Jób könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.	1 If I have made an agreement with my eyes and entertained any thoughts against a maiden;
2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?	2 But what is man's lot from God above, his inheritance from the Almighty on high?
3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!	3 Is it not calamity for the unrighteous, and woe for evildoers?
4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?	4 Does he not see my ways, and number all my steps?
5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?	5 If I have walked in falsehood and my foot has hastened to deceit;
6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!	6 Let God weigh me in the scales of justice; thus will he know my innocence!
7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?	7 If my steps have turned out of the way, and my heart has followed my eyes, or any stain clings to my hands,
8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!	8 Then may I sow, but another eat of it, or may my planting be rooted up!
9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?	9 If my heart has been enticed toward a woman, and I have lain in wait at my neighbor's door;
10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!	10 Then may my wife grind for another, and may others cohabit with her!
11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,	11 For that would be heinous, a crime to be condemned;
12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.	12 A fire that should burn down to the abyss till it consumed all my possessions to the roots.
13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?	13 Had I refused justice to my manservant or to my maid, when they had a claim against me,
14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?	14 What then should I do when God rose up; what could I answer when he demanded an account?
15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?	15 Did not he who made me in the womb make him? Did not the same One fashion us before our birth?
16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?	16 If I have denied anything to the poor, or allowed the eyes of the widow to languish
17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?	17 While I ate my portion alone, with no share in it for the fatherless,
18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –	18 Though like a father God has reared me from my youth, guiding me even from my mother's womb--
19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,	19 If I have seen a wanderer without clothing, or a poor man without covering,
20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?	20 Whose limbs have not blessed me when warmed with the fleece of my sheep;
21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?	21 If I have raised my hand against the innocent because I saw that I had supporters at the gate--
22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!	22 Then may my arm fall from the shoulder, my forearm be broken at the elbow!
23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.	23 For the dread of God will be upon me, and his majesty will overpower me.
24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!	24 Had I put my trust in gold or called fine gold my security;
25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?	25 Or had I rejoiced that my wealth was great, or that my hand had acquired abundance--
26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?	26 Had I looked upon the sun as it shone, or the moon in the splendor of its progress,
27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?	27 And had my heart been secretly enticed to waft them a kiss with my hand;
28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!	28 This too would be a crime for condemnation, for I should have denied God above.
29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?	29 Had I rejoiced at the destruction of my enemy or exulted when evil fell upon him,
30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.	30 Even though I had not suffered my mouth to sin by uttering a curse against his life--
31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’	31 Had not the men of my tent exclaimed, "Who has not been fed with his meat!"
32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –	32 Because no stranger lodged in the street, but I opened my door to wayfarers--
33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?	33 Had I, out of human weakness, hidden my sins and buried my guilt in my bosom
34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?	34 Because I feared the noisy multitude and the scorn of the tribes terrified me- then I should have remained silent, and not come out of doors!
35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,	35 Oh, that I had one to hear my case, and that my accuser would write out his indictment!
36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!	36 Surely, I should wear it on my shoulder or put it on me like a diadem;
37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!	37 Of all my steps I should give him an account; like a prince I should present myself before him. This is my final plea; let the Almighty answer me! The words of Job are ended.
38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?	38 If my land has cried out against me till its very furrows complained;
39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?	39 If I have eaten its produce without payment and grieved the hearts of its tenants;
40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.	40 Then let the thistles grow instead of wheat and noxious weeds instead of barley!