Jób könyve 14
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | LA SACRA BIBBIA |
---|---|
1 Az asszony szülötte, az ember, rövid ideig él és betelik sok nyomorúsággal: | 1 L'uomo nato da donna, vivendo pochi giorni, in preda all'agitazione, |
2 mint a virág, kinyílik és elhervad, eltűnik, mint az árnyék, és nincsen tartós maradása. | 2 sboccia come fiore e avvizzisce, fugge come l'ombra senza arrestarsi; si consuma come legno tarlato, come un vestito corroso dalla tignola. |
3 Mégis érdemesnek tartod, hogy rá vesd a szemedet, és perbe szállj vele? | 3 E tu tieni aperti gli occhi su di lui e lo citi in giudizio con te! |
4 Tisztátalan magból fogantat ki tehet tisztává? Nemde te, az Egyedülvaló! | 4 Chi può trarre il puro dall'immondo? Nessuno! |
5 Rövidek az ember napjai, és hónapjai száma tenálad van; határt szabtál neki, amelyet át nem hághat. | 5 Se i suoi giorni sono fissati, se conosci il numero dei suoi mesi, avendo posto un limite invalicabile, |
6 Hagyd egy kevéssé magára, hadd pihenjen, míg el nem jön várva várt napja, mint a napszámosé. | 6 distogli lo sguardo da lui e lascialo stare, finché non abbia portato a termine la sua giornata come un salariato. |
7 Mert van ugyan reménye a fának: ha ki is vágják, újra sarjadzik, és ágai kihajtanak; | 7 Per l'albero infatti esiste una speranza: se viene tagliato, ancora ributta e il suo germoglio non viene meno. |
8 ha meg is avul gyökere a földben, ha el is hal törzsöke a porban, | 8 Anche se la sua radice invecchia sotterra e il suo tronco muore nel suolo, |
9 már a víznek szagától is kifakad, és ágat hajt, mint amikor kiültették; | 9 al sentore dell'acqua rinverdisce e mette rami come una giovane pianta. |
10 az ember azonban, ha meghal és levetkőztetik és elpusztul – ugyan hol van? | 10 L'uomo invece, se muore, resta inerte; dov'è il mortale, quando spira? |
11 Kiapadhat a víz a tengerből, elapadhat a Folyó és kiszáradhat, | 11 Potranno venir meno le acque del mare, i fiumi prosciugarsi e seccare, |
12 de ha az ember lefekszik, nem kel fel többé, az ég enyészetéig fel nem ébred, és fel nem kel álmából. | 12 ma l'uomo che giace, più non si alzerà; finché durano i cieli, non si sveglierà, né più si desterà dal suo sonno. |
13 Bárcsak biztos helyen tartanál az alvilágban, és elrejtenél, amíg el nem ül haragod! Bár időt szabnál nekem, amikor majd rólam megemlékezel! | 13 Oh, volessi tu nascondermi nell'abisso infernale! occultarmi, finché sarà passata la tua ira, fissarmi un termine e ricordarti di me! |
14 Ha az ember meghal, vajon életre kel-e ismét? Akkor katonasorom minden napján várnám, hogy eljöjjön leváltásom. | 14 Ma se l'uomo muore, può ancora rivivere? Ogni giorno del mio servizio aspetterei, finché giunga il mio cambio; |
15 Te szólítanál, én meg jelentkeznék nálad, s odanyújtanád jobbodat kezed alkotásának. | 15 mi chiameresti e io risponderei, quando tu avessi nostalgia per l'opera delle tue mani. |
16 Te akkor megszámlálnád lépteimet, de nem néznéd vétkeimet; | 16 Mentre ora tu vai contando i miei passi, non spieresti più il mio peccato, |
17 bűneim tarsolyban, pecsét alatt lennének, és betakarnád vétkemet. | 17 sigilleresti in un sacco il mio peccato, e porresti l'intonaco sulla mia colpa. |
18 De a hegy, ha beomlik, szétesik, s a szikla elszakad a helyétől; | 18 Ma invece come una montagna cade e si sfalda, e come una rupe frana dal suo posto, |
19 a köveket a víz elkoptatja, s az ár a törmeléket lassankint elmossa; épp így teszed tönkre az ember reményét. | 19 le acque corrodono le pietre e l'alluvione inonda la superficie della terra, così tu annienti la speranza dell'uomo! |
20 Erőhöz engeded kissé, hogy azután elmehessen örökre; elváltoztatod arcát, és elbocsátod. | 20 Tu lo abbatti per sempre ed egli se ne va, ne sfiguri il volto e lo cacci via. |
21 Ha a fiait tisztesség éri, nem tud róla, és ha lenézik őket, nem veszi észre; | 21 Se i suoi figli sono onorati, egli non lo sa; se sono disprezzati, egli lo ignora. |
22 csak magában fájdítja testét – amíg él –, és lelke önmagán kesereg.« | 22 Egli sente solamente il tormento della sua carne, sente solo la pena della sua anima". |