Secondo dei Re 22

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 E David disse a Dio le parole di questo verso, nel dì che il Signore lo liberò dalle mani di tutti i suoi nemici e dalle mani di Saul.	1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz,
2 E disse: il Signore mia pietra, e mia fortezza, e mio salvatore.	2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm,
3 Iddio mio forte, e io ho sperato in lui, iscudo mio e corno della salute mia; elevatore mio e rifugio mio, liberami della iniquità mia.	3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól.
4 Io invocherò lo Signore laudabile, e sarò salvo dai nemici miei.	4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől.
5 Però che [mi] circondarono gli dolori della morte, e i fiumi della iniquità mi spaurirono.	5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei,
6 Gli funi dello inferno mi cerchiarono, e vennero innanzi a me gli lacci della morte.	6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei,
7 Nella mia tribulazione chiamerò al mio Dio del suo santo templo; ed esaudirà la mia voce, e il mio gridare fu nelli orecchii suoi.	7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott.
8 La terra fue commossa e tremò; e le fondamenta de' monti furono commosse e conquassate, però che Iddio era irato a loro.	8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt.
9 Del suo naso ascendeo il fumo, e il fuoco della bocca divorerà; i carboni s' accesero da lui.	9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.
10 E inchinò i cieli, e discese; e la caligine sotto i piedi suoi.	10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt,
11 E ascendette sopra i Cherubini, e volò sopra le penne de' venti.	11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott.
12 Egli pose le tenebre nel circuito suo, vagliando le acque de' nuvoli dell' aria.	12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből.
13 Li nuvoli sono splendidi nel suo cospetto; furono accesi i carboni del fuoco.	13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt,
14 Il Signore tonerà del cielo, e l'altissimo darà la sua voce.	14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges,
15 Mandò le sue saette, e dissipolli; il fulgore, e consumogli.	15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet.
16 E apparvero gli spargimenti del mare, e le fondamenta della terra furono rivelate dalla reprensione del Signore (fuggirono) e dalla spirazione dello spirito del suo furore.	16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától.
17 Mandò da alto, e tolsemi; e trassemi di molte acque.	17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott,
18 Liberommi dal mio nemico potentissimo, e da quelli che mi odiavano; perchè erano più forti di me.	18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől.
19 Nel dì della mia afflizione fu innanzi a me, e fu il Signore mio, firmamento mio.	19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr,
20 E trassemi nella larghezza; e liberommi perchè gli piacqui.	20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem.
21 Renderammi il Signore mio secondo la mia giustizia; e secondo la mondizia delle mie mani renderà.	21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,
22 Però ch' io servai le vie del Signore, e non operai empiamente col mio Iddio.	22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem;
23 Però che tutti i suoi giudizii erano nel mio cospetto; e i suoi comandamenti non rimossi da me.	23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam,
24 E sarò perfetto con esso lui; e guarderommi dalla mia iniquità.	24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.
25 E renderammi il Signore secondo la mia giustizia, e secondo la mondizia delle mie mani nel cospetto degli occhii suoi.	25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.
26 Col santo sarai santo; e col forte, perfetto.	26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó,
27 E collo eletto sarai eletto; e col perverso sarai perverso.	27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló.
28 E farai salvo il popolo povero; e cogli occhii tuoi li eccelsi umilierai.	28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket.
29 Perchè tu sei la mia lucerna, Signore; e tu, Signore, illuminerai le mie oscuritadi.	29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem.
30 E io accinto correrò in te; nel mio Iddio passerò il muro.	30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat.
31 Iddio, la sua via è senza macula; la parola del Signore fie esaminata col fuoco, e fie scudo a tutti quelli ch' hanno speranza in lui.	31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak.
32 Però chi è Iddio altro che il Signore, e chi è forte altro che il nostro Iddio?	32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül?
33 Iddio che mi cinse di fortezza, e fece piana la mia perfetta via.	33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen,
34 Agguagliando i miei piedi a' cervi, e pognendomi sopra le mie altezze.	34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem,
35 Ammaestrando le mie mani alla battaglia, e componendo le mie braccia come arco d'acciaio.	35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta.
36 Tu mi desti lo scudo della tua salute; e la tua mansuetudine mi moltiplicoe.	36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem.
37 E tu dilaterai sotto a me gli miei andamenti; e i miei talloni non verranno meno.	37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben.
38 Io perseguiterò gli miei nemici, e romperogli; e non torneroe, tanto ch' io gli abbia consumati.	38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam,
39 Io gli consumerò e gli romperò, si che non si rileveranno; e caderanno sotto gli miei piedi.	39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek.
40 Tu mi cignesti di fortezza a combattere; e incurvasti sotto di me gli miei avversarii.	40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad,
41 Tu desti a me il dorso de' miei nemici; e confondesti quegli che mi odiavano.	41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket.
42 Egli chiamaranno, e non sarà chi salvi loro; al Signore, e non gli esaudirà.	42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette.
43 Io gli torrò via, sì come la polvere della terra; e come il fango delle piazze gli romperò e minuzzerò.	43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát.
44 Tu mi salverai delle contraddizioni del mio popolo, e fara'mi capo delle genti; il popolo, il quale io non conosco, mi servirà.	44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek.
45 E i figliuoli d'altrui mi faranno resistenza, e con l'audito degli orecchii obbediranno a me.	45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem.
46 E i figliuoli istrani vennero meno, e saranno contratti nelle loro angoscie.	46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak.
47 Vive il Signore, e benedetto Iddio mio; sarà esaltato lo Iddio di mia salute.	47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem,
48 Iddio il quale dài a me la vendetta, e fai cadere gli popoli sotto a me.	48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám,
49 Il quale mi trài da' nemici, e da quelli mi fanno resistenza mi sublevi; tu mi libererai dall'uomo iniquo.	49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál.
50 E però tra le genti ti laudarò, e canterò al tuo nome.	50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek,
51 È quello che magnifica la salute al suo re, e fa misericordia al cristo suo David e al suo seme in sempiterno.	51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!«