Salmi 73

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Intelletto di Asaf (ovver, secondo alcuni, ammaestramenti di Asaf). Il perchè, Iddio, mi hai tu sospinto in fine; adirato è il tuo furore sopra le pecore della tua pastura?	1 Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten az igazakhoz, azokhoz, akik tiszta szívűek!
2 Ricordati della tua congregazione, la qual possedesti da principio. Ricomprasti la bacchetta della [tua] eredità; il monte di Sion nel quale abitasti.	2 Az én lábam mégis majdnem megingott, majdnem megtántorodott lépésem,
3 Leva le tue mani contra loro superbia nella fine; quanta malignità ha fatto l'inimico contra il santo!	3 mert elfogott a kérkedőkkel szemben az irigység, amikor a bűnösök jólétét láttam.
4 E quelli che ti hanno odiato si sono gloriati, in mezzo della tua solennità. Posero li suoi segni,	4 Hisz nincs akadály az útjukban, testük egészséges és kövér.
5 e non conobbero, come nell' esito sopra all'alto (tempio).	5 Nem viselik a halandók nyomorúságát, az embereket sújtó csapások nem érik őket.
6 E tagliorono le sue porte con le scuri, come si fa nelle selve le legne; nella scure e mannaia dissiporono quelle.	6 Ezért kevélység a nyakláncuk, és az erőszakosság mint köntös borítja őket.
7 Col fuoco abbruciorono il tuo santuario; in terra maculorono il tabernacolo del tuo nome.	7 Mintha a zsírjukból fakadna a gonoszság, úgy tör elő szívükből a gondolat.
8 Dissero nel suo cuore, insieme loro parentato: facciamo cessare dalla terra tutti i giorni festivi di Dio.	8 Álnokságot terveznek és gúnyolódnak, fennhéjázva erőszakot hirdetnek.
9 Non abbiamo veduti li nostri segni, già non è profeta; e più non ci conoscerà.	9 Felnyitják szájukat az ég ellen, és jártatják nyelvüket a földieken.
10 Insino quando, Iddio, improperarà l' inimico; provoca ad ira l'avversario il nome tuo in fine?	10 Ezért magasan ülnek és a víz árja nem éri el őket.
11 Il per che rimuovi la tua mano, e la destra tua, dal tuo petto nella fine?	11 Azt mondják: »Hogy lenne erre gondja Istennek, hogy is lenne tudomása erről a Fölségesnek?«
12 Ma Iddio, nostro re inanzi il mondo, operò la salute in mezzo della terra.	12 Íme, ők bűnösök, életük folyamán mégis bővelkednek, és megsokszorozzák gazdagságukat.
13 Nella tua virtù confirmasti il mare; contribulasti li capi de' draconi nell' acque.	13 Azt gondoltam: »Hiába tartottam hát tisztán szívemet, mostam kezem az ártatlanságban,
14 Tu spezzasti il capo del dracone; (per che) destilo in cibo alli popoli di Etiopia.	14 hisz mindennap ostort szenvedek, és fenyíték ér minden reggel!«
15 Tu spezzasti le fontane e li torrenti; tu seccasti li fiumi di Etan.	15 De ha azt mondanám: »Én is úgy beszélek, mint ők!«, íme, árulója lennék fiaid nemzetségének.
16 Tuo è il dì, e tua è la notte; tu facesti l' aurora e il sole.	16 Gondolkoztam, hogy megértsem ezt, de nehéz volt nekem,
17 Tu facesti tutti gli termini della terra; la estate e il verno, tu formasti quelli.	17 amíg be nem mentem Isten szentélyébe, és meg nem értettem végső sorsukat.
18 Ricòrdati di questo: nemico, egli ha improperato al Signore; e il popolo insipiente ha incitato il tuo nome.	18 Bizony, síkos talajra állítottad őket és romlásba veted.
19 Non dare l' anime delli tuoi confitenti alle bestie; e non ti dimenticare nella fine dell' anime de' tuoi poveri.	19 Hogy elpusztulnak egy szempillantás alatt! Elvesznek a félelemtől.
20 Risguarda nel tuo testamento; per che sono riempiuti quelli che sono oscurati della terra, nelle case della iniquità.	20 Mint ahogy az ébredő álma elenyészik, Uram, úgy tünteted el képüket, ha felkelsz.
21 Non si parta da te l'umile, fatto confuso; il povero e bisognoso lodaranno il tuo nome.	21 Mert keserűség fogta el szívemet, fájdalom hasogatta vesémet;
22 Lèvati, Iddio, giudica la tua cagione; arricòrdati delli tuoi improperii, di quelli che sono fatti tutto il giorno dall' insipiente.	22 Esztelen voltam és értelmetlen, oktalan állatként viselkedtem előtted.
23 Non ti dismenticare le voci de' tuoi nemici; la superbia di quelli, che ti hanno in odio, monta sempre.	23 De én mindenkor veled maradok, mert te megfogtad jobbomat.
	24 Tanácsoddal vezetsz, S aztán dicsőségre emelsz.
	25 Hiszen kim van az égben, és miben lelném a földön kedvemet rajtad kívül?
	26 Érje bár testemet, szívemet enyészet, szívem Istene s osztályrészem mindörökké az Isten.
	27 Mert akik eltávoznak tőled, íme, elpusztulnak, megsemmisíted mindazokat, akik hűtlenül elhagynak téged.
	28 Nekem azonban jó az Isten közelében, az Úrban, az én Istenemben bíznom, és hirdetnem minden művedet Sion leányának kapuiban.