Livre de la Genèse 8

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Alors Dieu se souvint de Noé, de toutes les bêtes et tous les animaux des champs qui étaient avec lui dans l’arche. Dieu fit souffler un vent qui assécha la terre et les eaux se retirèrent.	1 Ekkor megemlékezett Isten Noéról, s minden állatról és minden baromról, amely vele volt a bárkában. Szelet támasztott a földön, és a vizek apadni kezdtek.
2 Les fontaines du fond de la mer et les écluses du ciel se fermèrent, la pluie s’arrêta de tomber.	2 Bezárultak a mélység forrásai és az ég zsilipjei, s megszűnt az eső az égből.
3 Les eaux se retirèrent de sur la terre avec des flux et des reflux; elles baissèrent dès la fin des 150 jours.	3 A vizek visszahúzódtak a földről, folytak visszafelé, és százötven nap múlva apadni kezdtek.
4 Au dix-septième jour du septième mois, l’arche se posa sur le mont Ararat.	4 A hetedik hónapban, a hónap tizenhetedik napján megállapodott a bárka Ararát hegyein.
5 Les eaux continuèrent de baisser jusqu’au dixième mois, et le premier jour du dixième mois les sommets des montagnes apparurent.	5 A vizek pedig egyre apadtak a tizedik hónapig: s a tizedik hónapban a hónap első napján előtűntek a hegyek ormai.
6 Au bout de quarante jours, Noé ouvrit la fenêtre qu’il avait faite dans l’arche	6 Amikor aztán még negyven nap elmúlt, kinyitotta Noé a bárka ablakát, amelyet készített, és kibocsátotta a hollót;
7 et il lâcha le corbeau qui commença d’aller et venir jusqu’à ce que les eaux aient disparu de la terre.	7 az ide-oda szállt, majd visszatért, mert a vizek még nem száradtak fel a földön.
8 Noé lâcha ensuite la colombe pour voir si les eaux avaient baissé à la surface de la terre.	8 Ez után kibocsátotta a galambot is, hogy lássa, megszűntek-e már a vizek a föld színén.
9 Mais la colombe ne trouva pas d’endroit pour poser ses pattes, et elle revint vers lui dans l’arche, car les eaux couvraient encore la surface de la terre. Noé étendit la main, prit la colombe et la ramena vers lui dans l’arche.	9 De az, mivel nem talált helyet, ahol megpihenhetett volna a lába, visszatért hozzá a bárkára – ugyanis víz volt még az egész földön. – Erre ő kinyújtotta a kezét, megfogta, és bevette a bárkába.
10 Il attendit encore sept autres jours et, de nouveau, il lâcha la colombe hors de l’arche.	10 Ezután várt még másik hét napig, s akkor újra kibocsátotta a galambot a bárkából.
11 La colombe revint vers lui à l’heure du soir, et voici qu’elle tenait dans son bec une petite branche d’olivier toute fraîche. Alors Noé comprit que les eaux avaient baissé sur la terre.	11 Az pedig estefelé visszatért hozzá, és zöld levelű olajfagallyat hozott a csőrében. Noé megértette, hogy megszűnt a víz a földön,
12 Il attendit encore sept autres jours et lâcha la colombe, mais elle ne revint plus vers lui.	12 de várt még másik hét napig, aztán kibocsátotta a galambot, és az többé nem tért vissza hozzá.
13 En l’an 601 de la vie de Noé, le premier jour du premier mois, les eaux avaient séché sur la terre. Noé souleva le toit de l’arche et regarda: il vit que la surface du sol était sèche.	13 Így tehát, Noé hatszázegyedik esztendejében, az első hónapban, a hónap első napján leapadtak a vizek a földön. Noé kinyitotta a bárka fedelét, kitekintett, és látta, hogy megszáradt a föld színe.
14 Le vingt-septième jour du deuxième mois, la terre était complètement sèche.	14 A második hónapra, a hónap huszonhetedik napjára megszáradt a föld.
15 Alors Dieu s’adressa à Noé et lui dit:	15 Ekkor Isten így szólt Noéhoz:
16 “Sors de l’arche, toi, ta femme, tes fils, et les femmes de tes fils avec toi.	16 »Szállj ki a bárkából, te és veled a feleséged, fiaid és a fiaid feleségei!
17 Fais sortir tous les animaux qui sont avec toi: oiseaux, animaux des champs et tous les reptiles qui rampent sur la terre. Qu’ils soient féconds et nombreux sur la terre!”	17 Hozd ki magaddal az összes állatot, amely veled van, minden testet, szárnyast, lábasjószágot, és minden csúszómászót, amely nyüzsög a földön! Járjatok-keljetek a földön: szaporodjatok és sokasodjatok rajta!«
18 Noé sortit alors avec ses fils, sa femme et les femmes de ses fils.	18 Kiszállt tehát Noé és vele fiai, a felesége és fiainak a feleségei,
19 Tous les animaux, tous les oiseaux, tous les reptiles qui rampent sur la terre sortirent aussi de l’arche, famille par famille.	19 és kijött a bárkából valamennyi állat, lábasjószág és csúszómászó, amely nyüzsög a földön, faja szerint.
20 Noé construisit un autel en l’honneur de Yahvé; il prit de tous les animaux purs et de tous les oiseaux purs et il en offrit un sacrifice par le feu sur cet autel.	20 Ekkor Noé oltárt épített az Úrnak, vett minden tiszta állatból és madárból, és egészen elégő áldozatokat mutatott be az oltáron.
21 Yahvé sentit la bonne odeur et il dit en son cœur: “Je ne maudirai plus jamais la terre à cause de l’homme, car les pensées du cœur de l’homme sont mauvaises dès sa jeunesse, je ne recommencerai plus à frapper les êtres vivants comme je l’ai fait.	21 Az Úr megérezte a kedves illatot, és szívében azt mondta az Úr: »Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt: mert az emberi szív gondolata ifjúságától fogva hajlik a rosszra. Nem sújtom többé az összes élőlényt úgy, ahogy tettem.
22 Aussi longtemps que la terre durera, semailles et moissons, gelées et chaleur, été, hiver, jour et nuit, ne cesseront plus.”	22 Amíg tartanak a föld napjai, meg nem szűnik többé a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, az éjszaka és a nappal.«