Exodus 33

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 The LORD told Moses, "You and the people whom you have brought up from the land of Egypt, are to go up from here to the land which I swore to Abraham, Isaac and Jacob I would give to their descendants.	1 Az Úr ezután így szólt Mózeshez: »Eredj, menj fel erről a helyről, te és a néped, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről, arra a földre, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak: Az utódaidnak adom.
2 Driving out the Canaanites, Amorites, Hittites, Perizzites, Hivites and Jebusites, I will send an angel before you	2 Egy angyalt küldök előtted, és kiűzöm a kánaániakat, az amoritákat, a hetitákat, a perizitákat, a hivvitákat és a jebuzitákat,
3 to the land flowing with milk and honey. But I myself will not go up in your company, because you are a stiff-necked people; otherwise I might exterminate you on the way."	3 s te bemész a tejjel-mézzel folyó földre. Én azonban nem megyek fel veled, mert keménynyakú nép vagy, és még el találnálak pusztítani az úton.«
4 When the people heard this bad news, they went into mourning, and no one wore his ornaments.	4 Amikor a nép meghallotta ezt a nagyon rossz hírt, gyászba borult, és senki sem vette fel a szokott díszeit.
5 The LORD said to Moses, "Tell the Israelites: You are a stiff-necked people. Were I to go up in your company even for a moment, I would exterminate you. Take off your ornaments, therefore; I will then see what I am to do with you."	5 Azt mondta ugyanis az Úr Mózesnek: »Mondd Izrael fiainak: Keménynyakú nép vagy! Ha csak egy kis ideig is veled járnék, eltörölnélek. Most azonban tedd le díszeidet, hogy megtudjam, mit tegyek veled!«
6 So, from Mount Horeb onward, the Israelites laid aside their ornaments.	6 Le is tették Izrael fiai a díszeiket a Hóreb hegyénél.
7 The tent, which was called the meeting tent, Moses used to pitch at some distance away, outside the camp. Anyone who wished to consult the LORD would go to this meeting tent outside the camp.	7 Mózes pedig fogta a sátrat, és messze a táboron kívül verte azt fel, s elnevezte szövetség sátrának. Így a népből mindenkinek, akinek valami kérdezni valója volt, ki kellett mennie a szövetség sátrához, a táboron kívülre.
8 Whenever Moses went out to the tent, the people would all rise and stand at the entrance of their own tents, watching Moses until he entered the tent.	8 Valahányszor Mózes kiment a sátorhoz, fölkelt az egész nép, mindenki kiállt sátra ajtajába, és nézett Mózes után, amíg ő be nem ment a sátorba.
9 As Moses entered the tent, the column of cloud would come down and stand at its entrance while the LORD spoke with Moses.	9 Amikor aztán belépett a szövetség sátrába, leszállt a felhőoszlop, megállt az ajtónál, és az Úr beszélt Mózessel.
10 On seeing the column of cloud stand at the entrance of the tent, all the people would rise and worship at the entrance of their own tents.	10 Amikor az izraeliták látták, hogy a felhőoszlop ott áll a sátor ajtajánál, mindannyian felálltak, és leborultak sátruk ajtajában.
11 The LORD used to speak to Moses face to face, as one man speaks to another. Moses would then return to the camp, but his young assistant, Joshua, son of Nun, would not move out of the tent.	11 Az Úr pedig beszélt Mózessel, szemtől szembe, úgy, ahogy az ember a barátjával szokott beszélni. Aztán Mózes visszatért a táborba, de szolgája, az ifjú Józsue, Nún fia nem távozott a sátortól.
12 Moses said to the LORD, "You, indeed, are telling me to lead this people on; but you have not let me know whom you will send with me. Yet you have said, 'You are my intimate friend,' and also, 'You have found favor with me.'	12 Mózes ekkor azt mondta az Úrnak: »Azt parancsolod, hogy vezessem fel ezt a népet, de nem adod tudtomra, kit küldesz majd velem! Pedig azt mondtad: ‘Név szerint ismerlek, és kegyelmet találtál előttem.’
13 Now, if I have found favor with you, do let me know your ways so that, in knowing you, I may continue to find favor with you. Then, too, this nation is, after all, your own people."	13 Ha tehát kegyelmet találtam színed előtt, mutasd meg nekem arcodat, hogy ismerjelek, és valóban kegyelmet találjak szemed előtt. Vedd figyelembe, hogy a te néped ez a nemzet.«
14 "I myself," the LORD answered, "will go along, to give you rest."	14 Azt mondta erre az Úr: »Magam fogok előtted haladni, és nyugalmat szerzek neked!«
15 Moses replied, "If you are not going yourself, do not make us go up from here.	15 Mózes azt válaszolta: »Ha nem te magad mégy előttünk, ne is vezess ki minket erről a helyről!
16 For how can it be known that we, your people and I, have found favor with you, except by your going with us? Then we, your people and I, will be singled out from every other people on the earth."	16 Miből is tudhatnánk meg, én és a te néped, hogy kegyelmet találtunk színed előtt, hacsak velünk nem jársz, hogy így dicsőbbek legyünk minden népnél, amely a földön lakik?«
17 The LORD said to Moses, "This request, too, which you have just made, I will carry out, because you have found favor with me and you are my intimate friend."	17 Az Úr erre azt mondta Mózesnek: »Ezt is, amit mondtál, megteszem, mert kegyelmet találtál előttem, és név szerint ismerlek téged.«
18 Then Moses said, "Do let me see your glory!"	18 Mózes azt felelte: »Mutasd meg nekem dicsőségedet!«
19 He answered, "I will make all my beauty pass before you, and in your presence I will pronounce my name, 'LORD'; I who show favors to whom I will, I who grant mercy to whom I will.	19 Az Úr erre így szólt: »Neked megmutatom egész jóságomat, és kimondom előtted az Úr nevét, mert könyörülök azon, akin akarok, és kegyelmes vagyok az iránt, aki iránt nekem tetszik.«
20 But my face you cannot see, for no man sees me and still lives.	20 Majd azt mondta: »Ám arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.«
21 Here," continued the LORD, "is a place near me where you shall station yourself on the rock.	21 Azután így szólt: »De, íme, van itt egy hely mellettem: állj erre a kősziklára!
22 When my glory passes I will set you in the hollow of the rock and will cover you with my hand until I have passed by.	22 Ha majd elvonul előtted dicsőségem, beállítlak a kőszikla hasadékába, és befödlek jobbommal, amíg el nem vonulok.
23 Then I will remove my hand, so that you may see my back; but my face is not to be seen."	23 Aztán elveszem kezemet, és utánam tekinthetsz – de arcomat nem láthatod!«