Psalms 74

Revised Standard Version Catholic Edition	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 A Maskil of Asaph. O God, why dost thou cast us off for ever? Why does thy anger smoke against the sheep of thy pasture?	1 Maszkíl Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, teljesen, miért gyúlt fel haragod legelőd juhai ellen?
2 Remember thy congregation, which thou hast gotten of old, which thou hast redeemed to be the tribe of thy heritage! Remember Mount Zion, where thou hast dwelt.	2 Emlékezzél meg gyülekezetedről, amelyet kezdettől fogva birtokodba vettél! Örökségedet, a törzset megváltottad, a Sion hegyét, amelyen laktál.
3 Direct thy steps to the perpetual ruins; the enemy has destroyed everything in the sanctuary!	3 Menj fel az ősi romokra: a szentélyben mindent feldúlt az ellenség!
4 Thy foes have roared in the midst of thy holy place; they set up their own signs for signs.	4 Azok ordítoznak gyülekezeted helyén, akik gyűlölnek téged, jelvényeiket kitűzték győzelmük jeléül.
5 At the upper entrance they hacked the wooden trellis with axes.	5 Olyanok, mint aki magasra emelt fejszéjét lengeti a sűrű erdőben.
6 And then all its carved wood they broke down with hatchets and hammers.	6 Minden ajtaját kidöntötték, baltával és bárddal rombolták.
7 They set thy sanctuary on fire; to the ground they desecrated the dwelling place of thy name.	7 Lángba borították szentélyedet, neved hajlékát földig meggyalázták.
8 They said to themselves, "We will utterly subdue them"; they burned all the meeting places of God in the land.	8 Azt mondták szívükben: »Rohanjuk le őket együtt!« Fölperzselték Isten minden szentélyét az országban.
9 We do not see our signs; there is no longer any prophet, and there is none among us who knows how long.	9 Jeleinket nem látjuk, nincs többé prófétánk, és nincs már köztünk, aki látna.
10 How long, O God, is the foe to scoff? Is the enemy to revile thy name for ever?	10 Isten, meddig szidalmaz még az ellenség téged, örökké gyalázza az ellenség nevedet?
11 Why dost thou hold back thy hand, why dost thou keep thy right hand in thy bosom?	11 Miért vonod vissza kezed és tartod öledben jobbodat?
12 Yet God my King is from of old, working salvation in the midst of the earth.	12 Hiszen Isten a mi királyunk ősidőktől fogva, aki szabadulást szerzett a föld közepén.
13 Thou didst divide the sea by thy might; thou didst break the heads of the dragons on the waters.	13 Hatalmaddal a tengert kettéhasítottad, a sárkányok fejét a vizekben összetörted.
14 Thou didst crush the heads of Leviathan, thou didst give him as food for the creatures of the wilderness.	14 A Leviatán fejeit összezúztad, eledelül adtad a tengeri szörnyeknek.
15 Thou didst cleave open springs and brooks; thou didst dry up ever-flowing streams.	15 Te fakasztottál forrásokat, patakokat, te szárítottad ki az állandó folyókat.
16 Thine is the day, thine also the night; thou hast established the luminaries and the sun.	16 Tied a nappal és tied az éjszaka, te hoztad létre a napot és a csillagokat.
17 Thou hast fixed all the bounds of the earth; thou hast made summer and winter.	17 Te szabtad meg a föld minden határát, te teremtetted a nyarat és a telet.
18 Remember this, O LORD, how the enemy scoffs, and an impious people reviles thy name.	18 Emlékezz meg arról, hogy az Urat ellenség szidalmazza, s egy oktalan nép gyalázza nevedet.
19 Do not deliver the soul of thy dove to the wild beasts; do not forget the life of thy poor for ever.	19 A benned bízó lelkeket ne engedd át a vadállatoknak, ne felejtsd el végképp a szegényeidet!
20 Have regard for thy covenant; for the dark places of the land are full of the habitations of violence.	20 Tekints szövetségedre, mert tele van az ország minden zuga a gonoszság sátraival.
21 Let not the downtrodden be put to shame; let the poor and needy praise thy name.	21 Ne távozzék tőled szégyennel a megalázott, hadd áldja nevedet a szegény és a szűkölködő!
22 Arise, O God, plead thy cause; remember how the impious scoff at thee all the day!	22 Kelj fel, Isten! Védd meg ügyedet! Emlékezz meg a gyalázatról, amellyel egész nap illet téged az esztelen!
23 Do not forget the clamor of thy foes, the uproar of thy adversaries which goes up continually!	23 Ne feledd el ellenségeid lármáját; Szüntelen növekszik az ellened szegülők háborgása!