Psalms 18

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Unto the end. A Psalm of David.	1 A karvezetőnek. Dávidtól, az Úr szolgájától, aki ez ének igéit intézte az Úrhoz, amikor az Úr megszabadította őt minden ellenségének hatalmából
2 The heavens describe the glory of God, and the firmament announces the work of his hands.	2 és Saul kezéből. Így szólt tehát: Szeretlek Uram, én erősségem!
3 Day proclaims the word to day, and night to night imparts knowledge.	3 Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm; Én Istenem, segítségem, akiben reménykedem, oltalmazóm, üdvösségem szarva, aki fölemelsz engem.
4 There are no speeches or conversations, where their voices are not being heard.	4 Dicsérem és segítségül hívom az Urat, és megszabadulok ellenségeimtől.
5 Their sound has gone forth through all the earth, and their words to the ends of the world.	5 Körülvettek a halál hullámai, megrémítettek a gonoszság örvényei,
6 He has placed his tabernacle in the sun, and he is like a bridegroom coming out of his bedroom. He has exulted like a giant running along the way;	6 körülfogtak az alvilág kötelei, hatalmukba kerítettek a halál tőrei.
7 his departure is from the summit of heaven. And his course reaches all the way to its summit. Neither is there anyone who can hide himself from his heat.	7 Szorultságomban az Urat hívtam segítségül, Istenemhez kiáltottam. Ő meghallgatta templomából szavam, és hozzá intézett kiáltásom a füléhez jutott.
8 The law of the Lord is immaculate, converting souls. The testimony of the Lord is faithful, providing wisdom to little ones.	8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrendültek a hegyek, és megindultak, mert ő haragra gerjedt.
9 The justice of the Lord is right, rejoicing hearts. The precepts of the Lord are brilliant, enlightening the eyes.	9 Füst szállt fel orrából, és emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.
10 The fear of the Lord is holy, enduring for all generations. The judgments of the Lord are true, justified in themselves:	10 Lehajtotta az eget és leszállott, ködhomály volt lába alatt.
11 desirable beyond gold and many precious stones, and sweeter than honey and the honeycomb.	11 Fölszállt a kerubok fölé, a szél szárnyain repült.
12 For, indeed, your servant keeps them, and in keeping them, there are many rewards.	12 Rejtekhelyévé tette a sötétséget, sátrat vont maga köré sötét vízből, a lég felhőiből.
13 Who can understand transgression? From my hidden faults, cleanse me, O Lord,	13 Arcának fényessége előtt futottak a felhők, a jégeső s az izzó parázs.
14 and from those of others, spare your servant. If they will have no dominion over me, then I will be immaculate, and I will be cleansed from the greatest transgression.	14 Dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges: jégeső és az izzó parázs.
15 And the eloquence of my mouth will be so as to please, along with the meditation of my heart, in your sight, forever, O Lord, my helper and my redeemer.	15 Kilőtte nyilait és szétszórta őket, leküldte villámait és szétzavarta őket.
	16 Előtűntek a vizek forrásai, feltárultak a földkerekség alapjai korholó szavadtól, Uram, haragod leheletének fúvásától.
	17 Lenyúlt a magasból, megfogott, a nagy vizekből kihúzott engem.
	18 Megszabadított hatalmas ellenségeimtől, nálamnál hatalmasabb gyűlölőimtől.
	19 Megrohantak engem nyomorúságom napján, de támaszom lett az Úr.
	20 Kivezetett a szabad térre engem, megmentett, mert kedvét lelte bennem.
	21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,
	22 mert megőriztem az Úr útjait, Istenemtől gonoszul el nem tértem.
	23 Mert szem előtt tartottam minden rendeletét, igaz ítéleteit magamtól el nem távolítottam.
	24 Mert szeplőtelen voltam előtte, s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.
	25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.
	26 A szenthez szent vagy, az ártatlan emberhez ártatlan,
	27 a választotthoz választott vagy, a fondorkodókat kiforgatod.
	28 Mert a megalázott népet megmented, de megalázod a kevélyek szemét.
	29 Mert te gyújtod meg, Uram, lámpásomat, Isten teszi világossá sötétségemet.
	30 Mert te ragadsz ki a kísértésből, Istenem által ugrom át a falat.
	31 Én Istenem! – Szeplőtelen az ő útja, tűzben próbált az Úr szava, oltalmazója ő minden benne bízónak.
	32 Valóban, ki Isten az Úron kívül? Ki kőszikla a mi Istenünkön kívül?
	33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és szeplőtelenné tette utamat.
	34 Lábamat gyorssá tette mint a szarvasét, és magaslatokra állított fel engem.
	35 Kezemet harcra tanította, karom ércveretű íjat feszít.
	36 Üdvösséged pajzsát adtad nekem, jobbod fölemelt és jóságod naggyá tett engem.
	37 Tág teret nyitottál lépteimnek, és bokáim nem gyengültek el.
	38 Üldözőbe vettem ellenségeimet s elfogtam őket, nem tértem vissza, míg el nem pusztultak.
	39 Összetörtem őket, nem tudtak felkelni, a lábam alá estek.
	40 Erővel öveztél fel engem a harcra, az ellenem állókat alám vetetted.
	41 Megszalasztottad ellenségeimet, és gyűlölőimet széjjelszórtad.
	42 Kiáltottak, de nem volt, aki megmentse őket, kiáltottak az Úrhoz, de nem hallgatott rájuk.
	43 Szétszórtam őket, mint a szél a port, széttiportam őket, mint az utca sarát.
	44 Népem lázadásától megmentettél, nemzetek vezetőjévé tettél engem. Az a nép, amelyet nem ismertem, szolgámmá lett,
	45 mihelyt füle hallotta, engedelmeskedett nekem. Idegen fiak hízelegtek nekem,
	46 idegenek fiai erejüket vesztették, remegtek rejtekükben.
	47 Él az Úr, áldott legyen Segítőm, magasztalják az én megmentő Istenemet!
	48 Isten, aki megengeded, hogy bosszút álljak, és népeket vetsz alám, aki megszabadítasz haragos ellenségeimtől,
	49 az ellenem támadók fölé juttatsz, megszabadítasz az erőszak emberétől.
	50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között, és zsoltárt zengek nevednek,
	51 aki bőségesen segíti királyát, aki irgalmat gyakorol Fölkentjével, Dáviddal és utódaival mindörökké.