2 Chronicles 9

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 When the queen of Sheba heard of Solomon's fame, she came to Jerusalem to test him with subtle questions, accompanied by a very numerous retinue and by camels bearing spices, much gold, and precious stones. She came to Solomon and questioned him on every subject in which she was interested.	1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt.
2 Solomon explained to her everything she asked about, and there remained nothing hidden from Solomon that he could not explain to her.	2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte.
3 When the queen of Sheba witnessed Solomon's wisdom, the palace he had built,	3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett,
4 the food at his table, the seating of his ministers, the attendance of his servants and their dress, his cupbearers and their dress, and the holocausts he offered in the house of the LORD, it took her breath away.	4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt,
5 "The account I heard in my country about your deeds and your wisdom is true," she told the king.	5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam.
6 "Yet I did not believe the report until I came and saw with my own eyes. I have discovered that they did not tell me the half of your great wisdom; you have surpassed the stories I heard.	6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt.
7 Happy are your men, happy these servants of yours, who stand before you always and listen to your wisdom.	7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
8 Blessed be the LORD, your God, who has been so pleased with you as to place you on his throne as king for the LORD, your God. Because your God has so loved Israel as to will to make it last forever, he has appointed you over them as king to administer right and justice."	8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.«
9 Then she gave the king one hundred and twenty gold talents and a very large quantity of spices, as well as precious stones. There was no other spice like that which the queen of Sheba gave to King Solomon.	9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.
10 The servants of Huram and of Solomon who brought gold from Ophir also brought cabinet wood and precious stones.	10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet:
11 With the cabinet wood the king made stairs for the temple of the LORD and the palace of the king; also lyres and harps for the chanters. The like of these had not been seen before in the land of Judah.	11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén.
12 King Solomon gave the queen of Sheba everything she desired and asked him for, more than she had brought to the king. Then she returned to her own country with her servants.	12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment.
13 The gold that Solomon received each year weighed six hundred and sixty-six gold talents,	13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,
14 in addition to what was collected from travelers and what the merchants brought. All the kings of Arabia also, and the governors of the country, brought gold and silver to Solomon.	14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
15 Moreover, King Solomon made two hundred large shields of beaten gold, six hundred shekels of beaten gold going into each shield,	15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára,
16 and three hundred bucklers of beaten gold, three hundred shekels of gold going into each buckler; these the king put in the hall of the Forest of Lebanon.	16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba.
17 King Solomon also made a large ivory throne which he overlaid with fine gold.	17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal.
18 The throne had six steps; a footstool of gold was fastened to it, and there was an arm on each side of the seat, with two lions standing beside the arms.	18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt
19 Twelve other lions also stood there, one on either side of each step. Nothing like this had ever been produced in any other kingdom.	19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban.
20 Furthermore, all of King Solomon's drinking vessels were of gold, and all the utensils in the hall of the Forest of Lebanon were of pure gold; silver was not considered of value in Solomon's time.	20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték.
21 For the king had ships that went to Tarshish with the servants of Huram. Once every three years the fleet of Tarshish would return with a cargo of gold and silver, ivory, apes and monkeys.	21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.
22 Thus King Solomon surpassed all the other kings of the earth in riches as well as in wisdom.	22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát
23 All the kings of the earth sought audience with Solomon, to hear from him the wisdom which God had put in his heart.	23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,
24 Year in and year out, each one would bring his tribute-silver and gold articles, garments, weapons, spices, horses and mules.	24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre.
25 Solomon also had four thousand stalls of horses, chariots, and twelve thousand horsemen, which he assigned to the chariot cities and to the king in Jerusalem.	25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe.
26 He was ruler over all the kings from the River to the land of the Philistines and down to the border of Egypt.	26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig.
27 The king made silver as common in Jerusalem as stones, while cedars became as numerous as the sycamores of the foothills.	27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa.
28 Horses were imported for Solomon from Egypt and from all the lands.	28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki.
29 The rest of the acts of Solomon, first and last, are written, as is well known, in the acts of Nathan the prophet, in the prophecy of Ahijah the Shilonite, and in the visions of Iddo the seer which concern Jeroboam, son of Nebat.	29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában.
30 Solomon reigned in Jerusalem over all Israel for forty years.	30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen.
31 He rested with his ancestors; he was buried in his father's City of David, and his son Rehoboam succeeded him as king.	31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette.