Salmi 42

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 (Salmo di David). Sii mio giudice, o Dio, prendi a cuore la mia causa contro gente profana; liberami dall'uomo iniquo ed ingannatore.	1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.
2 Tu sei la mia forza. Perchè mi respingi? Perchè debbo andare mesto, mentre mi affligge il nemico?	2 Amint a szarvas kívánkozik a forrás vizéhez, úgy kívánkozik lelkem tehozzád, Istenem!
3 Irraggia la tua luce, la tua verità: esse mi guidino e mi accompagnino al tuo santo monte, ai tuoi Tabernacoli.	3 Szomjazza lelkem az erős, élő Istent: mikor jutok oda, hogy Isten színe előtt megjelenjek?
4 Allora mi accosterò all'altare di Dio, al Dio che allieta la mia giovinezza, e ti loderò sulla cetra, o Dio, o Dio mio.	4 Éjjel-nappal könnyem a kenyerem, hiszen napról-napra azt mondják nekem: »Hol van a te Istened?«
5 Ma tu perchè sei triste, anima mia? Perchè, ti turbi? Spera in Dio, chè mi sarà dato di lodarlo ancora, la mia salute, il mio Dio.	5 Kiöntöm lelkemet és arra emlékezem, hogyan vonultam a csodás hajlék helyére, az Isten házához hangos ujjongással és hálaadással, az ünneplő sokasággal.
	6 Miért vagy szomorú, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert fogom még áldani őt, arcom üdvösségét, az én Istenemet!
	7 Lelkem elcsüggedt bennem, azért rád gondolok a Jordán és a Hermon földjéről, a Miszár hegyéről.
	8 Örvény örvényt hív elő, amíg harsognak zuhatagjaid: mind áthaladnak rajtam árjaid és hullámaid.
	9 Nappal kegyességét küldi nekem az Úr, s éjjel neki szól énekem: imádkozom éltem Istenéhez.
	10 Ezt mondom Istennek: »Oltalmazóm, miért feledkezel meg rólam? Miért kell szomorúan járnom-kelnem, miközben sanyargat engem ellenségem?«
	11 Amíg csontjaimat törve, gyaláznak elnyomóim, és napról-napra azt mondják nekem: »Hol van a te Istened?«
	12 Miért vagy szomorú, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert fogom még áldani őt, arcom üdvösségét, az én Istenemet!