Tóbiás könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Telve nagy szomorúsággal, sírva fakadtam, s imádkozni kezdtem panaszkodva:	1 Et contristatus animo et suspirans ploravi et coepi orare cum gemitibus:
2 »Igazságos vagy Uram, s minden tetted igazságos és minden utad irgalom és igazság, s te ítéled meg a világot.	2 “ Iustus es, Domine, et omnia opera tua iusta sunt, et omnes viae tuaemisericordia et veritas, et tu iudicas saeculum.
3 Ezért tehát Uram, emlékezzél meg rólam, és tekints reám. Ne állj bosszút bűneim és hanyagságaim, sem pedig atyáim bűnei miatt, amelyeket elkövettek előtted.	3 Et nunc, Domine, memor estomei et respice in me; ne vindictam sumas de me pro peccatis meis et proneglegentiis meis et parentum meorum, quibus peccaverunt ante te,
4 Mert nem engedelmeskedtünk parancsaidnak, ezért átadtál minket fosztogatásra, fogságra, halálra, szóbeszéd, gúny és intő példa lettünk a nemzeteknek, akik közé szétszórtál minket.	4 quoniam nonoboedivimus praeceptis tuis, et tradidisti nos in direptionem et captivitatem etmortem et in parabolam et fabulam et improperium in omnibus nationibus, in quasnos dispersisti.
5 És most számosak igaz ítéleteid, amelyeket végrehajtasz rajtam bűneim és atyáim bűnei miatt, mert nem éltünk parancsaid szerint és nem jártunk hűségesen előtted.	5 Et nunc multa sunt iudicia tua vera, quae de me exigas propeccatis meis et parentum meorum, quia non egimus secundum praecepta tua et nonambulavimus sinceriter coram te.
6 Nos tehát tégy velem úgy, ahogy neked tetszik, parancsold meg, hogy visszatérjen lelkem, hadd költözzek el a föld színéről, s visszatérjek a földbe. Jobb nekem meghalni, mint életben maradni, mert hamis gyalázkodást hallottam, s igen nagy a szomorúság bennem. Parancsold meg Uram, hogy megszabaduljak e szorongattatásból és bocsáss el az örök helyre. Ne fordítsd el tőlem arcodat Uram, mert jobb nekem meghalni, mint ilyen szorongatást látni életemben és ne kelljen gyalázkodást hallanom.«	6 Et nunc secundum quod tibi placet fac mecumet praecipe recipi spiritum meum, ut dimittar a facie terrae et fiam terra, quiaexpedit mihi mori magis quam vivere, quoniam improperia falsa audivi, ettristitia multa est in me. Praecipe, Domine, ut dimittar ab hac necessitate, etdimitte me in locum aeternum et noli avertere a me faciem tuam, Domine, quiaexpedit mihi mori magis quam videre tantam necessitatem in vita mea, et neimproperia audiam ”.
7 Történt pedig ugyanezen a napon, hogy Sára, Ráguel leánya, a médiai Ekbatanában atyjának egyik szolgálóleánya részéről becsmérlést hallott.	7 Eadem die contigit Sarae filiae Raguel, qui erat Ecbatanis Mediae, ut et ipsaaudiret improperia ab una ex ancillis patris sui,
8 Hét férfinek adták ugyanis feleségül, de Azmódeus, a gonosz szellem megölte őket, mielőtt megtörtént volna vele, ami az asszonyokkal történni szokott. A szolgálóleány ezt mondta neki: »Te ölted meg férjeidet! Íme, már hetet adtak hozzád és egyikkel sem volt szerencséd.	8 quoniam tradita erat virisseptem, et Asmodeus daemonium nequissimum occidebat eos, antequam cum illafierent, sicut est solitum mulieribus. Et dixit illi ancilla: “ Tu es, quaesuffocas viros tuos! Ecce, iam tradita es viris septem, et nemine eorum fruitaes.
9 Miért büntetsz minket férjeid miatt, mivel meghaltak? Menj utánuk te is, ne lássunk tőled soha se fiút, se leányt.«	9 Quid nos flagellas causa virorum tuorum, quia mortui sunt? Vade cum illis,nec ex te videamus filium aut filiam in perpetuum ”.
10 Ezen a napon elkeseredve és könnyezve fölment a leány atyjának felső szobájába azzal a szándékkal, hogy felakasztja magát. De elgondolkodott és így szólt: »Ne gyalázzák esetleg apámat és mondják: ‘Egyetlen kedves lányod volt és keserűségében felakasztotta magát’, és idős atyámat szomorúsággal viszem az alvilágba. Helyesebb lesz, ha nem akasztom fel magam, hanem kérem az Urat, hogy haljak meg és ne halljam már a gyalázkodást életemben.«	10 In illa diecontristata est animo puella et lacrimata est et ascendens in superiorem locumpatris sui voluit laqueo se suspendere. Et cogitavit iterum et dixit: “ Neforte improperent patri meo et dicant: “Unicam habuisti filiam carissimam, ethaec laqueo se suspendit ex malis”; et deducam senectam patris mei cumtristitia ad inferos. Utilius mihi est non me laqueo suspendere, sed deprecariDominum, ut moriar et iam improperia non audiam in vita mea ”.
11 Ez után az ablaknál kitárt karral fohászkodott és ezt mondta: »Légy áldott Uram, irgalmas Isten, legyen áldott szent és tiszteletreméltó neved mindörökké. Áldjon téged minden műved örökké.	11 Eodemtempore, porrectis manibus ad fenestram, deprecata est et dixit: “ Benedictuses, Domine, Deus misericors, et benedictum est nomen tuum sanctum et honorabilein saecula. Benedicant tibi omnia opera tua in aeternum.
12 És most Uram, feléd irányítom arcomat és tekintetemet.	12 Et nunc, Domine, adte faciem meam et oculos meos direxi.
13 Add meg, hogy elhagyjam a földet és ne halljam a gyalázkodásokat.	13 Iube me dimitti desuper terram, et neaudiam iam improperia.
14 Te tudod Uram, hogy tiszta maradtam a férfi minden tisztátalanságától	14 Tu scis, Domine, quoniam munda sum ab omni immunditiaviri
15 és nem szennyeztem be nevemet, sem atyám nevét fogságom földjén. Egyedüli leánya vagyok atyámnak, nincs más gyermeke, aki örökölhetne utána, nincs testvére, sem közeli rokona, aki miatt meg kellene maradnom, hogy felesége legyek. Hét férjet már elvesztettem, mi értelme van még az életemnek? De ha nem akarod elvenni életemet Uram, tekints rám és könyörülj rajtam, ne kelljen több gyalázatot elviselnem.«	15 et non coinquinavi nomen meum neque nomen patris mei in terracaptivitatis meae. Unica sum patri meo, et non habet alium filium, qui possideathereditatem illius, neque frater est illi proximus neque propinquus illi, utcustodiam me illi uxorem. Iam perierunt mihi septem, et ut quid mihi adhucvivere? Et si non tibi videtur, Domine, occidere me, impera, ut respiciatur inme et misereatur mei, et ne iam improperium audiam ”.
16 Ugyanabban az időben mindkettőjük imádsága meghallgatást nyert a fölséges Isten színe előtt,	16 In ipso tempore exaudita est oratio amborum in conspectu claritatis Dei,
17 és elküldte Ráfael angyalt, hogy gyógyítsa meg mindkettőt: Tóbit szeméről távolítsa el a fehér foltokat, hogy láthassa Isten világát, Sárát pedig, Ráguel leányát, adja feleségül Tóbiásnak, Tóbit fiának, kötözze meg Azmódeust, a gonosz szellemet, mert az előbbiekkel szemben Tóbiást illeti a jog, hogy őt elnyerje. Ekkor Tóbit visszatért az udvarról házába, Sára pedig, Ráguel leánya, lejött a fenti szobából.	17 et missus est Raphael angelus sanare duos, Thobin desquamare ab albuginibusoculorum eius, ut videret oculis lumen Dei, et Saram filiam Raguel dare Thobiaefilio Thobis uxorem, et colligare Asmodeum daemonium nequissimum, quoniamThobiae contigit possidere eam prae omnibus, qui volebant accipere eam. In illotempore reversus est Thobi de atrio in domum suam; et Sara filia Ragueldescendit et ipsa de loco superiori.