Numbers 20

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 The whole Israelite community arrived in the desert of Zin in the first month, and the people settled at Kadesh. It was here that Miriam died, and here that she was buried.	1 Az első hónapban aztán eljutottak Izrael fiai az egész közösséggel együtt a Szín-pusztába és Kádesben telepedett meg a nép. Ott meghalt Mirjám és ugyanott el is temették.
2 As the community had no water, they held a council against Moses and Aaron.	2 Mivel pedig nem volt vize a népnek, egybegyűltek Mózes és Áron ellen,
3 The people contended with Moses, exclaiming, "Would that we too had perished with our kinsmen in the LORD'S presence!	3 s pörölni kezdtek és azt mondták: »Bárcsak elvesztünk volna akkor, amikor testvéreink, az Úr színe előtt!
4 Why have you brought the LORD'S community into this desert where we and our livestock are dying?	4 Miért hoztátok ki az Úr gyülekezetét ebbe a pusztába, hogy meghaljunk mi is, jószágaink is?
5 Why did you lead us out of Egypt, only to bring us to this wretched place which has neither grain nor figs nor vines nor pomegranates? Here there is not even water to drink!"	5 Miért hoztatok fel minket Egyiptomból, s vezettetek erre a felette rossz helyre, amelyet bevetni nem lehet, amely nem terem sem fügét, sem szőlőt, sem gránátalmát, sőt még csak ivóvize sincsen?«
6 But Moses and Aaron went away from the assembly to the entrance of the meeting tent, where they fell prostrate. Then the glory of the LORD appeared to them,	6 Erre Mózes és Áron otthagyták a közösséget és bementek a szövetség sátrába, s arcukkal a földre borultak, és megjelent nekik az Úr dicsősége.
7 and the LORD said to Moses,	7 Az Úr így szólt Mózeshez:
8 "Take the staff and assemble the community, you and your brother Aaron, and in their presence order the rock to yield its waters. From the rock you shall bring forth water for the community and their livestock to drink."	8 »Vedd a botot és gyűjtsd egybe, te, meg Áron bátyád, a népet és szóljatok előttük a sziklának, s az vizet fog adni. Ha aztán így vizet fakasztottál a sziklából, ihat az egész közösség és jószága.«
9 So Moses took the staff from its place before the LORD, as he was ordered.	9 Fogta tehát Mózes az Úr színe előtt levő botot, amint parancsolta neki,
10 He and Aaron assembled the community in front of the rock, where he said to them, "Listen to me, you rebels! Are we to bring water for you out of this rock?"	10 s egybegyűjtötte a népet a szikla elé, és azt mondta nekik: »Halljátok, ti lázadók s hitetlenek! Fogunk-e tudni vizet fakasztani nektek ebből a sziklából?«
11 Then, raising his hand, Moses struck the rock twice with his staff, and water gushed out in abundance for the community and their livestock to drink.	11 Azzal felemelte Mózes a kezét, ráütött kétszer a bottal a sziklára és bőséges víz fakadt, úgy, hogy ihatott a nép és jószága.
12 But the LORD said to Moses and Aaron, "Because you were not faithful to me in showing forth my sanctity before the Israelites, you shall not lead this community into the land I will give them."	12 Azt mondta erre az Úr Mózesnek és Áronnak: »Mivel nem hittetek nekem, s így nem bizonyítottatok engem szentnek Izrael fiai előtt, nem viszitek be a népet arra a földre, amelyet nekik adok.« –
13 These are the waters of Meribah, where the Israelites contended against the LORD, and where he revealed his sanctity among them.	13 Ez a Pörölés-vize: ott pöröltek Izrael fiai az Úr ellen, s ő ott bizonyította be rajtuk szentségét.
14 From Kadesh Moses sent men to the king of Edom with the message: "Your brother Israel has this to say: You know of all the hardships that have befallen us,	14 Közben Mózes követeket küldött Kádesből Edom királyához, hogy mondják neki: »Ezt üzeni testvéred, Izrael. Tudod mindazt a viszontagságot, amely minket ért,
15 how our fathers went down to Egypt, where we stayed a long time, how the Egyptians maltreated us and our fathers,	15 hogy miképpen mentek le atyáink Egyiptomba, hogy ott hosszú ideig laktunk, hogy az egyiptomiak nyomorgattak minket s atyáinkat,
16 and how, when we cried to the LORD, he heard our cry and sent an angel who led us out of Egypt. Now here we are at the town of Kadesh at the edge of your territory.	16 s hogy miképpen kiáltottunk az Úrhoz, s hogy ő meghallgatott minket, s angyalt küldött, aki kihozott minket Egyiptomból. Íme, itt vagyunk Kádes városában, amely határod szélén van,
17 Kindly let us pass through your country. We will not cross any fields or vineyards, nor drink any well water, but we will go straight along the royal road without turning to the right or to the left, until we have passed through your territory."	17 s kérünk, hadd vonulhassunk át földeden. Nem megyünk át sem szántón, sem szőlőn, kútjaidból nem iszunk vizet, csakis az országúton megyünk, s nem térünk le sem jobbra, sem balra, míg át nem vonulunk területeden.«
18 But Edom answered him, "You shall not pass through here; if you do, I will advance against you with the sword."	18 Azt felelte neki Edom: »Nem vonulsz át rajtam, különben fegyveresen szállok szembe veled.«
19 The Israelites insisted, "We want only to go up along the highway. If we or our livestock drink any of your water, we will pay for it. Surely there is no harm in merely letting us march through."	19 Azt mondták erre Izrael fiai: »A járt úton megyünk, s ha iszunk vizedből, mi vagy állataink, megadjuk ami jár, semmi nehézség sem lesz a fizetség körül, csak hamarosan átvonulhassunk.«
20 But Edom still said, "No, you shall not pass through," and advanced against them with a large and heavily armed force.	20 Ám ő így felelt: »Nem vonulsz át!« Rögtön ki is vonult eléje vég nélküli sokasággal és fegyveres kézzel,
21 Therefore, since Edom refused to let them pass through their territory, Israel detoured around them.	21 s nem akarta meghallgatni, amikor kérte, hogy engedje meg a területén való átvonulást. Éppen azért kitért előle Izrael.
22 Setting out from Kadesh, the whole Israelite community came to Mount Hor.	22 Miután pedig elindították Kádesből a tábort, eljutottak a Hór hegyéhez, amely Edom földjének határán van.
23 There at Mount Hor, on the border of the land of Edom, the LORD said to Moses and Aaron,	23 Így szólt ott az Úr Mózeshez:
24 "Aaron is about to be taken to his people; he shall not enter the land I am giving to the Israelites, because you both rebelled against my commandment at the waters of Meribah.	24 »Térjen meg immár Áron a népéhez, mert nem megy be arra a földre, amelyet Izrael fiainak szántam, minthogy nem hitt az én számnak a Pörölés-vizénél.
25 Take Aaron and his son Eleazar and bring them up on Mount Hor.	25 Vedd Áront s vele fiát, s vidd fel őket a Hór hegyére,
26 Then strip Aaron of his garments and put them on his son Eleazar; for there Aaron shall be taken in death."	26 s vedd le az atyáról ruháit, s add rá őket Eleazárra, a fiára: Áron pedig térjen meg népéhez és haljon meg ott.«
27 Moses did as the LORD commanded. When they had climbed Mount Hor in view of the whole community,	27 Úgy tett Mózes, ahogy az Úr parancsolta: felmentek a Hór hegyére az egész közösség előtt,
28 Moses stripped Aaron of his garments and put them on his son Eleazar. Then Aaron died there on top of the mountain. When Moses and Eleazar came down from the mountain,	28 s levette Áronról ruháit, s ráadta őket Eleazárra, a fiára.
29 all the community understood that Aaron had passed away; and for thirty days the whole house of Israel mourned him.	29 Amikor aztán Áron a hegy tetején meghalt, Mózes Eleazárral együtt lejött. Amikor pedig az egész közösség látta, hogy Áron meghalt, siratta őt harminc napig valamennyi családjában.