Deuteronomy 5

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Moses summoned all Israel and said to them, "Hear, O Israel, the statutes and decrees which I proclaim in your hearing this day, that you may learn them and take care to observe them.	1 Egybehívta ugyanis Mózes egész Izraelt és azt mondta neki: »Halld, Izrael, azokat a szertartásokat és rendeleteket, amelyeket ma fületek hallatára elmondok: tanuljátok meg őket, és cselekedjetek szerintük.
2 The LORD, our God, made a covenant with us at Horeb;	2 Az Úr, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk a Hóreben.
3 not with our fathers did he make this covenant, but with us, all of us who are alive here this day.	3 Nem atyáinkkal kötötte ezt a szövetséget, hanem mivelünk, akik itt vagyunk, s élünk.
4 The LORD spoke with you face to face on the mountain from the midst of the fire.	4 Színről színre szólt hozzánk a hegyen, a tűz közepéből.
5 Since you were afraid of the fire and would not go up the mountain, I stood between the LORD and you at that time, to announce to you these words of the LORD:	5 Én voltam abban az időben a közbenjáró, s a közvetítő az Úr között és közöttetek, hogy tolmácsoljam nektek az ő igéit, mert ti féltetek a tűztől, s nem mentetek fel a hegyre. Azt mondta:
6 'I, the LORD, am your God, who brought you out of the land of Egypt, that place of slavery.	6 ‘Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából.
7 You shall not have other gods besides me.	7 Rajtam kívül más isteneid ne legyenek.
8 You shall not carve idols for yourselves in the shape of anything in the sky above or on the earth below or in the waters beneath the earth;	8 Ne készíts magadnak faragott képet, se hasonmást semmiről, ami fenn az égen vagy lenn a földön van, vagy a föld alatt, a vizekben lakik.
9 you shall not bow down before them or worship them. For I, the LORD, your God, am a jealous God, inflicting punishments for their fathers' wickedness on the children of those who hate me, down to the third and fourth generation	9 Ne imádd, s ne tiszteld ezeket, mert én az Úr, a te Istened, féltékeny Isten vagyok. Megtorlom az atyák gonoszságát fiaikon harmad- és negyedízig, mindazokon, akik gyűlölnek engem,
10 but bestowing mercy, down to the thousandth generation, on the children of those who love me and keep my commandments.	10 de irgalmasságot gyakorlok sok ezerízig azokkal, akik szeretnek, és megtartják parancsaimat.
11 'You shall not take the name of the LORD, your God, in vain. For the LORD will not leave unpunished him who takes his name in vain.	11 Ne vedd hiába az Úrnak, a te Istenednek nevét, mert nem marad büntetlen, aki hiába veszi az ő nevét.
12 'Take care to keep holy the sabbath day as the LORD, your God, commanded you.	12 Figyelj a szombat napjára, hogy megszenteld azt, amint megparancsolta neked az Úr, a te Istened.
13 Six days you may labor and do all your work;	13 Hat napon dolgozzál, és végezd minden munkádat,
14 but the seventh day is the sabbath of the LORD, your God. No work may be done then, whether by you, or your son or daughter, or your male or female slave, or your ox or ass or any of your beasts, or the alien who lives with you. Your male and female slave should rest as you do.	14 a hetedik nap azonban szombat, azaz nyugalomnap legyen az Úrnak, a te Istenednek tiszteletére. Ne végezz rajta semmiféle munkát, se te, se fiad, se lányod, se rabszolgád, se rabszolganőd, se marhád, se szamarad, se bármi más állatod, se a jövevény, aki kapuidon belül van, hogy nyugodjék rabszolgád és rabszolganőd, éppen úgy, mint te magad.
15 For remember that you too were once slaves in Egypt, and the LORD, your God, brought you from there with his strong hand and outstretched arm. That is why the LORD, your God, has commanded you to observe the sabbath day.	15 Emlékezzél meg arról, hogy magad is szolga voltál Egyiptomban, s az Úr, a te Istened hozott ki téged onnan erős kézzel és kinyújtott karral; azért parancsolta neked, hogy tartsd meg a szombat napját.
16 'Honor your father and your mother, as the LORD, your God, has commanded you, that you may have a long life and prosperity in the land which the LORD, your God, is giving you.	16 Tiszteld atyádat s anyádat, amint megparancsolta neked az Úr, a te Istened, hogy hosszú ideig élj, s jó dolgod legyen azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked.
17 'You shall not kill.	17 Ne ölj!
18 'You shall not commit adultery.	18 Ne paráználkodj!
19 'You shall not steal.	19 Ne lopj!
20 'You shall not bear dishonest witness against your neighbor.	20 Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen.
21 'You shall not covet your neighbor's wife. 'You shall not desire your neighbor's house or field, nor his male or female slave, nor his ox or ass, nor anything that belongs to him.'	21 Ne kívánd meg felebarátod feleségét, se házát, se mezejét, se rabszolgáját, se rabszolganőjét, se marháját, se szamarát; semmit se, ami az övé.’
22 "These words, and nothing more, the LORD spoke with a loud voice to your entire assembly on the mountain from the midst of the fire and the dense cloud. He wrote them upon two tablets of stone and gave them to me.	22 Ezeket az igéket mondta az Úr egész sokaságotoknak a hegyen, a tűz, a felhő és a homály közepéből, fennszóval, semmivel sem többet; aztán ráírta őket két kőtáblára, s ideadta azokat nekem.
23 But when you heard the voice from the midst of the darkness, while the mountain was ablaze with fire, you came to me in the person of all your tribal heads and elders,	23 Amikor ti hallottátok a szózatot a sötétség közepéből, s láttátok, hogy ég a hegy, elém járultatok valamennyi törzsfővel és vénnel, s ezt mondtátok:
24 and said, 'The LORD, our God, has indeed let us see his glory and his majesty! We have heard his voice from the midst of the fire and have found out today that a man can still live after God has spoken with him.	24 ‘Íme, az Úr, a mi Istenünk megmutatta nekünk dicsőségét és nagyságát, hallottuk szavát a tűz közepéből és megtudtuk, hogy ha szól is Isten az emberhez, életben maradhat az ember.
25 But why should we die now? Surely this great fire will consume us. If we hear the voice of the LORD, our God, any more, we shall die.	25 Miért haljunk meg tehát, s miért emésszen meg minket e felette nagy tűz? Ha ugyanis még tovább hallgatjuk az Úrnak, a mi Istenünknek szavát, meghalunk.
26 For what mortal has heard, as we have, the voice of the living God speaking from the midst of fire, and survived?	26 Elvégre is micsoda mindaz, ami test, hogy hallhassa az élő Isten szavát, amint szól a tűz közepéből, mint ahogy mi hallottuk, és életben maradjon?
27 Go closer, you, and hear all that the LORD, our God, will say, and then tell us what the LORD, our God, tells you; we will listen and obey.'	27 Inkább te járulj oda: hallgasd meg mindazt, amit az Úr, a mi Istenünk mond neked, aztán közöld velünk, s mi meghallgatjuk és megtesszük.’
28 "The LORD heard your words as you were speaking to me and said to me, 'I have heard the words these people have spoken to you, which are all well said.	28 Amikor ezt az Úr meghallotta, azt mondta nekem: ‘Hallottam ennek a népnek hozzád intézett szavait: jól mondtak mindent.
29 Would that they might always be of such a mind, to fear me and to keep all my commandments! Then they and their descendants would prosper forever.	29 Bárcsak ilyen maradna a gondolkodásmódjuk és félnének engem, s megtartanák valamennyi parancsomat minden időben, hogy jó dolguk legyen nekik s gyermekeiknek mindenkor!
30 Go, tell them to return to their tents.	30 Eredj, s mondd nekik: Térjetek vissza sátraitokba.
31 Then you wait here near me and I will give you all the commandments, the statutes and decrees you must teach them, that they may observe them in the land which I am giving them to possess.'	31 Te pedig majd maradj itt velem, s én elmondom neked minden parancsomat, szertartásomat és rendeletemet, amelyekre meg kell tanítanod őket, hogy megtegyék azon a földön, amelyet nekik fogok adni birtokul.’
32 "Be careful, therefore, to do as the LORD, your God, has commanded you, not turning aside to the right or to the left,	32 Vigyázzatok tehát, s tegyétek meg, amit az Úr Isten parancsolt nektek; ne térjetek se jobbra, se balra,
33 but following exactly the way prescribed for you by the LORD, your God, that you may live and prosper, and may have long life in the land which you are to occupy.	33 hanem azon az úton járjatok, amelyet az Úr, a ti Istenetek parancsolt, hogy élhessetek, jó dolgotok legyen és hosszú ideig maradhassatok birtokotok földjén.