1 Kings 20

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ben-hadad, king of Aram, gathered all his forces, and accompanied by thirty-two kings with horses and chariotry, proceeded to invest and attack Samaria.	1 Ben-Hadad, Szíria királya pedig maga köré gyűjtötte egész seregét – harminckét királyt meg lovakat s harci szekereket –, s felment, s hadakozott Szamaria ellen, s ostrom alá vette.
2 He sent couriers to Ahab, king of Israel, within the city,	2 Majd követeket küldött a városba, Áchábhoz, Izrael királyához,
3 and said to him, "This is Ben-hadad's message: 'Your silver and gold are mine, and your wives and your promising sons are mine.'"	3 ezzel az üzenettel: »Ezt üzeni Ben-Hadad: Ezüstöd s aranyod az enyém, feleségeid s legjobb fiaid az enyémek.«
4 The king of Israel answered, "As you say, my lord king, I and all I have are yours."	4 Izrael királya erre azt felelte: »Parancsodra, uram király, tiéd vagyok én és mindenem.«
5 But the couriers came again and said, "This is Ben-hadad's message: 'I sent you word to give me your silver and gold, your wives and your sons.	5 Erre ismét eljöttek a követek, s azt mondták: »Ezt üzeni Ben-Hadad, aki hozzád küldött minket: ‘Ezüstödet, aranyodat, feleségeidet s fiaidat tehát nekem adod.’
6 Now, however, at this time tomorrow I will send my servants to you, and they shall ransack your house and the houses of your servants. They shall seize and take away whatever they consider valuable.'"	6 Éppen azért holnap ilyenkor elküldöm szolgáimat hozzád, s ők majd átkutatják házadat és szolgáid házát és mindazt, ami tetszik nekik, a kezükhöz veszik, s elhozzák.«
7 The king of Israel then summoned all the elders of the land and said: "Understand clearly that this man wants to ruin us. When he sent to me for my wives and sons, my silver and my gold, I did not refuse him."	7 Összehívta erre Izrael királya az ország valamennyi vénét, s azt mondta: »Észrevehetitek, s láthatjátok, hogy ármánykodik ellenünk, mert az én feleségeimért, az én fiaimért, az én ezüstömért s az én aranyomért küldött, s én azt nem tagadtam meg tőle.«
8 All the elders and all the people said to him, "Do not listen. Do not give in."	8 Azt mondta erre neki az összes vén az egész néppel együtt: »Ne hallgass rá, s ne engedj neki.«
9 Accordingly he directed the couriers of Ben-hadad, "Say to my lord the king, 'I will do all that you demanded of your servant the first time. But this I cannot do.'" The couriers left and reported this.	9 Ekkor így szólt Ben-Hadad követeihez: »Mondjátok meg uramnak, a királynak: Mindazt, amiért először küldtél hozzám, szolgádhoz, megteszem; ezt a dolgot azonban nem tehetem.«
10 Ben-hadad then sent him the message, "May the gods do thus and so to me if there is enough dust in Samaria to make handfuls for all my followers."	10 Visszatértek erre a követek, s megmondták neki. Erre ő ismét elküldte őket, s ezt üzente: »Úgy segítsenek engem az istenek most és mindenkor, hogy nem lesz elég Szamaria pora arra, hogy megtöltse annak az egész népnek a markát, amely engem követ!«
11 The king of Israel replied, "Tell him, 'It is not for the man who is buckling his armor to boast as though he were taking it off.'"	11 Feleletül ezt üzente erre Izrael királya: »Mondjátok neki: Aki felölti a fegyvert, ne dicsekedjék úgy, mint az, aki már levetette.«
12 Ben-hadad was drinking in the pavilions with the kings when he heard this reply. "Prepare the assault," he commanded his servants; and they made ready to storm the city.	12 Amikor Ben-Hadad ezt a választ meghallotta, történetesen éppen ivott a királyokkal a sátrakban és azt mondta szolgáinak: »Vegyétek körül a várost.« Azok körül is vették.
13 Then a prophet came up to Ahab, king of Israel and said: "The LORD says, 'Do you see all this huge army? When I deliver it up to you today, you will know that I am the LORD.'"	13 Ekkor íme, egy próféta járult Ácháb, Izrael királya elé, s azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: Nyilván láttad ezt az egész, nagyon nagy sokaságot: íme, én ezt még ma a kezedbe adom, hogy megtudd, hogy én, az Úr vagyok.«
14 But Ahab asked, "Through whom will it be delivered up?" He answered, "The LORD says, 'Through the retainers of the governors of the provinces.'" Then Ahab asked, "Who is to attack?" He replied, "You are."	14 Azt mondta erre Ácháb: »Ki által?« Erre ő azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: A tartományfőnökök szolgái által.« Erre ő azt kérdezte: »Ki kezdje meg a harcot?« Az azt mondta rá: »Te.«
15 So Ahab called up the retainers of the governors of the provinces, two hundred thirty-two of them. Behind them he mustered all the Israelite soldiery, who numbered seven thousand.	15 Megszámlálta tehát a tartományfőnökök legényeit, s számukat kétszázharminckettőnek találta. Utánuk megszámlálta a népet is, Izrael valamennyi fiát: ezek hétezren voltak.
16 They marched out at noon, while Ben-hadad was drinking heavily in the pavilions with the thirty-two kings who were his allies.	16 Délben aztán kivonultak, miközben Ben-Hadad részegen ivott sátrában a harminckét királlyal, akik segítségére jöttek.
17 When the retainers of the governors of the provinces marched out first, Ben-hadad received word that some men had marched out of Samaria.	17 A tartományfőnökök legényei vonultak ki az első csapatban. Ben-Hadad erre kiküldött, s azt hozták hírül neki: »Valami emberek jöttek ki Szamariából.«
18 He answered, "Whether they have come out for peace or for war, in any case take them alive."	18 Erre ő azt mondta: »Ha a békességért jönnek, akkor is fogjátok meg őket elevenen, ha hadakozni, akkor is fogjátok meg őket elevenen.«
19 But when these had come out of the city-the soldiers of the governors of the provinces with the army following them--	19 Kivonultak tehát a tartományfőnökök legényei, s követte őket a többi sereg,
20 each of them struck down his man. The Arameans fled with Israel pursuing them, while Ben-hadad, king of Aram, escaped on a chariot steed.	20 s megverte mindenki azt az embert, aki ellene jött, s megfutamodtak a szírek, s Izrael üldözőbe vette őket. Ben-Hadad, Szíria királya is megfutamodott lovon, lovasaival együtt.
21 The king of Israel went out, took the horses and chariots, and inflicted a severe defeat on Aram.	21 Kivonult erre Izrael királya is, s megverte a lovakat s a harci szekereket, s nagy vereséget mért Szíriára.
22 Then the prophet went up to the king of Israel and said to him: "Go, regroup your forces. Mark well what you do, for at the beginning of the year the king of Aram will attack you."	22 (A próféta azonban Izrael királya elé járult és azt mondta neki: »Eredj, s gyűjts erőt és tudd és lásd, mitévő légy, mert a következő esztendőben Szíria királya ismét feljön ellened.«)
23 On the other hand, the servants of the king of Aram said to him: "Their gods are gods of mountains. That is why they defeated us. But if we fight them on level ground, we shall be sure to defeat them.	23 Azt mondták erre a szíriai király szolgái uruknak: »Hegyi istenek az isteneik, azért kerekedtek fölénk; jobb lesz tehát, ha a síkságon hadakozunk ellenük – akkor megbírunk velük.
24 This is what you must do: Take the kings from their posts and put prefects in their places.	24 Éppen azért tedd a következőket: Távolíts el minden királyt a seregedből, s tégy vezéreket helyükbe,
25 Mobilize an army as large as the army that has deserted you, horse for horse, chariot for chariot. Let us fight them on level ground, and we shall surely defeat them." He took their advice and did this.	25 s pótold azoknak a vitézeknek a számát, akik elestek a tieid közül, s szerezz annyi lovat, mint amennyi lovad a múltkor volt, s annyi szekeret, mint amennyi szekered a múltkor volt, s hadakozzunk ellenük a síkságon, s meglátod, megbírunk velük.« Elfogadta tanácsukat, s úgy cselekedett.
26 At the beginning of the year, Ben-hadad mobilized Aram and went up to Aphek to fight against Israel.	26 Amikor tehát az esztendő elmúlt, Ben-Hadad felsorakoztatta a szíreket, s felvonult Áfekbe, hogy hadakozzon Izrael ellen.
27 The Israelites, too, were called to arms and supplied with provisions; then they went out to engage the foe. The Israelites, encamped opposite them, seemed like a couple of small flocks of goats, while Aram covered the countryside.	27 Izrael fiai is felsorakoztak, s miután ellátták magukat élelemmel, kivonultak ellenük, s tábort ütöttek velük szemben, mint két kis kecskenyáj, amíg a szírek valósággal ellepték a földet.
28 A man of God came up and said to the king of Israel: "The LORD says, 'Because Aram has said the LORD is a god of mountains, not a god of plains, I will deliver up to you all this large army, that you may know I am the LORD.'"	28 Ekkor előlépett Isten egyik embere, s azt mondta Izrael királyának: »Ezt üzeni az Úr: Mivel a szírek azt mondták: ‘A hegyek Istene az Úr, és nem Istene a völgyeknek’ – azért kezedbe adom ezt az egész nagy sokaságot, s megtudjátok, hogy én, az Úr, vagyok.«
29 They were encamped opposite each other for seven days. On the seventh day battle was joined, and the Israelites struck down one hundred thousand foot soldiers of Aram in one day.	29 Hét napig csatasorban álltak egymással szemben ezek is, azok is, a hetedik napon aztán megtörtént az ütközet, s Izrael fiai leütöttek ezen az egy napon százezer gyalogost a szírek közül.
30 The survivors, twenty-seven thousand of them, fled into the city of Aphek, and there the wall collapsed. Ben-hadad, too, fled, and took refuge within the city, in an inside room.	30 Erre azok, akik megmaradtak, Áfekbe, a városba szaladtak, de a fal rászakadt a megmaradt huszonhétezer emberre. Ben-Hadad is elszaladt, s bement a városba, egy kamrában levő kamrába.
31 His servants said to him: "We have heard that the kings of the land of Israel are merciful kings. Allow us, therefore, to garb ourselves in sackcloth, with cords around our heads, and go out to the king of Israel. Perhaps he will spare your life."	31 Azt mondták ekkor neki szolgái: »Íme, azt hallottuk, hogy Izrael házának királyai kegyesek: rakjunk tehát zsákot derekunkra s kötelet fejünkre, s menjünk ki Izrael királyához, hátha meghagyja életünket.«
32 So they dressed in sackcloth girded at the waist, and wearing cords around their heads, they went to the king of Israel. "Your servant Ben-hadad pleads for his life," they said. "Is he still alive?" the king asked. "He is my brother."	32 Zsákot öveztek derekukra, s kötelet tettek fejükre, s elmentek Izrael királyához, s azt mondták neki: »Ezt üzeni szolgád, Ben-Hadad: ‘Kérlek, hagyd meg életemet.’« Erre ő azt mondta: »Ha még él, testvérem ő.«
33 Hearing this as a good omen, the men quickly took him at his word and said, "Ben-hadad is your brother." He answered, "Go and get him." When Ben-hadad came out to him, the king had him mount his chariot.	33 Kedvező jelül vették ezt a férfiak, s sietve elkapták a szót szájából, s azt mondták: »Ben-Hadad tehát testvéred!« Erre ő azt mondta nekik: »Menjetek, s hozzátok őt hozzám!« Kijött tehát hozzá Ben-Hadad, s ő felvette szekerére.
34 Ben-hadad said to him, "I will restore the cities which my father took from your father, and you may make yourself bazaars in Damascus, as my father did in Samaria." "On these terms," Ahab replied, "I will set you free." So he made an agreement with him and then set him free.	34 Ekkor ő azt mondta neki: »Visszaadom azokat a városokat, amelyeket apám elvett atyáidtól, s utcákat csinálhatsz magadnak Damaszkuszban, miként apám csinált Szamariában, s mint szövetségesed távozom tőled.« Erre ő megkötötte a szövetséget, s elbocsátotta.
35 One of the guild prophets was prompted by the LORD to say to his companion, "Strike me." But he refused to strike him.	35 Ekkor egy férfi a próféták fiai közül így szólt társához az Úr parancsára: »Verj meg engem.« Ez azonban nem akarta megverni.
36 Then he said to him, "Since you did not obey the voice of the LORD, a lion will kill you when you leave me." When they parted company, a lion came upon him and killed him.	36 Azt mondta erre neki: »Mivel nem hallgattál az Úr szavára, íme, mihelyt eltávozol tőlem, megöl téged az oroszlán.« Alighogy eltávozott tőle, rábukkant egy oroszlán, s megölte.
37 The prophet met another man and said, "Strike me." The man struck him a blow and wounded him.	37 Amikor aztán egy másik emberrel találkozott, annak azt mondta: »Verj meg!« Az sebesre verte.
38 The prophet went on and waited for the king on the road, having disguised himself with a bandage over his eyes.	38 Elment erre a próféta, s a király elé szaladt az úton, s port hintve magára, felismerhetetlenné tette száját és szemét,
39 As the king was passing, he called out to the king and said: "Your servant went into the thick of the battle, and suddenly someone turned and brought me a man and said, 'Guard this man. If he is missing, you shall have to pay for his life with your life or pay out a talent of silver.'	39 s amikor a király arra ment, kiáltott a királyhoz, s azt mondta: »Szolgád kivonult a harci tusába, s amikor egy ember megfutamodott, valaki hozzám hozta, s azt mondta: ‘Őrizd meg ezt az embert: ha elszökik, életeddel lakolsz életéért, vagy egy talentum ezüstöt fizetsz.’
40 But while your servant was looking here and there, the man disappeared." The king of Israel said to him, "That is your sentence. You have decided it yourself."	40 Mialatt azonban én megzavarodva ide-oda forgolódtam, egyszerre csak eltűnt.« Azt mondta erre neki Izrael királya: »Az az ítéleted, amit magad mondtál.«
41 He immediately removed the bandage from his eyes, and the king of Israel recognized him as one of the prophets.	41 Ám az tüstént letörölte a port az arcáról, s így Izrael királya megismerte, hogy a próféták közül való,
42 He said to him: "The LORD says, 'Because you have set free the man I doomed to destruction, your life shall pay for his life, your people for his people.'"	42 majd azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: Mivel elengedted kezedből azt az embert, aki halált érdemelt, a te életed lakol az életéért s a te néped az ő népéért.«
43 Disturbed and angry, the king of Israel went off homeward and entered Samaria.	43 Erre a király hallani sem akart a dologról, visszatért házába, s dúlva-fúlva Szamariába érkezett.