Ecclesiastes/Qohelet 3

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 All things have their season, and in their times all things pass under heaven.	1 Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében.
2 A time to be born and a time to die. A time to plant, and a time to pluck up that which is planted.	2 Ideje van a születésnek és ideje a halálnak, ideje az ültetésnek és ideje a kiszakításnak.
3 A time to kill, and a time to heal. A time to destroy, and a time to build.	3 Ideje van az ölésnek és ideje a gyógyításnak, ideje a lebontásnak, és ideje az építésnek.
4 A time to weep, and a time to laugh. A time to mourn, and a time to dance.	4 Ideje van a sírásnak, és ideje a nevetésnek, ideje a gyásznak, és ideje a táncnak.
5 A time to scatter stones, and a time to gather. A time to embrace, and a time to be far from embraces.	5 Ideje van a kő szétdobálásának, és ideje a kő összeszedésének, ideje az ölelkezésnek, és ideje az ölelkezéstől való tartózkodásnak.
6 A time to get, and a time to lose. A time to keep, and a time to cast away.	6 Ideje van a keresésnek, és ideje az elveszítésnek, ideje a megőrzésnek, és ideje az eldobásnak.
7 A time to rend, and a time to sew. A time to keep silence, and a time to speak.	7 Ideje van az eltépésnek, és ideje az összevarrásnak, ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak.
8 A time of love, and a time of hatred. A time of war, and a time of peace.	8 Ideje van a szeretetnek, és ideje a gyűlölködésnek, ideje a háborúnak, és ideje a békének.
9 What hath man more of his labour?	9 Mi haszna van az embernek a fáradságából?
10 I have seen the trouble, which God hath given the sons of men to be exercised in it.	10 Néztem azt a vesződséget, amelyet Isten az emberek fiainak adott, hogy azzal bajlódjanak.
11 He hath made all things good in their time, and hath delivered the world to their consideration, so that man cannot flnd out the work which God hath made from the beginning to the end.	11 Mindent úgy alkotott, hogy helyes legyen a maga idejében. A jövőt is beléjük helyezte. Csakhogy az ember nem tudja kifürkészni Isten művét, amelyet létrehoz kezdettől fogva mindvégig.
12 And I have known that there was no better thing than to rejoice, and to do well in this life.	12 Úgy találtam tehát, hogy nem tehet jobbat az ember, mint hogy örvendezzen és gyönyörködjön, amíg élete tart.
13 For every man that eateth and drinketh, and seeth good of his labour, this is the gift of God.	13 Az emberek ugyanis mindnyájan, akik esznek, isznak és fáradságuk mellett a jót élvezik, Isten ajándékát veszik.
14 I have learned that all the works which God hath made, continue for ever: we cannot add any thing, nor take away from those things which God hath made that he may be feared.	14 Megismertem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökre úgy marad: nem lehet ahhoz hozzáadni, sem abból elvenni. Isten pedig azért tett így, hogy féljék őt.
15 That which hath been made, the same continueth: the things that shall be, have already been: and God restoreth that which is past.	15 Ami történt, régen is megtörtént, és ami lesz, az is megesett már, és Isten megújítja azt, ami elmúlt.
16 I saw under the sun in the place of judgment wickedness, and in the place of justice iniquity.	16 Láttam továbbá a nap alatt: hogy az ítélet helyén gonoszság, és az igazság helyén igaztalanság van.
17 And I said in my heart: God shall judge both the just and the wicked, and then shall be the time of every thing.	17 Azt mondtam magamban: »Az igazat is, a bűnöst is megítéli Isten, mivel mindennek eljön később az ideje.«
18 I said in my heart concerning the sons of men, that God would prove them, and shew them to be like beasts.	18 Ezt mondtam magamban az emberek fiairól: Isten bebizonyítja róluk és megmutatja, hogy olyanok, mint az állatok.
19 Therefore the death of man, and of beasts is one, and the condition of them both is equal: as man dieth, so they also die: all things breathe alike, and man hath nothing more than beast: all things are subject to vanity.	19 Hiszen az ember vége olyan, mint az állatoké, és mindegyikükre ugyanaz a sors várakozik: amint az ember meghal, úgy halnak meg azok is. Mindegyikben egyforma az éltető lehelet, és az embernek nincs többje, mint az állatnak, hiszen minden csak hiúság!
20 And all things go to one place: of earth they were made, and into earth they return together.	20 Minden egy helyre vándorol, valamennyien porból lettek és a porba térnek vissza.
21 Who knoweth if the spirit of the children of Adam ascend upward, and if the spirit of the beasts descend downward?	21 Ki tudja, vajon Ádám fiainak éltető lehelete felfelé száll-e, és vajon az állatok éltető lehelete lefelé száll-e?
22 And I have found that nothing is better than for a man to rejoice in his work, and that this is his portion. For who shall bring him to know the things that shall be after him?	22 Úgy találtam tehát, hogy nincs jobb az embernek, mint hogy örvendjen cselekedeteinek, mert ez az osztályrésze. Ugyan ki adja neki tudtul, mi lesz majd utána?