Scrutatio

Mercoledi, 15 maggio 2024 - Sant'Isidoro agricoltore ( Letture di oggi)

Nehemiás könyve 9


font
KÁLDI-NEOVULGÁTADIODATI
1 Majd ennek a hónapnak huszonnegyedik napján egybegyűltek Izrael fiai. Böjtöt tartottak, zsákba öltöztek és port hintettek a fejükre.1 ED al ventiquattresimo giorno dell’istesso mese, i figliuoli d’Israele si adunarono con digiuno, e con sacchi, e con terra sparsa sopra loro.
2 Izrael fiainak utódai elkülönültek ugyanis minden idegentől, odaálltak, és megvallották saját bűneiket meg atyáik vétkeit.2 E la progenie d’Israele si separò da tutti gli stranieri, e si presentarono, e fecero confessione de’ lor peccati, e dell’iniquità de’ lor padri.
3 Odaálltak a helyükre és a nap negyedrészében felolvastak az Úrnak, Istenüknek törvénykönyvéből, aztán a nap egy másik negyedében bűnvallomást tettek és leborultak az Úr, az ő Istenük előtt.3 Ed essendosi rizzati in piè nel luogo stesso ove ciascuno si ritrovava, si lesse nel libro della Legge del Signore Iddio loro, una quarta parte del giorno; ed un’altra quarta parte fecero confessione, e adorarono il Signore Iddio loro
4 Józsue, Báni, Kedmiel, Sebanja, Bonni, Serebja, Báni meg Kánáni leviták ugyanis felléptek az emelvényre és hangos szóval kiáltottak az Úrhoz, az ő Istenükhöz.4 E Iesua, Bani, Cadmiel, Sebania, Bunni, Serebia, Bani, e Chenani, si levarono in piè sopra il palco de’ Leviti, e gridarono ad alta voce al Signore Iddio loro.
5 Majd így szóltak Józsue, Kedmiel, Bonni, Hásebneja, Serebja, Odája, Sebnia és Petahja leviták: »Rajta! Áldjátok az Urat, a ti Isteneteket örökkön örökké! Áldott legyen dicsőséges és magasztos neved minden áldással és dicsérettel!5 E i Leviti Iesua, Cadmiel, Bani, Hasabneia, Serebia, Hodia, Sebania, e Petahia, dissero: Levatevi, benedite il Signore Iddio vostro da un secolo all’altro; e benedicasi, o Dio, il Nome tuo glorioso, ed esaltato sopra ogni benedizione e laude.
6 Te vagy az Úr! Egyedül csak te! Te alkottad a mennyet, a legmagasabb mennyet is minden seregével együtt; a földet és mindent, ami rajta van; a tengereket és mindent, ami bennük van. Te adsz életet mindezeknek, s a mennyei sereg leborulva imád téged.6 Tu solo sei il Signore; tu hai fatti i cieli, i cieli de’ cieli, e tutto il loro esercito; la terra, e tutto quello che è sopra essa; i mari, e tutto quello che è in essi; e tu vivifichi tutte queste cose, e l’esercito del cielo ti adora.
7 Te, az Úr, az Isten, aki kiválasztottad Ábrámot, kivezetted őt a káldeai Úrból, és az Ábrahám nevet adtad neki;7 Tu sei il Signore Iddio, ch’eleggesti Abramo, e lo traesti fuori di Ur de’ Caldei, e gli ponesti nome Abrahamo.
8 és mivel úgy találtad, hogy az ő szíve hűséges irántad, szövetséget kötöttél vele, hogy neki adod a kánaáni, a hetita, az amorita, a ferezita, a jebuzita, a gergezita földjét, és azt az ő utódainak juttatod. Meg is tartottad szavadat, mert igaz vagy.8 E trovasti il cuor suo fedele davanti a te, e facesti patto con lui, promettendogli di dare alla sua progenie il paese de’ Cananei, degli Hittei, degli Amorrei, de’ Ferizzei, de’ Gebusei, e de’ Ghirgasei; e tu hai messe ad effetto le tue parole; perciocchè tu sei giusto.
9 Amikor láttad atyáink sanyargatását Egyiptomban, és hallottad jajkiáltásukat a Vörös tenger mellett,9 E riguardasti all’afflizione de’ nostri padri in Egitto, ed esaudisti il lor grido al mar rosso.
10 jeleket és csodákat műveltél a fáraón, összes szolgáján és országának egész népén; tudtad ugyanis, hogy dölyfösen viselkedtek velük szemben. Szereztél is magadnak nevet, amint azt a mai nap is mutatja.10 E facesti miracoli e prodigi sopra Faraone, e sopra i suoi servitori, e sopra tutto il popolo del suo paese; perciocchè tu conoscesti ch’erano superbamente proceduti contro a loro; e ti acquistasti un tal Nome quale è al dì d’oggi.
11 Kétfelé választottad előttük a tengert, úgyhogy szárazon kelhettek át a tenger közepén; üldözőiket pedig – mint valami követ a rengeteg vízbe – úgy dobtad be a mélybe.11 E fendesti il mare davanti a loro, talchè passarono per mezzo il mare per l’asciutto; e gittasti a fondo coloro che li perseguitavano, come una pietra in acque forti.
12 Nappal felhőoszlopban jártál előttük, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy megvilágítsd nekik az utat, amelyen haladniuk kellett.12 E li conducesti di giorno con una colonna di nuvola, e di notte con una colonna di fuoco, per illuminarli nella via per la quale aveano da camminare.
13 Leszálltál a Sínai hegyére, beszéltél hozzájuk az égből, adtál nekik jó szabályokat, igazságos törvényeket, előírásokat és üdvös parancsokat.13 E scendesti in sul monte di Sinai, e parlasti con loro dal cielo, e desti loro ordinazioni diritte, e leggi veraci, statuti, e comandamenti buoni.
14 Kihirdetted nekik szent szombatodat, és szolgád, Mózes által parancsokat, előírásokat, meg törvényt rendeltél számukra.14 Ed insegnasti loro il tuo santo sabato, e desti loro comandamenti, statuti, e leggi per Mosè, tuo servitore.
15 Amikor éheztek, ételt adtál nekik az égből, amikor pedig szomjaztak, vizet fakasztottál számukra a sziklából és meghagytad nekik, hogy menjenek, vegyék birtokukba azt az országot, amelyet esküre emelt kézzel ígértél oda nekik.15 E desti loro dal cielo del pane per la fame loro, e facesti loro salire dell’acqua dalla rupe per la lor sete; e dicesti loro ch’entrassero per possedere il paese, del quale tu avevi alzata la mano che tu il daresti loro.
16 Ők azonban, a mi atyáink, dölyfösködtek, megkeményítették nyakukat, és nem hallgattak parancsaidra,16 Ma essi e i padri nostri procedettero superbamente, e indurarono il lor collo, e non ubbidirono a’ tuoi comandamenti;
17 vonakodtak engedelmeskedni és nem emlékeztek a csodákra sem, amelyeket értük műveltél. Nyakaskodtak és fejükbe vették, hogy lázadozva visszatérnek szolgaságukba. Te azonban, a megbocsátó, kegyes, könyörületes, türelmes és nagy irgalmasságú Isten, nem hagytad el őket,17 e ricusarono di ubbidire, e non si ricordarono delle tue maraviglie, che tu avevi operate inverso loro; e indurarono il lor collo; e nella lor ribellione si vollero costituire un capo per ritornare alla lor servitù. Ma tu che sei l’Iddio de’ perdoni, pietoso, misericordioso, lento all’ira, e di gran benignità, non li abbandonasti.
18 még akkor sem, amikor öntött borjút készítettek maguknak és azt mondogatták: ‘Ez a te Istened, aki kivezetett téged Egyiptomból.’ Pedig ezzel szörnyű istenkáromlást követtek el.18 Eziandio, quando essi si fecero un vitello di getto, e dissero: Questo è l’Iddio tuo che ti ha tratto fuor di Egitto; e ti fecero di gran dispetti,
19 Te nagy könyörületességedben mégsem hagytad őket magukra a pusztában. Nem távozott el tőlük a felhőoszlop nappal, hogy vezesse őket az úton, és a tűzoszlop éjjel, hogy megjelölje nekik az irányt, amelyen vonulniuk kellett.19 tu pure, per le tue gran misericordie, non li abbandonasti nel deserto; la colonna della nuvola non si dipartì d’in su loro di giorno, per condurli per lo cammino; nè la colonna del fuoco di notte, per alluminarli nella via, per la quale aveano da camminare.
20 Megadtad jó lelkedet is, hogy oktassa őket; nem tagadtad meg szájuktól mannádat sem és szomjúságukban vizet juttattál nekik.20 E desti loro il tuo buono Spirito, per dar loro intelletto; e non ritraesti la tua manna dalla lor bocca, e desti loro dell’acqua per la lor sete.
21 Negyven esztendeig tápláltad őket a pusztában; semminek sem voltak a híjával; ruházatuk el nem kopott és lábuk fel nem törött.21 E li sostentasti quarant’anni nel deserto, e non mancò loro nulla; i lor vestimenti non si logorarono, e i lor piedi non si calterirono.
22 Országokat és népeket adtál nekik és osztottál szét közöttük; birtokba vették így Szehon földjét, Hesebon királyának földjét, meg Óg, Básán királyának földjét.22 E desti loro regni e popoli; e li dividesti per contrade; ed essi possedettero il paese di Sihon, cioè, il paese del re di Hesbon, e il paese di Og, re di Basan.
23 Megsokasítottad fiaikat, mint az ég csillagait, és elvezetted őket arra a földre, amelyről meghagytad atyáiknak, hogy vonuljanak oda be, és vegyék birtokukba azt.23 E moltiplicasti i lor figliuoli, come le stelle del cielo, e li introducesti nel paese, del quale tu avevi detto a’ lor padri, ch’essi vi entrerebbero, per possederlo.
24 Amikor pedig fiaik bevonultak és elfoglalták az országot, megaláztad előttük annak a földnek lakóit, a kánaániakat, és kezükbe adtad őket, királyaikat és a föld népeit azzal, hogy tegyenek velük, amit akarnak.24 E così i lor figliuoli vi entrarono, e possedettero quel paese; e tu abbassasti davanti a loro i Cananei, abitanti del paese, e li desti nelle lor mani, insieme con i re loro, e co’ popoli del paese, per far di loro a lor volontà.
25 Elfoglaltak tehát megerősített városokat, kövér földet, birtokba vettek házakat, mindenféle jóval telve, vízvermeket, amelyeket mások vájtak, szőlő- meg olajfaültetvényeket és nagy mennyiségben gyümölcsfákat. Ettek, jóllaktak, meghíztak és nagy jóságodból gyönyörűséggel teltek meg.25 Talchè presero delle città forti, ed un paese grasso; e possedettero case piene d’ogni bene, pozzi cavati, vigne, uliveti, ed alberi fruttiferi, in abbondanza; e mangiarono, e si saziarono, e s’ingrassarono, e vissero in delizie per li tuoi gran beni.
26 Mégis haragra ingereltek téged, elfordultak tőled, törvényedet hátuk mögé hajították, prófétáidat pedig, akik arra intették őket, hogy térjenek vissza hozzád, megölték: rettenetes istenkáromlásokat vittek végbe.26 Ma essi ti provocarono ad ira, e si ribellarono contro a te, e gittarono la tua Legge dietro alle spalle, e uccisero i tuoi profeti che protestavano loro, per convertirli a te; e ti fecero di gran dispetti.
27 Ezért ellenségeik kezére juttattad őket és azok megsanyargatták őket. Amikor pedig szorongatásuk idején hozzád kiáltottak, te meghallgattad őket az égből és irgalmasságod nagysága szerint szabadítókat küldtél nekik, hogy kimentsék őket ellenségeik kezéből.27 Laonde tu li desti nelle mani de’ lor nemici, i quali li afflissero; ma al tempo della loro afflizione, avendo essi gridato a te, tu li esaudisti dal cielo; e, secondo le tue gran misericordie, desti loro de’ liberatori, i quali li liberarono di mano de’ lor nemici.
28 Mihelyt azonban visszatért nyugalmuk, ismét csak olyat cselekedtek, ami gonosz előtted. Ezért megengedted, hogy ellenségeik hatalmába kerüljenek. S amikor ezek szorongatták őket, újra hozzád kiáltottak segítségért, te az égből meghallgattad és irgalmadból hosszú időn keresztül gyakran megszabadítottad őket,28 Ma quando aveano riposo, tornavano a far male nel tuo cospetto; laonde tu li abbandonavi nelle mani de’ lor nemici, i quali si rendevano lor padroni; poi, quando tornavano a gridare a te, tu li esaudivi dal cielo; e così, secondo le tue misericordie, tu li hai più volte salvati.
29 egyben figyelmeztetted őket, hogy térjenek vissza törvényedhez. Ők azonban dölyfösködtek, nem hallgattak parancsaidra, vétkeztek törvényeid ellen, amelyek pedig éltetik az embert, ha szerintük cselekszik; hátat fordítottak, megkeményítették nyakukat és nem engedelmeskedtek.29 Ed hai loro protestato, per convertirli alla tua Legge; ma essi sono superbamente proceduti, e non hanno ubbidito a’ tuoi comandamenti, ed hanno peccato contro alle tue leggi, per le quali, chi le metterà ad effetto viverà; e sono stati restii a porger la spalla, ed hanno indurato il lor collo, e non hanno ubbidito.
30 Te pedig sok esztendeig irgalmaztál nekik, figyelmeztetted őket prófétáid által lelkeddel, de ők nem engedelmeskedtek, ezért az országok népeinek kezébe adtad őket.30 E benchè tu indugiassi inverso loro per molti anni, e protestassi loro per lo tuo Spirito, per lo ministerio de’ tuoi profeti, non però porsero gli orecchi; laonde tu li desti nelle mani de’ popoli de’ paesi.
31 Mivel azonban irgalmasságod nagy, nem pusztítottad el és nem hagytad el őket, hiszen te könyörületes és irgalmas Isten vagy.31 E pure, per le tue gran misericordie, tu non ne hai fatta una final distruzione, e non li hai abbandonati; perciocchè, tu sei un Dio pietoso e misericordioso.
32 Most tehát, te nagy, hatalmas és félelmetes Istenünk, aki hű vagy a szövetségben és irgalomban, ne fordítsd el arcodat mindattól a szenvedéstől, amely az asszír királyok idejétől kezdve mind a mai napig ért minket, királyainkat, fejedelmeinket, papjainkat, prófétáinkat, atyáinkat és egész népedet.32 Ora dunque, o Dio nostro, Dio grande, forte e tremendo, che osservi il patto e la benignità, non sia reputato piccolo appo te tutto il travaglio che è avvenuto a noi, a’ nostri re, a’ nostri principi, a’ nostri sacerdoti, a’ nostri profeti, a’ nostri padri, e a tutto il tuo popolo, dal tempo dei re degli Assiri, fino ad oggi.
33 Te igaz vagy mindabban, ami bennünket ért, te hű voltál, mi pedig hűtlenül cselekedtünk.33 Ora tu sei giusto in tutto quello che ci è avvenuto; perciocchè tu hai operato fedelmente; ma noi siamo proceduti empiamente.
34 Királyaink, fejedelmeink, papjaink és atyáink nem követték törvényedet, nem figyeltek parancsaidra és figyelmeztetéseidre, amelyekkel intetted őket.34 Nè i nostri re, nè i nostri principi, nè i nostri sacerdoti, nè i nostri padri, non hanno messa in opera la tua Legge, e non hanno atteso a’ tuoi comandamenti, nè alle tue testimonianze, con le quali tu hai loro protestato.
35 Saját királyságukban, a sok jó közepette, amelyekben részesítetted őket, a kiterjedt termékeny földön, amelyet nekik juttattál, nem szolgáltak neked és nem tértek meg gonosz cselekedeteiktől.35 E non ti hanno servito nel lor regno, e ne’ gran beni, che tu avevi loro dati, nè in quell’ampio e grasso paese, che tu avevi messo in lor potere; e non si son convertiti dalle loro opere malvage.
36 És lám, ma szolgaságban vagyunk mi magunk és a föld is, amelyet azért adtál atyáinknak, hogy élvezzék gyümölcsét és javait; ezen a földön ma szolgák vagyunk.36 Ecco, oggi noi siamo servi; ecco, siamo servi nel paese che tu desti a’ nostri padri, per mangiarne i frutti ed i beni.
37 Terményei a királyok részére gyűlnek, akiket bűneink miatt helyeztél fölénk és akik kedvük szerint rendelkeznek testünkkel és jószágunkkal, úgyhogy igen nagy nyomorúságban vagyunk.«37 Ed esso produce in abbondanza per li re che tu hai costituiti sopra noi, per li nostri peccati, e i quali signoreggiano sopra i nostri corpi, e sopra le nostre bestie, a lor volontà; onde noi siamo in gran distretta.
38 PER tutto ciò adunque noi facciamo un patto stabile, e lo scriviamo; e i nostri capi, e i nostri Leviti, e i nostri sacerdoti hanno cura di suggellarlo