Ecclesiastes/Qohelet 2

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 I thought to myself, 'Very wel , I wil try pleasure and see what enjoyment has to offer.' And this wasfutile too.	1 Azt mondtam magamban: »Megyek és átadom magamat a gyönyörnek, és élvezem azt, ami kellemes!« De láttam, hogy ez is csak hiúság!
2 This laughter, I reflected, is a madness, this pleasure no use at al .	2 A nevetésről megállapítottam, hogy »esztelenség«, a gyönyörnek pedig azt mondtam: »Miért bolondulsz hiába?«
3 I decided to hand my body over to drinking wine, my mind still guiding me in wisdom; I resolved toembrace folly, to discover the best way for people to spend their days under the sun.	3 Azt gondoltam magamban: elvonom a bort testemtől, a szívemet pedig a bölcsességre adom. Elkerülöm a balgaságot, amíg csak meg nem látom, jó-e így tenni az emberek fiainak a nap alatt, ameddig életüknek kevés napja tart.
4 I worked on a grand scale: built myself palaces, planted vineyards;	4 Nagy dolgokat alkottam: palotákat építettem magamnak és szőlőket ültettem.
5 made myself gardens and orchards, planting every kind of fruit tree in them;	5 Kerteket és ligeteket rendeztem be, és mindenféle gyümölcsfát ültettem azokban.
6 had pools made for watering the young trees of my plantations.	6 Tavakat létesítettem magamnak, hogy megöntözzem a sarjadó erdőt.
7 I bought slaves, male and female, had home-born slaves as wel ; herds and flocks I had too, more thananyone in Jerusalem before me.	7 Rabszolgákat és rabnőket vásároltam, és sok házinépet tartottam; marhacsordáim és nagy juhnyájaim voltak, több, mint bármelyik elődömnek Jeruzsálemben.
8 I amassed silver and gold, the treasures of kings and provinces; acquired singers, men and women,and every human luxury, chest upon chest of it.	8 Ezüstöt és aranyat gyűjtöttem magamnak, királyok és tartományok gazdagságát; énekeseket, énekesnőket és az emberek fiainak gyönyörűségét: serlegeket, boroskancsókat szereztem magamnak.
9 So I grew great, greater than anyone in Jerusalem before me; nor did my wisdom leave me.	9 Felülmúltam gazdagsággal minden elődömet Jeruzsálemben, és a bölcsesség is megmaradt velem.
10 I denied my eyes nothing that they desired, refused my heart no pleasure, for I found all my hard worka pleasure, such was the return for al my efforts.	10 Amit csak szemem megkívánt, nem tagadtam meg tőle; nem vontam meg szívemtől semmiféle gyönyörűséget, és annak élvezetét sem, amit előkészítettem. Azt tartottam osztályrészemnek, ha fáradságom hasznát veszem.
11 I then reflected on al that my hands had achieved and all the effort I had put into its achieving. Whatfutility it al was, what chasing after the wind! There is nothing to be gained under the sun.	11 Amikor azonban néztem műveimet, valahányat kezem alkotott, és a fáradságot, amellyel oktalanul törtem magamat, láttam, hogy az egész csak hiúság és szélkergetés, és nincs maradandó a nap alatt.
12 My reflections then turned to wisdom, stupidity and fol y. For instance, what can the successor of aking do? What has been done already.	12 Akkor áttértem arra, hogy szemléljem a bölcsességet, s az esztelenséget és a balgaságot. »Mit tesz az ember – kérdeztem –, aki követi a királyt? Azt, amit őelőtte is tettek.«
13 More is to be gained from wisdom than from fol y, just as one gains more from light than fromdarkness; this, of course, I see:	13 És láttam, hogy a bölcsesség előnyösebb ugyan a balgaságnál, akárcsak a világosság a sötétségnél.
14 The wise have their eyes open, the fool walks in the dark. No doubt! But I know, too, that one fateawaits them both.	14 »A bölcsnek ugyanis szeme van a fején, a balga pedig sötétben jár.« De láttam azt is, hogy egy véget ér mind a kettő.
15 'Since the fool's fate', I thought to myself, 'will be my fate too, what is the point of my having beenwise?' I realised that this too is futile.	15 Erre azt mondtam magamban: »Ha a balga vége engem is utolér, mi hasznát látom annak, hogy én jobban törekedtem a bölcsességre?« Azt mondtam magamban: Rájöttem arra, hogy ez is csak hiúság!
16 For there is no lasting memory for the wise or the fool, and in the days to come both will be forgotten;the wise, no less than the fool, must die.	16 Mert a bölcsnek emlékezete éppúgy nem marad meg örökké, mint a balgáé, mivel a jövőben egyképpen borít mindent a feledés. A bölcs meghal éppúgy, mint a balga!
17 Life I have come to hate, for what is done under the sun disgusts me, since al is futility and chasingafter the wind.	17 Meguntam tehát életemet, mert láttam, hogy rossz minden a nap alatt; az egész csak hiúság és szélkergetés!
18 All I have toiled for under the sun and now bequeath to my successor I have come to hate;	18 Megvetettem minden igyekvésemet, amellyel a nap alatt oly nagyon fáradoztam, mert olyan utódom lesz,
19 who knows whether he wil be wise or a fool? Yet he wil be master of al the work into which I have putmy efforts and wisdom under the sun. That is futile too.	19 akiről azt sem tudom, hogy bölcs lesz-e, vagy balga. És mégis ő rendelkezik majd a fáradságommal, amellyel vesződtem és szorgoskodtam. Nemde, ez is csak hiúság!
20 I have come to despair of all the efforts I have expended under the sun.	20 Ezért abbahagytam, és a szívem lemondott arról, hogy a nap alatt tovább fáradozzon;
21 For here is one who has laboured wisely, skilfully and successful y and must leave what is his own tosomeone who has not toiled for it at al . This is futile too, and grossly unjust;	21 hisz megesik, hogy valaki bölcsességgel, okosan és sikerrel végzi munkáját, azután keresetét átengedi olyannak, aki mit sem fáradt. Ez is hiúság, sőt nagy baj!
22 for what does he gain for al the toil and strain that he has undergone under the sun-	22 Mert mi haszna van az embernek minden fáradságából és a szíve gondjából, amellyel emészti magát a nap alatt?
23 since his days are ful of sorrow, his work is ful of stress and even at night he has no peace of mind?This is futile too.	23 Minden napja csupa szenvedés és bosszúság, és szíve még éjjel sem tud megnyugodni. Nemde, ez is csak hiúság?
24 There is no happiness except in eating and drinking, and in enjoying one's achievements; and I seethat this too comes from God's hand;	24 Nem marad egyéb jó az embernek, mint enni, inni és fáradsága mellett lelkét jól tartani. Ez is Isten kezéből érkezik.
25 for who would get anything to eat or drink, unless al this came from him?	25 Mert ki tud enni és élvezni őnélküle?
26 Wisdom, knowledge and joy, God gives to those who please him, but on the sinner he lays the task ofgathering and storing up for someone else who is pleasing to him. This too is futility and chasing after the wind.	26 Mert annak, aki kedves előtte, Isten bölcsességet ad, tudást és örömet; a bűnösnek pedig azt a gyötrelmet és hiábavaló gondot adja, hogy gyűjtsön és halmozzon, és később olyannak juttassa, aki kedves Isten előtt. De ez is csak hiúság és szélkergetés.