1 - Ma qual necessità [e qual vantaggio] ha l'uomo di ricercar al disopra di sè, mentre ignora quel ch'è bene per lui nella sua vita, durante i giorni del suo pellegrinaggio, nel tempo che trascorre come un'ombra? E chi potrà far sapere all'uomo, quel che avverrà dopo di lui sotto il sole? | 1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál. |
2 Meglio il buon nome che gli unguenti preziosi, e il dì della morte che quello della nascita. | 2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt. |
3 Meglio andare alla casa del lutto, che alla casa del festino: perchè colà è rammentata la fine d'ogni uomo, e il vivente pensa al futuro. | 3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke. |
4 Meglio la mestizia che il riso; perchè con la tristezza del volto si migliora il cuor del colpevole. | 4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik. |
5 Il cuore de' savi è dove sta il lutto, e il cuor degli stolti, dove l'allegria. | 5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni. |
6 Meglio esser rimproverati dal saggio, che ingannati dall'adulazione degli stolti. | 6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság! |
7 Perchè come il crepitar de' pruni sotto il paiuolo, così è il riso degli stolti. E anche questo è vanità! | 7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet. |
8 La calunnia conturba il saggioe abbatte la forza del suo cuore. | 8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.« |
9 Meglio la fine d'un discorso, che il principio: meglio il paziente che l'arrogante. | 9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik. |
10 Non esser facile ad adirarti, perchè l'ira riposa in seno dello stolto. | 10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés! |
11 Non dire: «Chi sa mai perchèi tempi di prima eran migliori di questi?»; giacchè stolta è una tale domanda. | 11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják. |
12 Migliore è la sapienza unita agli averi, e giova maggiormente a chi vede il sole. | 12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának. |
13 Come infatti protegge la sapienza, così protegge il danaro; ma la dottrina e la sapienza han questo in più, che dàn vita a chi le possiede. | 13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott! |
14 Considera le opere di Dio: come niuno possa raddrizzare ciò ch'Egli dispregiò [e torse]. | 14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene. |
15 Nel dì della prosperità goditi i beni, o premunisciti contro il giorno dell'avversità; perchè questo e quello ha fatto parimenti Iddio, onde non trovi l'uomo giusta querela contro di lui. | 15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él. |
16 Anche questo vidi ne' giorni della mia vanità: c'è il giusto che perisce nella sua giustizia, e l'empio che a lungo vive [e prospera] nella sua malvagità. | 16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy! |
17 Tu non esser troppo giusto, e non ti fare eccessivamente savio, perchè tu non abbia a perdere il senno [affatto]. | 17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt! |
18 Non agire troppo empiamentenè essere stolto, perchè tu non muoia prima del tempo. | 18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit. |
19 È bene che tu sostenga il giusto, ma neppure da quell'altro non ritirar la tua mano; giacchè chi teme Iddio, nulla trascura. | 19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága. |
20 La sapienza rende il saggio più fortedi dieci capi [che sian] nella città. | 20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék. |
21 Certo non v'ha giusto sulla terra, che faccia il bene e non pecchi[mai]. | 21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád, |
22 Non badare a tutto quello che si dice, che tu non abbia a udire il tuo servo sparlare di te! | 22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat. |
23 Sa invero la tua coscienza, che spesso tu pure hai sparlato degli altri. | 23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem, |
24 Tutto saggiai con la sapienza. Dissi: «Diventerò sapiente!»; ma quella s'allontanò da me, | 24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni? |
25 più assai che prima non era. È grande la [sua] profondità: chi può scovarla? | 25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését. |
26 Investigai ogni cosa con l'animo mio per sapere, e indagare e cercar la sapienza e la ragione [delle cose], e riconoscer l'empietà dello stoltoe l'errore de' folli. | 26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad. |
27 E più amara della morte trovai la donna, ch'è un laccio da cacciatori, e una rete è il suo cuore, e le sue mani catene. Chi è caro a Dio, ne scampa; ma il peccatore sarà accalappiato da lei. | 27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz, |
28 Ecco quel ch'io trovai, - dice l'Ecclesiaste -[osservando le cose]ad una ad una per scoprir[ne] la ragione, | 28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam! |
29 che l'anima mia ricerca ancora, e io non ho trovato! Un uomo su mille lo trovai, ma una donna tra tutte non la trovai. | 29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe. |
30 Questo solo trovai, che Dio fece l'uomo retto, ma egli si perde dietro a infinite questioni. Chi è come il savio? e chi conosce la spiegazione delle cose? | |