grande confiance en vous, je suis très fier de vous. Je suis comblé de consolation; jesurabonde de joie dans toute notre tribulation.	4 Nagy a bizalmam bennetek, nagyon dicsekszem veletek; telve vagyok vigasztalással, nagyon bőséges az én örömöm minden szorongatásunk mellett.
5 De fait, à notre arrivée en Macédoine, notre chair ne connut pas de repos. Partout destribulations: au-dehors, des luttes; au-dedans, des craintes.	5 Mert amikor Makedóniába érkeztünk, semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféle szorongatást szenvedtünk: kívül harcok, belül félelem.
6 Mais Celui qui console les humiliés, Dieu, nous a consolés par l'arrivée de Tite,	6 De Isten, aki megvigasztalja a megalázottakat, megvigasztalt minket Títusz megérkezésével;
7 et non seulement par son arrivée, mais encore par la consolation que vous-mêmes lui aviezdonnée. Il nous a fait part de votre ardent désir, de votre désolation, de votre zèle pour moi, si bien qu'en moi lajoie a prévalu.	7 sőt nemcsak az ő megérkezésével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel megvigasztalódott köztetek, mert elbeszélte nekünk vágyódásotokat, sírásotokat, buzgólkodásotokat érettem, úgyhogy még jobban megörültem.
8 Vraiment, si je vous ai attristés par ma lettre, je ne le regrette pas. Et si je l'ai regretté - je voisbien que cette lettre vous a, ne fût-ce qu'un moment, attristés --	8 Mert ha meg is szomorítottalak titeket levelemmel, nem bánom; de ha meg is bántam volna – mivel látom, hogy az a levél, bár ideig-óráig, megszomorított titeket –,
9 je m'en réjouis maintenant, non de ce que vous avez été attristés, mais de ce que cette tristessevous a portés au repentir. Car vous avez été attristés selon Dieu, en sorte que vous n'avez, de notre part, subiaucun dommage.	9 most örülök, nem azért, mert megszomorodtatok, hanem azért, mert megtérésre szolgált a szomorúságotok. Isten szerint szomorodtatok meg, úgyhogy semmiben se szenvedtetek kárt miattunk.
10 La tristesse selon Dieu produit en effet un repentir salutaire qu'on ne regrette pas; la tristessedu monde, elle, produit la mort.	10 Mert az Isten szerint való szomorúság állhatatos megtérést szerez az üdvösségre; a világ szomorúsága azonban halált szerez.
11 Voyez plutôt ce qu'elle a produit chez vous, cette tristesse selon Dieu. Quel empressement!Que dis-je? Quelles excuses! Quelle indignation! Quelle crainte! Quel ardent désir! Quel zèle! Quelle punition!Vous avez montré de toutes manières que vous étiez innocents en cette affaire.	11 S íme, éppen ez a ti Isten szerint való szomorúságotok milyen nagy buzgóságot ébresztett bennetek, sőt mentegetőzést, méltatlankodást, félelmet, vágyódást, buzgólkodást és a vétkes megbüntetését! Mindenben megmutattátok, hogy ti ártatlanok vagytok a dologban.
12 Aussi bien, si je vous ai écrit, ce n'est ni à cause de l'offenseur ni à cause de l'offensé. C'étaitpour faire éclater chez vous devant Dieu l'empressement que vous avez à notre égard.	12 Tehát, ha írtam is nektek, nem a sértő miatt tettem, és nem is a sértett miatt, hanem hogy nyilvánvalóvá tegyem nektek Isten színe előtt buzgóságtokat, amelyet irányunkban tanúsítotok.
13 Voilà ce qui nous a consolés. A cette consolation personnelle s'est ajoutée une joie bien plusgrande encore, celle de voir la joie de Tite, dont l'esprit a reçu apaisement de vous tous.	13 Ezért vigasztalódtunk meg. De vigasztalódásunkban még jobban megörültünk Títusz öröme miatt, hogy lelkét mindnyájan felüdítettétek,
14 Que si devant lui je me suis quelque peu glorifié à votre sujet, je n'ai pas eu à en rougir. Aucontraire, de même qu'en toutes choses nous vous avons dit la vérité, ainsi ce dont nous nous sommes glorifiésauprès de Tite s'est trouvé être la vérité.	14 és ha valamivel dicsekedtem neki veletek kapcsolatban, nem vallottam szégyent, hanem ahogyan nektek mindent az igazság szerint mondtunk, úgy a mi Títusz előtt való dicsekvésünk is igaznak bizonyult.
15 Et son affection pour vous redouble, quand il se rappelle votre obéissance à tous, commentvous l'avez accueilli avec crainte et tremblement.	15 És ő még jobb szívvel van irántatok, amikor megemlékezik mindnyájatok engedelmességéről, ahogyan félelemmel és rettegéssel fogadtátok őt.
16 Je me réjouis de pouvoir en tout compter sur vous.	16 Örülök, hogy mindenben bizalommal lehetek hozzátok.