Salmi 74
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
LA SACRA BIBBIA | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Maskil. Di Asaf. Perché, o Dio, ci respingi per sempre? Perché divampa la tua ira contro il gregge del tuo pascolo? | 1 Maszkíl Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, teljesen, miért gyúlt fel haragod legelőd juhai ellen? |
2 Ricòrdati della tua comunità che ti acquistasti da tempo, che riscattasti quale tribù della tua eredità, del monte Sion, dove fissasti la tua dimora. | 2 Emlékezzél meg gyülekezetedről, amelyet kezdettől fogva birtokodba vettél! Örökségedet, a törzset megváltottad, a Sion hegyét, amelyen laktál. |
3 Volgi i tuoi passi a queste rovine irreparabili, verso tutte le devastazioni che il nemico ha fatte nel santuario. | 3 Menj fel az ősi romokra: a szentélyben mindent feldúlt az ellenség! |
4 Ruggirono i tuoi nemici nel luogo delle tue assemblee; là issarono i loro vessilli. | 4 Azok ordítoznak gyülekezeted helyén, akik gyűlölnek téged, jelvényeiket kitűzték győzelmük jeléül. |
5 Sembrava che vibrassero le scuri nel fitto d'una selva; | 5 Olyanok, mint aki magasra emelt fejszéjét lengeti a sűrű erdőben. |
6 abbatterono le sue porte tutto d'un colpo, le frantumarono con ascia e scure. | 6 Minden ajtaját kidöntötték, baltával és bárddal rombolták. |
7 Dettero alle fiamme il tuo santuario, profanarono fino a terra la dimora del tuo nome; | 7 Lángba borították szentélyedet, neved hajlékát földig meggyalázták. |
8 dicendo in cuor loro: "Distruggiamoli tutto d'un colpo!". Hanno incendiato tutti i luoghi di culto che si trovavano nel paese. | 8 Azt mondták szívükben: »Rohanjuk le őket együtt!« Fölperzselték Isten minden szentélyét az országban. |
9 I nostri vessilli non li vediamo più; non c'è più nessun profeta, e fra noi non c'è alcuno che sappia fino a quando. | 9 Jeleinket nem látjuk, nincs többé prófétánk, és nincs már köztünk, aki látna. |
10 Fino a quando, o Dio, lancerà insulti l'avversario? Il nemico potrà forse per sempre disprezzare il tuo nome? | 10 Isten, meddig szidalmaz még az ellenség téged, örökké gyalázza az ellenség nevedet? |
11 Perché ritrai la tua mano e trattieni in seno la tua destra? | 11 Miért vonod vissza kezed és tartod öledben jobbodat? |
12 Ma Dio è mio re dai tempi antichi, Colui che opera vittorie nel mezzo del paese. | 12 Hiszen Isten a mi királyunk ősidőktől fogva, aki szabadulást szerzett a föld közepén. |
13 Tu con la tua potenza dividesti il mare, schiacciasti la testa di draghi sulle acque. | 13 Hatalmaddal a tengert kettéhasítottad, a sárkányok fejét a vizekben összetörted. |
14 Tu fracassasti il capo del Leviatàn, lo desti in pasto ai mostri marini. | 14 A Leviatán fejeit összezúztad, eledelül adtad a tengeri szörnyeknek. |
15 Tu fonti e torrenti facesti scaturire, mentre fiumi perenni facesti seccare. | 15 Te fakasztottál forrásokat, patakokat, te szárítottad ki az állandó folyókat. |
16 Tuo è il giorno e tua è la notte, tu fissasti la luna e il sole. | 16 Tied a nappal és tied az éjszaka, te hoztad létre a napot és a csillagokat. |
17 Tu stabilisti i confini della terra, estate e inverno, tu li formasti. | 17 Te szabtad meg a föld minden határát, te teremtetted a nyarat és a telet. |
18 Ricòrdati di questo: il nemico ha vilipeso, o Dio, un popolo stolto ha insultato il tuo nome. | 18 Emlékezz meg arról, hogy az Urat ellenség szidalmazza, s egy oktalan nép gyalázza nevedet. |
19 Non abbandonare alle fiere l'anima che ti loda; non lasciare in oblio la vita dei tuoi poveri. | 19 A benned bízó lelkeket ne engedd át a vadállatoknak, ne felejtsd el végképp a szegényeidet! |
20 Sii fedele all'alleanza, poiché nei remoti angoli della terra abbondano i covi della violenza. | 20 Tekints szövetségedre, mert tele van az ország minden zuga a gonoszság sátraival. |
21 L'umile non torni confuso; l'afflitto e il povero lodino il tuo nome. | 21 Ne távozzék tőled szégyennel a megalázott, hadd áldja nevedet a szegény és a szűkölködő! |
22 Sorgi, o Dio, e difendi la tua causa; ricòrdati degli insulti che verso di te rivolge lo stolto tutto il giorno. | 22 Kelj fel, Isten! Védd meg ügyedet! Emlékezz meg a gyalázatról, amellyel egész nap illet téged az esztelen! |
23 Non dimenticare lo strepito dei tuoi nemici, il tumulto sempre crescente di quanti a te si ribellano. | 23 Ne feledd el ellenségeid lármáját; Szüntelen növekszik az ellened szegülők háborgása! |