Giobbe 24

LA SACRA BIBBIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Perché l'Onnipotente non si riserva i suoi tempi e i suoi fedeli non vedono quei giorni?	1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.
2 I malvagi spostano i confini, rubano le greggi e le guidano al pascolo.	2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;
3 Portano via l'asino degli orfani e prendono in pegno il bue della vedova.	3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,
4 Spingono i poveri fuori strada; tutti i miseri del paese sono costretti a nascondersi.	4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.
5 Eccoli, simili agli onagri del deserto, escono al lavoro; di buon mattino vanno in cerca di nutrimento; la steppa offre loro cibo per i figli.	5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,
6 Mietono nel campo che non è loro e racimolano la vigna del malvagio.	6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,
7 Passan la notte nudi, non avendo di che vestirsi, non hanno da coprirsi contro il freddo.	7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.
8 Inzuppati dall'acqua dei monti, per mancanza di riparo, si stringono contro le rocce.	8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.
9 Spogliano fin dal seno materno gli orfani, e prendono in pegno ciò che copre il povero.	9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.
10 Se ne vanno nudi, senza vesti, e affamati portano i covoni.	10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,
11 Tra le due mole spremono l'olio, pigiano l'uva e hanno sete.	11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,
12 Dalla città sale il gemito dei moribondi e i feriti chiedono aiuto, ma Dio non presta attenzione alla preghiera.	12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.
13 Altri si ribellano alla luce; non ne conoscono le vie e non ne frequentano i sentieri.	13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:
14 Avanti il giorno si leva l'assassino per uccidere il povero e l'indigente; e nella notte si aggira come un ladro,	14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.
15 mettendosi un velo sulla faccia. L'occhio dell'adultero spia il crepuscolo, pensando: "Nessun occhio mi osserva".	15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’
16 Nelle tenebre irrompono nelle case; di giorno se ne stanno nascosti, non vogliono saperne della luce.	16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.
17 Certo, per tutti costoro l'alba è oscura; quando si fa giorno, provano i terrori delle tenebre.	17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.
18 Fuggono veloci sulla superficie dell'acqua; maledetta è la loro porzione di campo sulla terra, non prendono più il cammino della loro vigna.	18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.
19 Come la siccità e il calore assorbono l'acqua delle nevi, così fanno gli inferi con il peccatore.	19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.
20 Lo dimentica il seno materno, lo degustano i vermi; non se ne conserva la memoria, è troncata come un albero l'iniquità.	20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.
21 Perché maltrattava la sterile senza figli e non soccorreva la vedova.	21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.
22 Ma con la sua forza trascinava i potenti, e quando disperava di vivere, si alzava sano.	22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.
23 Dio lo lasciava confidente e sicuro, però i suoi occhi osservavano il suo cammino.	23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.
24 Esaltato per breve tempo, cessa di esistere. Furono abbattuti e marciscono come tutti; furono falciati come la testa della spiga.	24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’
25 Non è forse così? Chi può smentirmi e ridurre a nulla le mie parole?".	25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«