| 1 דברי למואל מלך משא אשר יסרתו אמו | 1 Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta. |
| 2 מה ברי ומה בר בטני ומה בר נדרי | 2 Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke? |
| 3 אל תתן לנשים חילך ודרכיך למחות מלכין | 3 Ne költsd vagyonodat nőkre, és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz! |
| 4 אל למלכים למואל אל למלכים שתו יין ולרוזנים או שכר | 4 Ne adj királyoknak, Lámuel, ne adj királyoknak bort, mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik, |
| 5 פן ישתה וישכח מחקק וישנה דין כל בני עני | 5 hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt, és meg ne másítsák a szegények igazát. |
| 6 תנו שכר לאובד ויין למרי נפש | 6 A búslakodóknak adjátok a részegítőt, s a bort azoknak, akik el vannak keseredve, |
| 7 ישתה וישכח רישו ועמלו לא יזכר עוד | 7 hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat, hogy ne gondoljanak többé bajukra! |
| 8 פתח פיך לאלם אל דין כל בני חלוף | 8 Nyisd ki szádat a néma érdekében, minden jövő-menő ember ügyében, |
| 9 פתח פיך שפט צדק ודין עני ואביון | 9 nyisd ki szádat igaz ítéletre, és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak! |
| 10 אשת חיל מי ימצא ורחק מפנינים מכרה | 10 Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja! |
| 11 בטח בה לב בעלה ושלל לא יחסר | 11 Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján. |
| 12 גמלתהו טוב ולא רע כל ימי חייה | 12 Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján. |
| 13 דרשה צמר ופשתים ותעש בחפץ כפיה | 13 Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát, |
| 14 היתה כאניות סוחר ממרחק תביא לחמה | 14 úgy, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét. |
| 15 ותקם בעוד לילה ותתן טרף לביתה וחק לנערתיה | 15 Még tart az éjjel, és máris felkel, eleséget ad háza népének, s élelmet szolgálóinak. |
| 16 זממה שדה ותקחהו מפרי כפיה נטע כרם | 16 Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi, szőlőt ültet keze munkája árán. |
| 17 חגרה בעוז מתניה ותאמץ זרעותיה | 17 Derekát jól felövezi és erős karral lát a dolgához. |
| 18 טעמה כי טוב סחרה לא יכבה בליל נרה | 18 Érzi, látja, hogy szépen keres, mécsese éjjel el nem alszik. |
| 19 ידיה שלחה בכישור וכפיה תמכו פלך | 19 Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót. |
| 20 כפה פרשה לעני וידיה שלחה לאביון | 20 Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé. |
| 21 לא תירא לביתה משלג כי כל ביתה לבש שנים | 21 Nem félti házát a hó hidegétől, mert egész házanépének kettős a ruhája. |
| 22 מרבדים עשתה לה שש וארגמן לבושה | 22 Takarót készít magának, bisszusból, bíborból van a ruhája. |
| 23 נודע בשערים בעלה בשבתו עם זקני ארץ | 23 Férjének nagy a becsülete a kapuknál, ha ülésezik az ország véneivel. |
| 24 סדין עשתה ותמכר וחגור נתנה לכנעני | 24 Gyolcsot készít és eladja, és övet ad át a kánaáninak. |
| 25 עז והדר לבושה ותשחק ליום אחרון | 25 Erő és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövő nap elé. |
| 26 פיה פתחה בחכמה ותורת חסד על לשונה | 26 Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van. |
| 27 צופיה הליכות ביתה ולחם עצלות לא תאכל | 27 Szemmel tartja házanépe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét. |
| 28 קמו בניה ויאשרוה בעלה ויהללה | 28 Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja: |
| 29 רבות בנות עשו חיל ואת עלית על כלנה | 29 »Sok nő gyűjtött már vagyont, de te túltettél valamennyin!« |
| 30 שקר החן והבל היפי אשה יראת יהוה היא תתהלל | 30 A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel! |
| 31 תנו לה מפרי ידיה ויהללוה בשערים מעשיה | 31 Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál! |