A zsoltárok könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült.	1 De David. Quand il s’enfuit devant son fils Absalom.
2 Uram, számosan szorongatnak engem, és sokan kelnek föl ellenem!	2 Ô Seigneur, mes ennemis se sont multipliés, combien d’adversaires!
3 Sokan mondják rám: »Nincsen segítsége Istenében!«	3 Combien osent me dire: “Dieu ne te servira de rien!”
4 Ám te, Uram, oltalmam vagy nekem, dicsőségem vagy, és fölemeled fejem.	4 Mais toi, Seigneur, mon bouclier protecteur, ma gloire, tu me feras relever la tête.
5 Hangos szómmal az Úrhoz kiáltottam, s szent hegyéről meghallgatott engem.	5 3:8 Lève-toi, Seigneur, Sauve-moi, ô mon Dieu.
6 Aludni tértem, s álomba merültem, és felébredtem, mert az Úr fölkarolt engem.	6 3:5 Je crie, j’appelle le Seigneur, et lui, de sa montagne sainte, il m’entend.
7 Nem félek ezernyi néptől, amely körös-körül rám tör. Kelj fel, Uram, szabadíts meg, Istenem!	7 3:6 Je me suis couché et j’ai dormi, puis je me suis relevé: le Seigneur me tenait debout.
8 Te arcul csaptad minden ellenségem, a bűnösök fogát összetörted.	8 3:7 Je ne crains plus ces foules qui de toutes parts allaient tomber sur moi. 8b Car tu as frappé: mes ennemis l’ont eu dans la mâchoire; tu as brisé les dents des pécheurs.
9 Az Úré a szabadítás, legyen áldásod népeden!	9 C’est toi, Seigneur, qui sauves, ta bénédiction est sur ton peuple.