Amos (עמוס) - Amos 32

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 הַדָּבָר אֲשֶׁר־הָיָה אֶל־יִרְמְיָהוּ מֵאֵת יְהוָה [בִּשְׁנַת כ] (בַּשָּׁנָה ק) הָעֲשִׂרִית לְצִדְקִיָּהוּ מֶלֶךְ יְהוּדָה הִיא הַשָּׁנָה שְׁמֹנֶה־עֶשְׂרֵה שָׁנָה לִנְבוּכַדְרֶאצַּר	1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, Cidkijának, Júda királyának tizedik esztendejében; ez az esztendő Nebukadnezárnak tizennyolcadik esztendeje volt.
2 וְאָז חֵיל מֶלֶךְ בָּבֶל צָרִים עַל־יְרוּשָׁלִָם וְיִרְמְיָהוּ הַנָּבִיא הָיָה כָלוּא בַּחֲצַר הַמַּטָּרָה אֲשֶׁר בֵּית־מֶלֶךְ יְהוּדָה	2 Akkor Babilon királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig be volt zárva az őrség udvarába, mely Júda királyának házában volt.
3 אֲשֶׁר כְּלָאֹו צִדְקִיָּהוּ מֶלֶךְ־יְהוּדָה לֵאמֹר מַדּוּעַ אַתָּה נִבָּא לֵאמֹר כֹּה אָמַר יְהוָה הִנְנִי נֹתֵן אֶת־הָעִיר הַזֹּאת בְּיַד מֶלֶךְ־בָּבֶל וּלְכָדָהּ	3 Cidkija, Júda királya ugyanis bezáratta őt, mondván: »Miért prófétálsz e szavakkal: ‘Így szól az Úr: Íme, én ezt a várost Babilon királyának kezébe adom, hogy elfoglalja.
4 וְצִדְקִיָּהוּ מֶלֶךְ יְהוּדָה לֹא יִמָּלֵט מִיַּד הַכַּשְׂדִּים כִּי הִנָּתֹן יִנָּתֵן בְּיַד מֶלֶךְ־בָּבֶל וְדִבֶּר־פִּיו עִם־פִּיו וְעֵינָיו אֶת־ [עֵינֹו כ] (עֵינָיו ק) תִּרְאֶינָה	4 Cidkija, Júda királya sem menekül meg a káldeaiak kezéből, hanem egész biztosan Babilon királyának kezébe kerül, személyesen beszél vele, és szemtől szemben fogja látni.
5 וּבָבֶל יֹולִךְ אֶת־צִדְקִיָּהוּ וְשָׁם יִהְיֶה עַד־פָּקְדִי אֹתֹו נְאֻם־יְהוָה כִּי תִלָּחֲמוּ אֶת־הַכַּשְׂדִּים לֹא תַצְלִיחוּ׃ פ	5 Az pedig Babilonba viszi Cidkiját, aki ott lesz, míg meg nem látogatom – mondja az Úr. – Ha harcoltok a káldeaiak ellen, nem boldogultok!’«
6 וַיֹּאמֶר יִרְמְיָהוּ הָיָה דְּבַר־יְהוָה אֵלַי לֵאמֹר	6 Akkor Jeremiás ezt mondta: »Így hangzott hozzám az Úr igéje:
7 הִנֵּה חֲנַמְאֵל בֶּן־שַׁלֻּם דֹּדְךָ בָּא אֵלֶיךָ לֵאמֹר קְנֵה לְךָ אֶת־שָׂדִי אֲשֶׁר בַּעֲנָתֹות כִּי לְךָ מִשְׁפַּט הַגְּאֻלָּה לִקְנֹות	7 Íme, Hananeél, Sellumnak, nagybátyádnak fia jön majd hozzád, és ezt mondja: ‘Vedd meg magadnak szántóföldemet, mely Anatótban van, mert tied a megváltás joga, hogy megvedd!’
8 וַיָּבֹא אֵלַי חֲנַמְאֵל בֶּן־דֹּדִי כִּדְבַר יְהוָה אֶל־חֲצַר הַמַּטָּרָה וַיֹּאמֶר אֵלַי קְנֵה נָא אֶת־שָׂדִי אֲשֶׁר־בַּעֲנָתֹות אֲשֶׁר ׀ בְּאֶרֶץ בִּנְיָמִין כִּי־לְךָ מִשְׁפַּט הַיְרֻשָּׁה וּלְךָ הַגְּאֻלָּה קְנֵה־לָךְ וָאֵדַע כִּי דְבַר־יְהוָה הוּא	8 El is jött hozzám Hananeél, nagybátyám fia, az Úr igéje szerint az őrség udvarába, és ezt mondta nekem: ‘Vedd meg hát szántóföldemet, mely Anatótban, Benjamin földjén van, mert tied a birtoklás joga, és téged illet a megváltás; vedd meg magadnak!’ Felismertem, hogy az Úr szava az.
9 וָאֶקְנֶה אֶת־הַשָּׂדֶה מֵאֵת חֲנַמְאֵל בֶּן־דֹּדִי אֲשֶׁר בַּעֲנָתֹות וָאֶשְׁקֲלָה־לֹּו אֶת־הַכֶּסֶף שִׁבְעָה שְׁקָלִים וַעֲשָׂרָה הַכָּסֶף	9 Megvettem tehát Hananeéltől, nagybátyám fiától a szántóföldet, mely Anatótban van, és kimértem neki az ezüstöt: tizenhét ezüstsékelt.
10 וָאֶכְתֹּב בַּסֵּפֶר וָאֶחְתֹּם וָאָעֵד עֵדִים וָאֶשְׁקֹל הַכֶּסֶף בְּמֹאזְנָיִם	10 Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkat állítottam, majd kimértem mérlegen az ezüstöt.
11 וָאֶקַּח אֶת־סֵפֶר הַמִּקְנָה אֶת־הֶחָתוּם הַמִּצְוָה וְהַחֻקִּים וְאֶת־הַגָּלוּי	11 Azután fogtam az adásvételi szerződést, a lepecsételtet – a rendelkezéssel és a megállapodásokkal – meg a nyitottat,
12 וָאֶתֵּן אֶת־הַסֵּפֶר הַמִּקְנָה אֶל־בָּרוּךְ בֶּן־נֵרִיָּה בֶּן־מַחְסֵיָה לְעֵינֵי חֲנַמְאֵל דֹּדִי וּלְעֵינֵי הָעֵדִים הַכֹּתְבִים בְּסֵפֶר הַמִּקְנָה לְעֵינֵי כָּל־הַיְּהוּדִים הַיֹּשְׁבִים בַּחֲצַר הַמַּטָּרָה	12 és átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, aki Maaszja fia volt, nagybátyám fia, Hananeél szeme előtt és a tanúk szeme előtt, akik aláírták az adásvételi szerződést; mindazoknak a júdaiaknak szeme előtt, akik az őrség udvarában ültek.
13 וָאֲצַוֶּה אֶת בָּרוּךְ לְעֵינֵיהֶם לֵאמֹר	13 Ezt parancsoltam Báruknak, a szemük előtt:
14 כֹּה־אָמַר יְהוָה צְבָאֹות אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל לָקֹוחַ אֶת־הַסְּפָרִים הָאֵלֶּה אֵת סֵפֶר הַמִּקְנָה הַזֶּה וְאֵת הֶחָתוּם וְאֵת סֵפֶר הַגָּלוּי הַזֶּה וּנְתַתָּם בִּכְלִי־חָרֶשׂ לְמַעַן יַעַמְדוּ יָמִים רַבִּים׃ ס	14 Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vedd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is, meg ezt a nyitott szerződést is, és tedd őket cserépedénybe, hogy sok ideig megmaradjanak!
15 כִּי כֹה אָמַר יְהוָה צְבָאֹות אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל עֹוד יִקָּנוּ בָתִּים וְשָׂדֹות וּכְרָמִים בָּאָרֶץ הַזֹּאת׃ פ	15 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Fognak még vásárolni házakat, szántóföldeket és szőlőket ebben az országban.
16 וָאֶתְפַּלֵּל אֶל־יְהוָה אַחֲרֵי תִתִּי אֶת־סֵפֶר הַמִּקְנָה אֶל־בָּרוּךְ בֶּן־נֵרִיָּה לֵאמֹר	16 Miután átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, így imádkoztam az Úrhoz:
17 אֲהָהּ אֲדֹנָי יְהוִה הִנֵּה ׀ אַתָּה עָשִׂיתָ אֶת־הַשָּׁמַיִם וְאֶת־הָאָרֶץ בְּכֹחֲךָ הַגָּדֹול וּבִזְרֹעֲךָ הַנְּטוּיָה לֹא־יִפָּלֵא מִמְּךָ כָּל־דָּבָר	17 Ó, Uram, Isten! Íme, te alkottad az eget és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal; neked semmi sem lehetetlen.
18 עֹשֶׂה חֶסֶד לַאֲלָפִים וּמְשַׁלֵּם עֲוֹן אָבֹות אֶל־חֵיק בְּנֵיהֶם אַחֲרֵיהֶם הָאֵל הַגָּדֹול הַגִּבֹּור יְהוָה צְבָאֹות שְׁמֹו	18 Te kegyelmet gyakorolsz ezrekkel, de megfizetsz az atyák bűnéért őutánuk fiaik ölébe; nagy és erős Isten, akinek Seregek Ura a neve!
19 גְּדֹל הָעֵצָה וְרַב הָעֲלִילִיָּה אֲשֶׁר־עֵינֶיךָ פְקֻחֹות עַל־כָּל־דַּרְכֵי בְּנֵי אָדָם לָתֵת לְאִישׁ כִּדְרָכָיו וְכִפְרִי מַעֲלָלָיו	19 Nagy vagy a tervezésben, és hatalmas a cselekvésben. Szemed nyitva tartod az emberek fiainak minden útja fölött, hogy megfizess mindenkinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.
20 אֲשֶׁרשַׂ־מְתָּ אֹתֹות וּמֹפְתִים בְּאֶרֶץ־מִצְרַיִם עַד־הַיֹּום הַזֶּה וּבְיִשְׂרָאֵל וּבָאָדָם וַתַּעֲשֶׂה־לְּךָ שֵׁם כַּיֹּום הַזֶּה	20 Te jeleket és csodákat tettél Egyiptom földjén mind a mai napig, és Izraelben is, az emberek között. Nevet szereztél magadnak, amint az ma is megvan.
21 וַתֹּצֵא אֶת־עַמְּךָ אֶת־יִשְׂרָאֵל מֵאֶרֶץ מִצְרָיִם בְּאֹתֹות וּבְמֹופְתִים וּבְיָד חֲזָקָה וּבְאֶזְרֹועַ נְטוּיָה וּבְמֹורָא גָּדֹול	21 Kihoztad népedet, Izraelt Egyiptom földjéről, jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy félelem közepette.
22 וַתִּתֵּן לָהֶם אֶת־הָאָרֶץ הַזֹּאת אֲשֶׁר־נִשְׁבַּעְתָּ לַאֲבֹותָם לָתֵת לָהֶם אֶרֶץ זָבַת חָלָב וּדְבָשׁ	22 Nekik adtad ezt a földet, melyről megesküdtél atyáiknak, hogy nekik adod: a tejjel-mézzel folyó földet.
23 וַיָּבֹאוּ וַיִּרְשׁוּ אֹתָהּ וְלֹא־שָׁמְעוּ בְקֹולֶךָ [וּבְתֹרֹותֶךָ כ] (וּבְתֹורָתְךָ ק) לֹא־הָלָכוּ אֵת כָּל־אֲשֶׁר צִוִּיתָה לָהֶם לַעֲשֹׂות לֹא עָשׂוּ וַתַּקְרֵא אֹתָם אֵת כָּל־הָרָעָה הַזֹּאת	23 Be is mentek, és birtokba vették, de nem hallgattak szavadra, és nem jártak törvényed szerint; mindazt, amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették meg. Ezért hoztad rájuk mindezt a bajt.
24 הִנֵּה הַסֹּלְלֹות בָּאוּ הָעִיר לְלָכְדָהּ וְהָעִיר נִתְּנָה בְּיַד הַכַּשְׂדִּים הַנִּלְחָמִים עָלֶיהָ מִפְּנֵי הַחֶרֶב וְהָרָעָב וְהַדָּבֶר וַאֲשֶׁר דִּבַּרְתָּ הָיָה וְהִנְּךָ רֹאֶה	24 Íme, az ostromsáncok elérték a várost, hogy elfoglalják, és a város az ellene harcoló káldeaiak kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész folytán. Amit mondtál, megtörtént: íme, magad is látod.
25 וְאַתָּה אָמַרְתָּ אֵלַי אֲדֹנָי יְהוִה קְנֵה־לְךָ הַשָּׂדֶה בַּכֶּסֶף וְהָעֵד עֵדִים וְהָעִיר נִתְּנָה בְּיַד הַכַּשְׂדִּים	25 Te mégis azt mondtad nekem, Uram Isten: Vedd meg magadnak a szántóföldet ezüstért, és állíts tanúkat! Pedig a város a káldeaiak kezébe adatott!«
26 וַיְהִי דְּבַר־יְהוָה אֶל־יִרְמְיָהוּ לֵאמֹר	26 Ekkor így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz:
27 הִנֵּה אֲנִי יְהוָה אֱלֹהֵי כָּל־בָּשָׂר הֲ‍מִמֶּנִּי יִפָּלֵא כָּל־דָּבָר	27 »Íme, én vagyok az Úr, minden testnek Istene. Vajon lehetetlen-e nekem bármi is?
28 לָכֵן כֹּה אָמַר יְהוָה הִנְנִי נֹתֵן אֶת־הָעִיר הַזֹּאת בְּיַד הַכַּשְׂדִּים וּבְיַד נְבוּכַדְרֶאצַּר מֶלֶךְ־בָּבֶל וּלְכָדָהּ	28 Ezért így szól az Úr: Íme, én ezt a várost a káldeaiak kezébe adom, és Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe, hogy elfoglalja.
29 וּבָאוּ הַכַּשְׂדִּים הַנִּלְחָמִים עַל־הָעִיר הַזֹּאת וְהִצִּיתוּ אֶת־הָעִיר הַזֹּאת בָּאֵשׁ וּשְׂרָפוּהָ וְאֵת הַבָּתִּים אֲשֶׁר קִטְּרוּ עַל־גַּגֹּותֵיהֶם לַבַּעַל וְהִסִּכוּ נְסָכִים לֵאלֹהִים אֲחֵרִים לְמַעַן הַכְעִסֵנִי	29 Bejönnek a káldeaiak, akik harcolnak e város ellen, felgyújtják és felégetik tűzzel ezt a várost; a házakat, melyeknek tetején Baálnak tömjéneztek, és más isteneknek öntöttek italáldozatot, hogy bosszantsanak engem.
30 כִּי־הָיוּ בְנֵי־יִשְׂרָאֵל וּבְנֵי יְהוּדָה אַךְ עֹשִׂים הָרַע בְּעֵינַי מִנְּעֻרֹתֵיהֶם כִּי בְנֵי־יִשְׂרָאֵל אַךְ מַכְעִסִים אֹתִי בְּמַעֲשֵׂה יְדֵיהֶם נְאֻם־יְהוָה	30 Mert Izrael fiai és Júda fiai mindig csak azt tették, ami rossz a szememben, ifjúságuktól fogva; bizony, Izrael fiai csak bosszantanak engem kezük alkotásával – mondja az Úr. –
31 כִּי עַל־אַפִּי וְעַל־חֲמָתִי הָיְתָה לִּי הָעִיר הַזֹּאת לְמִן־הַיֹּום אֲשֶׁר בָּנוּ אֹותָהּ וְעַד הַיֹּום הַזֶּה לַהֲסִירָהּ מֵעַל פָּנָי	31 Mert haragot és bosszúságot okozott nekem ez a város, attól a naptól fogva, amelyen felépítették, mind a mai napig, ezért eltávolítom színem elől;
32 עַל כָּל־רָעַת בְּנֵי־יִשְׂרָאֵל וּבְנֵי יְהוּדָה אֲשֶׁר עָשׂוּ לְהַכְעִסֵנִי הֵמָּה מַלְכֵיהֶם שָׂרֵיהֶם כֹּהֲנֵיהֶם וּנְבִיאֵיהֶם וְאִישׁ יְהוּדָה וְיֹשְׁבֵי יְרוּשָׁלִָם	32 Izrael fiainak és Júda fiainak minden gonoszsága miatt, amit bosszantásomra tettek ők, a királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói.
33 וַיִּפְנוּ אֵלַי עֹרֶף וְלֹא פָנִים וְלַמֵּד אֹתָם הַשְׁכֵּם וְלַמֵּד וְאֵינָם שֹׁמְעִים לָקַחַת מוּסָר	33 Hátukat fordították felém, és nem arcukat, pedig tanítottam őket, idejekorán tanítottam, de nem hallgatták meg, és nem fogadták meg az intelmet.
34 וַיָּשִׂימוּ שִׁקּוּצֵיהֶם בַּבַּיִת אֲשֶׁר־נִקְרָא־שְׁמִי עָלָיו לְטַמְּאֹו	34 Elhelyezték undokságaikat abban a házban, mely az én nevemet viseli, hogy tisztátalanná tegyék azt.
35 וַיִּבְנוּ אֶת־בָּמֹות הַבַּעַל אֲשֶׁר ׀ בְּגֵיא בֶן־הִנֹּם לְהַעֲבִיר אֶת־בְּנֵיהֶם וְאֶת־בְּנֹותֵיהֶם לַמֹּלֶךְ אֲשֶׁר לֹא־צִוִּיתִים וְלֹא עָלְתָה עַל־לִבִּי לַעֲשֹׂות הַתֹּועֵבָה הַזֹּאת לְמַעַן [הַחֲטִי כ] (הַחֲטִיא ק) אֶת־יְהוּדָה׃ ס	35 Felépítették Baál magaslatait a Ben-Hinnom völgyében, hogy tűzön küldjék át fiaikat és leányaikat Moloknak, amit nem parancsoltam nekik, és eszembe sem jutott, hogy megtegyék ezt az utálatosságot, és így bűnbe vigyék Júdát.«
36 וְעַתָּה לָכֵן כֹּה־אָמַר יְהוָה אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל אֶל־הָעִיר הַזֹּאת אֲשֶׁר ׀ אַתֶּם אֹמְרִים נִתְּנָה בְּיַד מֶלֶךְ־בָּבֶל בַּחֶרֶב וּבָרָעָב וּבַדָּבֶר	36 Most mégis így szól az Úr, Izrael Istene ehhez a városhoz, melyről ti azt mondjátok, hogy Babilon királyának kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész által:
37 הִנְנִי מְקַבְּצָם מִכָּל־הָאֲרָצֹות אֲשֶׁר הִדַּחְתִּים שָׁם בְּאַפִּי וּבַחֲמָתִי וּבְקֶצֶף גָּדֹול וַהֲשִׁבֹתִים אֶל־הַמָּקֹום הַזֶּה וְהֹשַׁבְתִּים לָבֶטַח	37 »Íme, én összegyűjtöm őket minden országból, ahová elűztem őket haragomban és indulatomban, nagy bosszúsággal; visszahozom őket erre a helyre, és letelepítem biztonságban.
38 וְהָיוּ לִי לְעָם וַאֲנִי אֶהְיֶה לָהֶם לֵאלֹהִים	38 Az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek.
39 וְנָתַתִּי לָהֶם לֵב אֶחָד וְדֶרֶךְ אֶחָד לְיִרְאָה אֹותִי כָּל־הַיָּמִים לְטֹוב לָהֶם וְלִבְנֵיהֶם אַחֲרֵיהֶם	39 Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy féljenek engem minden időben, és jó dolguk legyen nekik és fiaiknak is utánuk.
40 וְכָרַתִּי לָהֶם בְּרִית עֹולָם אֲשֶׁר לֹא־אָשׁוּב מֵאַחֲרֵיהֶם לְהֵיטִיבִי אֹותָם וְאֶת־יִרְאָתִי אֶתֵּן בִּלְבָבָם לְבִלְתִּי סוּר מֵעָלָי	40 Örök szövetséget kötök velük: nem fordulok el tőlük, hogy jót tegyek velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy ne távozzanak el tőlem.
41 וְשַׂשְׂתִּי עֲלֵיהֶם לְהֵטִיב אֹותָם וּנְטַעְתִּים בָּאָרֶץ הַזֹּאת בֶּאֱמֶת בְּכָל־לִבִּי וּבְכָל־נַפְשִׁי׃ ס	41 Örvendezni fogok miattuk, hogy jót teszek velük; és elültetem őket ebbe a földbe hűséggel, egész szívemmel és egész lelkemmel.
42 כִּי־כֹה אָמַר יְהוָה כַּאֲשֶׁר הֵבֵאתִי אֶל־הָעָם הַזֶּה אֵת כָּל־הָרָעָה הַגְּדֹולָה הַזֹּאת כֵּן אָנֹכִי מֵבִיא עֲלֵיהֶם אֶת־כָּל־הַטֹּובָה אֲשֶׁר אָנֹכִי דֹּבֵר עֲלֵיהֶם	42 Mert így szól az Úr: Ahogy elhoztam erre a népre mindezt a nagy bajt, úgy hozom el rájuk mindazt a jót, amit kimondok róluk.
43 וְנִקְנָה הַשָּׂדֶה בָּאָרֶץ הַזֹּאת אֲשֶׁר ׀ אַתֶּם אֹמְרִים שְׁמָמָה הִיא מֵאֵין אָדָם וּבְהֵמָה נִתְּנָה בְּיַד הַכַּשְׂדִּים	43 Fognak még szántóföldet vásárolni ebben az országban, melyről ti azt mondjátok, hogy pusztaság az, ember és állat nélkül, amely a káldeaiak kezébe adatott.
44 שָׂדֹות בַּכֶּסֶף יִקְנוּ וְכָתֹוב בַּסֵּפֶר ׀ וְחָתֹום וְהָעֵד עֵדִים בְּאֶרֶץ בִּנְיָמִן וּבִסְבִיבֵי יְרוּשָׁלִַם וּבְעָרֵי יְהוּדָה וּבְעָרֵי הָהָר וּבְעָרֵי הַשְּׁפֵלָה וּבְעָרֵי הַנֶּגֶב כִּי־אָשִׁיב אֶת־שְׁבוּתָם נְאֻם־יְהוָה׃ פ	44 Ezüstért vásárolnak majd szántóföldeket, megírják a szerződést, lepecsételik, és tanúkat állítanak Benjamin földjén és Jeruzsálem környékén, Júda városaiban és a hegyvidék városaiban, az alföld városaiban és a délvidék városaiban, mert jóra fordítom sorsukat« – mondja az Úr.