Livre d'Isaïe 64

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 comme le feu enflamme des bindilles, comme le feu fait bouillir l'eau -- pour faire connaître ton nomà tes adversaires, devant ta face les nations trembleraient	1 Ahogy meggyújtja a tűz a rőzsét, és a vizet felforralja a tűz, ismertesd meg nevedet ellenségeiddel, hogy színed előtt megremegjenek a nemzetek,
2 quand tu ferais des prodiges inattendus. (Tu es descendu: devant ta face les montagnes ont étéébranlées.)	2 amikor félelmetes dolgokat cselekszel, melyeket nem vártunk! Ha leszállnál, színed előtt a hegyek megrendülnének!
3 Jamais on n'avait ouï dire, on n'avait pas entendu, et l'oeil n'avait pas vu un Dieu, toi excepté, agirainsi en faveur de qui a confiance en lui.	3 Ősidők óta senki sem hallotta, fülével fel nem fogta, szem nem látta, hogy volna isten rajtad kívül, aki a benne bízókért cselekszik.
4 Tu as rencontré celui qui, plein d'allégresse, pratique la justice; en suivant tes voies, ils sesouviendront de toi. Voici que toi, tu t'es irrité, et nous avons péché. Nous sommes à jamais dans tes voies etnous serons sauvés.	4 Elébe sietsz az örvendezőnek, s annak, aki igazságot cselekszik, és azoknak, akik útjaidon megemlékeznek rólad. Íme, te megharagudtál, mert vétkeket követtünk el, ezek közt vagyunk régóta; bárcsak megszabadulnánk!
5 Tous, nous étions comme des êtres impurs, et nos bonnes actions comme du linge souillé. Tous, nousnous flétrissons comme des feuilles mortes, et nos fautes nous emportent comme le vent.	5 Olyanok lettünk mindnyájan, mint a tisztátalan, és mint a szennyes ruha, olyan minden igazságunk. Elhervadtunk mindnyájan, mint a falevél, és bűneink, mint a szél, elsodornak minket.
6 Plus personne pour invoquer ton nom, pour se réveiller en s'attachant à toi, car tu nous as caché taface et tu nous as livrés au pouvoir de nos fautes.	6 Nincs, aki szólítaná nevedet, aki felkelne, hogy beléd kapaszkodjék; mert elrejtetted előlünk arcodat, és bűneink hatalmába adtál minket.
7 Et pourtant, Yahvé, tu es notre père, nous sommes l'argile, tu es notre potier, nous sommes tousl'oeuvre de tes mains.	7 De mégis, Uram, atyánk vagy te! Mi vagyunk az agyag, és te a formálónk, kezed alkotása vagyunk mindannyian.
8 Yahvé, ne t'irrite pas à l'excès, ne garde pas à jamais le souvenir de la faute. Vois donc, nous sommestous ton peuple.	8 Ne haragudj, Uram, oly nagyon, és ne emlékezz örökké bűneinkre! Íme, nézd, a te néped vagyunk mindnyájan!
9 Tes villes saintes sont devenues un désert, Sion est devenue un désert, Jérusalem, un lieu désolé.	9 Szent városaid pusztasággá lettek, a Sion pusztasággá lett, Jeruzsálem elhagyatottá.
10 Notre Temple saint et magnifique, où nos ancêtres te louaient, est devenu la proie du feu. Tout ceque nous aimions est devenu ruine.	10 A ház, mely szentélyünk és ékességünk volt, ahol atyáink dicsértek téged, tűz martaléka lett, és romba dőlt minden, ami drága volt nekünk.
11 Peux-tu rester insensible à tout cela, Yahvé? Te taire serait nous humilier à l'excès.	11 Vajon ezek ellenére visszafogod magad, Uram? Hallgatsz, és még jobban megalázol minket?