Scrutatio

Venerdi, 3 maggio 2024 - Santi Filippo e Giacomo ( Letture di oggi)

Esther 5


font
NEW AMERICAN BIBLEKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 [Now on the third day, Esther put on her royal garments and stood in the inner courtyard, looking toward the royal palace, while the king was seated on his royal throne in the audience chamber, facing the palace doorway.1 Történt pedig a harmadik napon, hogy Eszter magára öltötte királyi ruháját és megállt a királyi palota belső udvarában, amely a király lakosztályával szemben volt. A király éppen trónján ült a palota tanácstermében, a terem bejáratának átellenében.
2 He saw Queen Esther standing in the courtyard, and made her welcome by extending toward her the golden staff which he held. She came up to him, and touched the top of the staff.]2 Amikor látta, hogy Eszter királyné áll előtte, ez tetszett szemének, és ki is nyújtotta feléje arany jogarát, amelyet kezében tartott. Eszter közelebb lépett, és megcsókolta a jogar végét. Amikor tündöklött a királyi ruhában, és segítségül hívta Istent, mindenek urát és szabadítóját, maga mellé vette két szolgálóleányát, az egyikre könnyedén rátámaszkodott, mintha a gyönyörtől ájuldozna; a másik pedig követte földre omló ruháját tartva. Arca elpirult, szeme szomorúságot sugárzott és halálfélelem szorongatta. Belépett minden ajtón, és megállt a belső teremben a király előtt, ahol királyi trónusán ült, királyi ruhába öltözve, az aranytól és drágakövektől ragyogott: tekintete félelmetes volt, arany kormánypálcája volt a kezében. Amikor fölemelte tekintetét, meglátta őt, s miként egy bika, mely haragjában el akarja őt pusztítani, felkiáltott: »Ki merészelt hívatlanul belépni a terembe?« A királyné összeesett, színe sápadttá változott, szolgálóleánya fejére borult, aki előtte haladt. Akkor a zsidók Istene és minden teremtmény Ura szelíddé változtatta a király lelkületét. Sietve és félve lejött trónjáról, karjába vette őt, és amíg magához nem tért, gyengéd szavakkal kedveskedett neki: »Mi van veled, Eszter, nővérem és társam a királyságban? Testvéred vagyok, ne félj. Nem kell meghalnod; nem temiattad, hanem másokért hozták ezt a törvényt. Jöjj ide!« Fölemelte arany jogarát, Eszter nyakára tette, megcsókolta és azt mondta neki: »Szólj hozzám!« Ő így válaszolt: »Uram, olyannak láttalak, mint az Isten angyalát, s fenségedtől való félelmemben szívem megzavarodott; fenséges vagy, uram, arcod telve van kedvességgel.« Amíg beszélt, újra összeesett és majdnem meghalt. A király megijedt és minden szolgája is.
3 Then the king said to her, "What is it, Queen Esther? What is your request? Even if it is half of my kingdom, it shall be granted you."3 Így szólt hozzá a király: »Mit kívánsz, Eszter királyné? Mi a kérésed? Országom felét kérheted, megkapod.«
4 "If it please your majesty," Esther replied, "come today with Haman to a banquet I have prepared."4 Erre ő így felelt: »Ha tetszik a királynak, kérlek, jöjj hozzám Ámánnal együtt a lakomára, amelyet készítettem.«
5 And the king ordered, "Have Haman make haste to fulfill the wish of Esther." So the king went with Haman to the banquet Esther had prepared.5 »Hívjátok gyorsan Ámánt – mondta legott a király –, hogy teljesítse Eszter kívánságát.« És elment a király meg Ámán a lakomára, amelyet a királyné rendezett számukra.
6 During the drinking of the wine, the king said to Esther, "Whatever you ask for shall be granted, and whatever request you make shall be honored, even if it is for half my kingdom."6 A király pedig, miután már bőven ivott bort, így szólt hozzá: »Mit kívánsz, hogy teljesítsem neked, mi az, amit kérsz? Ha mindjárt országom felét kívánod is, megkapod.«
7 Esther replied: "This is my petition and request:7 Eszter így válaszolt neki: »Kérésem és kívánságom a következő:
8 if I have found favor with the king and if it pleases your majesty to grant my petition and honor my request, come with Haman tomorrow to a banquet which I shall prepare for you; and then I will do as you ask."8 Ha kegyben vagyok a király előtt, és tetszik a királynak, hogy megadja, amit kérek, és teljesítse kívánságomat, úgy jöjjön el a király Ámánnal együtt megint a lakomára, amelyet számukra készítek és holnap a király szava szerint cselekszem.«
9 That day Haman left happy and in good spirits. But when he saw that Mordecai at the royal gate did not rise, and showed no fear of him, he was filled with anger toward him.9 Aznap jókedvűen és vígan távozott Ámán. Amikor azonban megpillantotta Mardókeust, amint ott ült a palota bejáratánál és nemcsak hogy fel nem állott tiszteletére, hanem még csak meg sem moccant ülőhelyén, nagyon felháborodott.
10 Haman restrained himself, however, and went home, where he summoned his friends and his wife Zeresh.10 Magába fojtotta indulatát, s hazaérkezve összehívta barátait és feleségét, Zárest,
11 He recounted the greatness of his riches, the large number of his sons, and just how the king had promoted him and placed him above the officials and royal servants.11 és előadta nekik, milyen nagy a gazdagsága, milyen nagy számban vannak fiai, és a király milyen nagy dicsőségbe helyezte őt valamennyi fejedelme és szolgája fölé.
12 "Moreover," Haman added, "Queen Esther invited no one but me to the banquet with the king; again tomorrow I am to be her guest, with the king.12 Majd hozzátette: »Eszter királyné is csak engem hívott meg a királlyal a lakomára, senki mást; holnap is nála fogok vendégeskedni a királlyal.
13 Yet none of this satisfies me as long as I continue to see the Jew Mordecai sitting at the royal gate."13 Bár ez mind az enyém, úgy érzem, mintha semmim sem volna, amíg ott látom ülni a zsidó Mardókeust a királyi palota előtt.«
14 His wife Zeresh and all his friends said to him, "Have a gibbet set up, fifty cubits in height, and in the morning ask the king to have Mordecai hanged on it. Then go to the banquet with the king in good cheer." This suggestion pleased Haman, and he had the gibbet erected.14 Felesége, Záres és a többiek, az ő barátai erre így feleltek neki: »Állíttass fel egy ötven könyök magas, hatalmas bitófát, és kérd meg reggel a királyt, hogy húzzák fel rá Mardókeust; így azután vígan mehetsz a királlyal a lakomára.« Megtetszett neki a tanács és fölállíttatott egy magas bitófát.