Exodus 32

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 When the people saw that Moses was a long time before coming down the mountain, they gatheredround Aaron and said to him, 'Get to work, make us a god to go at our head; for that Moses, the man whobrought us here from Egypt -- we do not know what has become of him.'	1 Amikor azonban a nép látta, hogy Mózes késik lejönni a hegyről, összegyűlt Áron ellen, és azt mondta: »Rajta, készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak! Nem tudjuk ugyanis, hogy mi történt Mózessel, azzal az emberrel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!«
2 Aaron replied, 'Strip off the gold rings in the ears of your wives and your sons and daughters, andbring them to me.'	2 Áron erre azt mondta nekik: »Szedjétek le az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és lányaitok füléről, és hozzátok el hozzám!«
3 The people al stripped off the gold rings from their ears and brought them to Aaron.	3 Meg is tette a nép, amit parancsolt, és elvitte Áronhoz a fülbevalókat.
4 He received what they gave him, melted it down in a mould and with it made the statue of a calf.'Israel,' the people shouted, 'here is your God who brought you here from Egypt!'	4 Ő pedig átvette, öntőmesterséggel megformálta, és öntött borjút készített belőlük. Erre ők azt mondták: »Ezek a te isteneid, Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről!«
5 Observing this, Aaron built an altar before the statue and made this proclamation, 'Tomorrow will be afeast in Yahweh's honour.'	5 Amikor Áron látta ezt, oltárt épített eléje, és hírnök szavával kikiáltatta: »Holnap ünnepe lesz az Úrnak!«
6 Early next morning they sacrificed burnt offerings and brought communion sacrifices. The people thensat down to eat and drink, and afterwards got up to amuse themselves.	6 Másnap aztán kora reggel felkeltek, egészen elégő- és békeáldozatokat áldoztak, aztán leült a nép enni és inni, majd nekiállt játszani.
7 Yahweh then said to Moses, 'Go down at once, for your people whom you brought here from Egypthave become corrupt.	7 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Menj le hamar, mert vétkezett néped, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről!
8 They have quickly left the way which I ordered them to fol ow. They have cast themselves a metal calf,worshipped it and offered sacrifice to it, shouting, "Israel, here is your God who brought you here from Egypt!" '	8 Hamar letértek arról az útról, amelyet mutattál nekik: öntött borjút készítettek maguknak, imádták azt, áldozatokat mutattak be neki, és azt mondták: ‘Ezek a te isteneid, Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről!’«
9 Yahweh then said to Moses, 'I know these people; I know how obstinate they are!	9 Aztán így szólt az Úr Mózeshez: »Látom már, hogy keménynyakú nép ez!
10 So leave me now, so that my anger can blaze at them and I can put an end to them! I shal make agreat nation out of you instead.'	10 Hagyj engem, hadd izzék fel haragom ellenük, hogy eltöröljem őket, és téged tegyelek nagy nemzetté!«
11 Moses tried to pacify Yahweh his God. 'Yahweh,' he said, 'why should your anger blaze at yourpeople, whom you have brought out of Egypt by your great power and mighty hand?	11 Mózes erre így kezdte kérlelni az Urat, az ő Istenét: »Miért gerjedne fel, Uram, haragod néped ellen, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről, nagy erővel és hatalmas kézzel?
12 Why should the Egyptians say, "He brought them out with evil intention, to slaughter them in themountains and wipe them off the face of the earth?" Give up your burning wrath; relent over this disasterintended for your people.	12 Kérlek, ne mondhassák az egyiptomiak: ‘Álnokul kivitte őket, hogy megölje mindnyájukat a hegyekben, és eltörölje őket a földről.’ Szűnjék meg haragod, és légy kegyelmes néped gonoszságával szemben!
13 Remember your servants Abraham, Isaac and Jacob, to whom you swore by your very self andmade this promise: "I shal make your offspring as numerous as the stars of heaven, and this whole country ofwhich I have spoken, I shal give to your descendants, and it wil be their heritage for ever." '	13 Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izraelről, a te szolgáidról, akiknek megesküdtél önmagadra: ‘Megsokasítom utódaitokat, mint az ég csillagait, és ezt az egész földet, amelyről szóltam, utódaitoknak adom, s birtokolni fogjátok azt örökké!’«
14 Yahweh then relented over the disaster which he had intended to inflict on his people.	14 Megengesztelődött erre az Úr, és nem tette meg azt a rosszat, amelyet népe ellen mondott.
15 Moses turned and came down the mountain with the two tablets of the Testimony in his hands,tablets inscribed on both sides, inscribed on the front and on the back.	15 Visszatért erre Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két táblájával. Mindkét oldalukon írás volt.
16 The tablets were the work of God, and the writing on them was God's writing, engraved on thetablets.	16 Magának Istennek voltak a művei, a táblákba vésett írás is Istené volt.
17 When Joshua heard the noise of the people shouting, he said to Moses, 'There is the sound of battlein the camp!'	17 Amikor Józsue meghallotta az ujjongó nép zajongását, azt mondta Mózesnek: »Harci lárma hallatszik a táborból!«
18 But he replied: No song of victory is this sound, no lament for defeat this sound; but answeringchoruses I hear!	18 Ő így felelt: »Nem harcra buzdítás kiáltása ez, és nem harcra serkentők ujjongása ez: énekesek szavát hallom én!«
19 And there, as he approached the camp, he saw the calf and the groups dancing. Moses blazed withanger. He threw down the tablets he was holding, shattering them at the foot of the mountain.	19 Amikor aztán a tábor közelébe ért, és meglátta a borjút és a táncokat, igen megharagudott. Ledobta kezéből a táblákat, és összetörte azokat a hegy tövében.
20 He seized the calf they had made and burned it, grinding it into powder which he scattered on thewater, and made the Israelites drink it.	20 Aztán megragadta a borjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, beleszórta a vízbe, és megitatta Izrael fiaival.
21 Moses then said to Aaron, 'What have these people done to you for you to have brought so great asin on them?'	21 Áronnak pedig azt mondta: »Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bűnt hoztál rá?«
22 Aaron replied, 'My lord should not be so angry. You yourself know what a bad state these people arein!	22 Az így felelt neki: »Ne haragudjon az én uram, hiszen ismered ezt a népet, hogy hajlik a gonoszra!
23 They said to me, "Make us a god to go at our head; for that Moses, the man who brought us herefrom Egypt -- we do not know what has become of him."	23 Azt mondták nekem: ‘Készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak; mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!’
24 I then said to them, "Anyone with gold, strip it off!" They gave it to me. I threw it into the fire and out came this calf!'	24 Én azt mondtam nekik: Kinek van közületek aranya? – Elhozták, ideadták nekem, én a tűzbe vetettem, és ez a borjú készült belőle.«
25 When Moses saw that the people were out of hand -- for Aaron had let them get out of hand to thederision of their enemies al round them-	25 Amikor Mózes látta, hogy a nép fegyvertelen – Áron ugyanis elvette fegyverzetüket az undok gyalázatosság által, és fegyvertelenül állította őket ellenségeik elé –,
26 Moses then stood at the gate of the camp and shouted, 'Who is for Yahweh? To me!' And al theLevites ral ied round him.	26 megállt a tábor kapujában, és így szólt: »Aki az Úrral tart, álljon ide mellém!« Erre Lévi fiai mindnyájan odagyűltek köré,
27 He said to them, 'Yahweh, God of Israel, says this, "Buckle on your sword, each of you, and go upand down the camp from gate to gate, every man of you slaughtering brother, friend and neighbour." '	27 ő pedig azt mondta nekik: »Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Kössön mindegyiktek kardot derekára, és menjetek oda és vissza a táboron keresztül, kaputól kapuig, és ölje meg mindenki a testvérét, a barátját és a rokonát is!«
28 The Levites did as Moses said, and of the people about three thousand men perished that day.	28 Erre Lévi fiai megtették, amit Mózes parancsolt nekik. Aznap mintegy huszonháromezer ember halt meg.
29 'Today', Moses said, 'you have consecrated yourselves to Yahweh, one at the cost of his son,another of his brother; and so he bestows a blessing on you today.'	29 Mózes azután azt mondta nekik: »Ma az Úrnak szenteltétek kezeteket, mindenki a fia és a testvére által, így ő nektek adja majd áldását.«
30 On the fol owing day Moses said to the people, 'You have committed a great sin. But now I shal goup to Yahweh: perhaps I can secure expiation for your sin.'	30 Másnap aztán így szólt Mózes a néphez: »Igen nagy vétekkel vétkeztetek! Felmegyek az Úrhoz, talán sikerül megkövetnem őt vétketekért!«
31 Moses then went back to Yahweh and said, 'Oh, this people has committed a great sin by makingthemselves a god of gold.	31 Vissza is ment az Úrhoz, és így szólt: »Kérlek, igen nagy vétekkel vétkezett ez a nép: aranyisteneket csinált magának. Most azonban vagy bocsásd meg nekik ezt a vétket,
32 And yet, if it pleased you to forgive their sin. . .! If not, please blot me out of the book you havewritten!'	32 vagy pedig, ha ezt nem teszed, törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál!«
33 Yahweh said to Moses, 'Those who have sinned against me are the ones I shal blot out of my book.	33 Az Úr azt felelte neki: »Aki vétkezett ellenem, azt törlöm ki könyvemből.
34 So now go and lead the people to the place I promised to you. My angel will indeed go at your headbut, on the day of punishment, I shall punish them for their sin.'	34 Te csak menj, és vezesd azt a népet, ahová mondtam neked! Angyalom előtted megy majd, de a megtorlás napján meg fogom torolni ezt a vétküket is.«
35 And Yahweh punished the people for having made the calf, the one Aaron had made.	35 Meg is verte az Úr a népet ezért a vétekért, a borjúért, amelyet Áron készített.