1 Samuel 30

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Before David and his men reached Ziklag on the third day, the Amalekites had raided the Negeb and Ziklag, had stormed the city, and had set it on fire.	1 Mire harmadnapra Dávid és emberei Szikelegbe jutottak, az amalekiták betörtek a Délvidékről Szikelegbe, feldúlták és lángba borították Szikeleget,
2 They had taken captive the women and all who were in the city, young and old, killing no one; they had carried them off when they left.	2 fogságba hurcolták belőle az aprajától a nagyjáig a nőket – nem öltek meg senkit, hanem csak elvitték őket magukkal –, s útjukra mentek.
3 David and his men arrived at the city to find it burned to the ground and their wives, sons and daughters taken captive.	3 Amikor Dávid és emberei a városhoz jutottak, s látták, hogy felgyújtották, feleségeiket, fiaikat s lányaikat pedig fogságba hurcolták,
4 Then David and those who were with him wept aloud until they could weep no more.	4 zokogni kezdett Dávid és a nép, amely vele volt, és addig sírtak, amíg el nem apadtak könnyeik.
5 David's two wives, Ahinoam of Jezreel and Abigail, the widow of Nabal from Carmel, had also been carried off with the rest.	5 Dávid két feleségét ugyanis, a jezreeli Ahinoámot és Abigailt, a kármeli Nábál volt feleségét szintén fogságba hurcolták.
6 Now David found himself in great difficulty, for the men spoke of stoning him, so bitter were they over the fate of their sons and daughters. But with renewed trust in the LORD his God,	6 Dávid nagyon elszomorodott, mert a nép meg akarta kövezni, mivel kinek-kinek elkeseredett a lelke a fiaiért s a lányaiért. Ám Dávid erőt nyert az Úrtól, az ő Istenétől,
7 David said to Abiathar, the priest, son of Ahimelech, "Bring me the ephod!" When Abiathar brought him the ephod,	7 és azt mondta Abjatár papnak, Ahimelek fiának: »Hozd ide hozzám az efódot!« Abjatár oda is vitte Dávidhoz az efódot,
8 David inquired of the LORD, "Shall I pursue these raiders? Can I overtake them?" The LORD answered him, "Go in pursuit, for you shall surely overtake them and effect a rescue."	8 s Dávid megkérdezte az Urat: »Üldözzem-e ezeket a rablókat, elérem-e őket vagy sem?« Az Úr azt felelte neki: »Üldözd őket, mert biztosan eléred őket, és visszaszerzed a zsákmányt.«
9 So David went off with his six hundred men and came as far as the Wadi Besor, where those who were to remain behind halted.	9 El is indult Dávid s az a hatszáz ember, aki vele volt. Amikor a Beszór patakhoz jutottak, azok, akik elfáradtak, megálltak.
10 David continued the pursuit with four hundred men, but two hundred were too exhausted to cross the Wadi Besor and remained behind.	10 Dávid azonban négyszáz emberrel tovább folytatta az üldözést; kétszázan álltak meg ugyanis, mert úgy elfáradtak, hogy nem kelhettek át a Beszór patakon.
11 An Egyptian was found in the open country and brought to David. He was provided with food, which he ate, and given water to drink;	11 A mezőn aztán egy egyiptomi emberre akadtak, s azt elvitték Dávidhoz, s adtak neki kenyeret, hogy egyen és vizet, hogy igyon,
12 a cake of pressed figs and two cakes of pressed raisins were also offered to him. When he had eaten, he revived; he had not taken food nor drunk water for three days and three nights.	12 sőt egy csomó száraz fügét és két füzér aszúszőlőt is. Amikor megette, magához tért, s felüdült – három nap és három éjjel nem evett ugyanis kenyeret és nem ivott vizet.
13 Then David asked him, "To whom do you belong, and where do you come from?" He replied: "I am an Egyptian, the slave of an Amalekite. My master abandoned me because I fell sick three days ago today.	13 Dávid megkérdezte tőle: »Kié vagy, honnan való vagy, és hova mégy?« Az azt felelte: »Egyiptomi legény vagyok, egy amalekita embernek a rabszolgája, de a gazdám elhagyott, mert harmadnapja megbetegedtem.
14 We raided the Negeb of the Cherethites, the territory of Judah, and the Negeb of Caleb; and we set Ziklag on fire."	14 Betörtünk ugyanis a keretiek Délvidékére, továbbá Júdába és Káleb Délvidékére, és lángba borítottuk Szikeleget.«
15 David then asked him, "Will you lead me down to this raiding party?" He answered, "Swear to me by God that you will not kill me or deliver me to my master, and I will lead you to the raiding party."	15 Azt mondta erre neki Dávid: »El tudsz-e vezetni engem ahhoz a csapathoz?« Az azt mondta: »Ha megesküszöl nekem Istenre, hogy nem ölsz meg, s nem adsz a gazdám kezébe, akkor elvezetlek ahhoz a csapathoz.« Dávid megesküdött neki.
16 He did lead them, and there were the Amalekites scattered all over the ground, eating, drinking, and in a festive mood because of all the rich booty they had taken from the land of the Philistines and from the land of Judah.	16 Erre ő odavezette, s íme, azok éppen szanaszét hevertek az egész vidéken, ettek és ittak, és szinte ünnepet ültek amiatt a sok préda és zsákmány miatt, amelyet a filiszteusok földjén és Júda földjén szereztek.
17 From dawn to sundown David attacked them, putting them under the ban so that none escaped except four hundred young men, who mounted their camels and fled.	17 Dávid másnap reggeltől estig úgy megverte őket, hogy senki sem menekült meg közülük, csak négyszáz fiatal ember, aki tevére ugrott és elmenekült.
18 David recovered everything the Amalekites had taken, and rescued his two wives.	18 Így Dávid visszaszerezte mindazt, amit az amalekiták elvittek, visszaszerezte két feleségét is,
19 Nothing was missing, small or great, booty or sons or daughters, of all that the Amalekites had taken. David brought back everything.	19 úgyhogy nem hiányzott semmi sem, sem kicsiny, sem nagy, sem a fiúk, sem a lányok közül, sem a zsákmányból. Aztán mindazt, amit elraboltak, visszavitte Dávid,
20 Moreover, David took all the sheep and oxen, and as they drove these before him, they shouted, "This is David's spoil!"	20 sőt vett valamennyi nyájat és csordát és maga előtt hazatereltette, miközben az emberek azt mondták: »Ez Dávid zsákmánya.«
21 When David came to the two hundred men who had been too exhausted to follow him, and whom he had left behind at the Wadi Besor, they came out to meet David and the men with him. On nearing them David greeted them.	21 Amikor aztán eljutott Dávid ahhoz a kétszáz emberhez, akik elfáradva megálltak, s nem tudták követni Dávidot, s akiknek megparancsolta, hogy maradjanak a Beszór pataknál, azok kimentek Dávid s a vele lévő nép elé. Amikor Dávid odaért e néphez, köszöntötte őket békességgel.
22 But all the stingy and worthless men among those who had accompanied David spoke up to say, "Since they did not accompany us, we will not give them anything from the booty, except to each man his wife and children. Let them take those along and be on their way."	22 Megszólalt azonban ekkor minden gaz és gonosz ember azok közül az emberek közül, akik elmentek Dáviddal. Ezt mondták »Mivel ezek nem jöttek velünk, ne adjunk nekik semmit sem a zsákmányból, amelyet visszaszereztünk, hanem elégedjék meg mindegyikük a feleségével s a gyermekeivel, s ha azokat megkapták, távozzanak.«
23 But David said: "You must not do this, my brothers, after what the LORD has given us. He has protected us and delivered into our grip the band that came against us.	23 Ám Dávid azt felelte: »Ne járjatok el így, testvéreim, azzal, amit az Úr adott nekünk, mert ő oltalmazott minket, s ő adta kezünkbe azokat a rablókat, akik ránk törtek.
24 Who could agree with this proposal of yours? Rather, the share of the one who goes down to battle and that of the one who remains with the baggage shall be the same; they shall share alike."	24 Senki sem fog rátok hallgatni ebben a dologban, mert egyenlő rész jár annak, aki lement a harcba és annak, aki a holminál maradt: egyformán kell az osztozkodást megejteni.«
25 And from that day forward he made it a law and a custom in Israel, as it still is today.	25 Ettől a naptól kezdve ez rendelet, szabály és törvény lett Izraelben mind a mai napig.
26 When David came to Ziklag, he sent part of the spoil to the elders of Judah, city by city, saying, "This is a gift to you from the spoil of the enemies of the LORD":	26 Amikor aztán Dávid eljutott Szikelegbe, ajándékokat küldött a zsákmányból Júda hozzá közel álló véneinek ezzel az üzenettel: »Fogadjátok el ezt az áldomást az Úr ellenségeinek zsákmányából.«
27 to those in Bethel, to those in Ramoth-negeb, to those in Jattir,	27 Küldött a bételieknek, a délvidéki rámótiaknak, a jeterieknek,
28 to those in Aroer, to those in Siphmoth, to those in Eshtemoa,	28 az ároerieknek, a szefámótiaknak, az estemóiaknak,
29 to those in Racal, to those in the Jerahmeelite cities, to those in the Kenite cities,	29 a rakáliaknak, a Jerameél városaiban levőknek, a Keni városaiban levőknek,
30 to those in Hormah, to those in Borashan, to those in Athach,	30 az arámaiaknak, az Ásán tónál levőknek, az atákiaknak,
31 to those in Hebron, and to all the places frequented by David and his men.	31 a hebroniaknak, és a többieknek, akik azokon a helyeken laktak, ahol Dávid és emberei megfordultak.