ΒΑΡΟΥΧ - Baruch 2

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 και εστησεν κυριος τον λογον αυτου ον ελαλησεν εφ' ημας και επι τους δικαστας ημων τους δικασαντας τον ισραηλ και επι τους βασιλεις ημων και επι τους αρχοντας ημων και επι ανθρωπον ισραηλ και ιουδα	1 Ezért az Úr, a mi Istenünk teljesítette szavát, amelyet kimondott ellenünk és bíráink ellen, akik bíráskodtak Izraelen, továbbá királyaink ellen, főembereink ellen és egész Izrael meg Júda ellen,
2 ουκ εποιηθη υποκατω παντος του ουρανου καθα εποιησεν εν ιερουσαλημ κατα τα γεγραμμενα εν τω νομω μωυση	2 hogy oly nagy csapást hoz ránk az Úr, amilyen még nem volt az ég alatt, – amilyen Jeruzsálemet érte, úgy amint az meg van írva Mózes törvényében,
3 του φαγειν ημας ανθρωπον σαρκας υιου αυτου και ανθρωπον σαρκας θυγατρος αυτου	3 úgyhogy megeszi az ember a saját fiának húsát és a saját leányának húsát.
4 και εδωκεν αυτους υποχειριους πασαις ταις βασιλειαις ταις κυκλω ημων εις ονειδισμον και εις αβατον εν πασι τοις λαοις τοις κυκλω ου διεσπειρεν αυτους κυριος εκει	4 Kiszolgáltatta őket az összes király hatalmának, akik körülöttünk vannak, hogy gyalázat és borzalom tárgyává legyenek mindazon nép között, amelyek közé az Úr széjjelszórt minket.
5 και εγενηθησαν υποκατω και ουκ επανω οτι ημαρτομεν κυριω θεω ημων προς το μη ακουειν της φωνης αυτου	5 És alájuk kerültünk, nem pedig föléjük, mert vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk ellen, mivel nem engedelmeskedtünk szavának.
6 τω κυριω θεω ημων η δικαιοσυνη ημιν δε και τοις πατρασιν ημων η αισχυνη των προσωπων ως η ημερα αυτη	6 Az Úré, a mi Istenünké az igazságosság, a miénk pedig és atyáinké arcunk megszégyenülése, amint azt ez a nap mutatja.
7 α ελαλησεν κυριος εφ' ημας παντα τα κακα ταυτα ηλθεν εφ' ημας	7 Bizony, kimondta az Úr ellenünk mindezeket a csapásokat, amelyek ránk jöttek,
8 και ουκ εδεηθημεν του προσωπου κυριου του αποστρεψαι εκαστον απο των νοηματων της καρδιας αυτων της πονηρας	8 és mi nem engeszteltük meg az Úrnak, a mi Istenünknek arcát azzal, hogy mindnyájan megtértünk volna igen gonosz útjainkról.
9 και εγρηγορησεν κυριος επι τοις κακοις και επηγαγε κυριος εφ' ημας οτι δικαιος ο κυριος επι παντα τα εργα αυτου α ενετειλατο ημιν	9 Ezért vigyázott az Úr a bajokra és ránk hozta őket, mert igazságos az Úr minden intézkedésében, amelyet nekünk meghagyott,
10 και ουκ ηκουσαμεν της φωνης αυτου πορευεσθαι τοις προσταγμασιν κυριου οις εδωκεν κατα προσωπον ημων	10 és mi nem hallgattunk szavára, hogy kövessük az Úr parancsolatait, melyeket elénk állított.
11 και νυν κυριε ο θεος ισραηλ ος εξηγαγες τον λαον σου εκ γης αιγυπτου εν χειρι κραταια και εν σημειοις και εν τερασιν και εν δυναμει μεγαλη και εν βραχιονι υψηλω και εποιησας σεαυτω ονομα ως η ημερα αυτη	11 Nos tehát, Urunk, Izrael Istene, aki kivezetted népedet Egyiptom földjéről erős kézzel, jelekkel és csodákkal, a te nagy hatalmaddal, felemelt karral, és nevet szereztél magadnak, amint azt a mai nap mutatja:
12 ημαρτομεν ησεβησαμεν ηδικησαμεν κυριε ο θεος ημων επι πασιν τοις δικαιωμασιν σου	12 vétkeztünk, istentelenül cselekedtünk, gonoszul viselkedtünk, Urunk, Istenünk, minden parancsolatoddal szemben.
13 αποστραφητω ο θυμος σου αφ' ημων οτι κατελειφθημεν ολιγοι εν τοις εθνεσιν ου διεσπειρας ημας εκει	13 Forduljon el rólunk haragod, hiszen csak kevesen maradtunk meg a nemzetek között, ahová szétszórtál minket.
14 εισακουσον κυριε της προσευχης ημων και της δεησεως ημων και εξελου ημας ενεκεν σου και δος ημιν χαριν κατα προσωπον των αποικισαντων ημας	14 Hallgasd meg, Urunk, könyörgéseinket és imádságainkat, és szabadíts meg minket önmagadért, és add, hogy kegyelmet találjunk azok színe előtt, akik elhurcoltak minket;
15 ινα γνω πασα η γη οτι συ κυριος ο θεος ημων οτι το ονομα σου επεκληθη επι ισραηλ και επι το γενος αυτου	15 hadd tudja meg az egész föld, hogy te, az Úr vagy a mi Istenünk, és a te nevedet viseli Izrael és nemzetsége.
16 κυριε κατιδε εκ του οικου του αγιου σου και εννοησον εις ημας κλινον κυριε το ους σου και ακουσον	16 Tekints ránk, Urunk, szent hajlékodból, hajtsd hozzánk füledet és hallgass meg minket,
17 ανοιξον κυριε τους οφθαλμους σου και ιδε οτι ουχ οι τεθνηκοτες εν τω αδη ων ελημφθη το πνευμα αυτων απο των σπλαγχνων αυτων δωσουσιν δοξαν και δικαιωμα τω κυριω	17 nyisd fel szemedet és láss! Hiszen nem az alvilágban lévő halottak, akiknek testéből elvetted a lelket, adnak tiszteletet és igazat az Úrnak,
18 αλλα η ψυχη η λυπουμενη επι το μεγεθος ο βαδιζει κυπτον και ασθενουν και οι οφθαλμοι οι εκλειποντες και η ψυχη η πεινωσα δωσουσιν σοι δοξαν και δικαιοσυνην κυριε	18 hanem az a lélek, amely bánkódik a nyomorúság súlya alatt, és meggörnyedve és megtörve jár, továbbá a bágyadt szem és az éhező lélek ad tiszteletet és igazat az Úrnak.
19 οτι ουκ επι τα δικαιωματα των πατερων ημων και των βασιλεων ημων ημεις καταβαλλομεν τον ελεον ημων κατα προσωπον σου κυριε ο θεος ημων	19 Nem azért könyörgünk és esedezünk irgalomért színed előtt, Urunk, Istenünk, mert atyáink igazak voltak,
20 οτι ενηκας τον θυμον σου και την οργην σου εις ημας καθαπερ ελαλησας εν χειρι των παιδων σου των προφητων λεγων	20 hanem mert ránk küldted haragodat és indulatodat, amint szóltál szolgáid, a próféták által, mondván:
21 ουτως ειπεν κυριος κλινατε τον ωμον υμων και εργασασθε τω βασιλει βαβυλωνος και καθισατε επι την γην ην εδωκα τοις πατρασιν υμων	21 Ezt mondja az Úr: ‘Hajtsátok meg vállatokat és nyakatokat, és szolgáljatok Babilon királyának, és akkor megmaradtok abban az országban, amelyet atyáitoknak adtam.
22 και εαν μη ακουσητε της φωνης κυριου εργασασθαι τω βασιλει βαβυλωνος	22 Ha azonban nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek szavára, hogy Babilon királyának szolgáljatok, kiűzlek titeket Júda városaiból és Jeruzsálemből,
23 εκλειψειν ποιησω εκ πολεων ιουδα και εξωθεν ιερουσαλημ φωνην ευφροσυνης και φωνην χαρμοσυνης φωνην νυμφιου και φωνην νυμφης και εσται πασα η γη εις αβατον απο ενοικουντων	23 és elveszem tőletek a vígság szavát és az öröm szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát, és az egész országban nyoma sem lesz a benne lakóknak!’
24 και ουκ ηκουσαμεν της φωνης σου εργασασθαι τω βασιλει βαβυλωνος και εστησας τους λογους σου ους ελαλησας εν χερσιν των παιδων σου των προφητων του εξενεχθηναι τα οστα βασιλεων ημων και τα οστα των πατερων ημων εκ του τοπου αυτων	24 De ők nem hallgattak szavadra, hogy Babilon királyának szolgáljanak. Ezért beteljesítetted igéidet, amelyeket szolgáid, a próféták által mondtál, hogy elhurcolják majd helyükről királyaink csontjait és atyáink csontjait.
25 και ιδου εστιν εξερριμμενα τω καυματι της ημερας και τω παγετω της νυκτος και απεθανοσαν εν πονοις πονηροις εν λιμω και εν ρομφαια και εν αποστολη	25 És lám, ott hevernek a nap tüzében és az éjszaka hidegében, és sokan meghaltak a legkínosabb fájdalmak között, éhség, kard és száműzetés által.
26 και εθηκας τον οικον ου επεκληθη το ονομα σου επ' αυτω ως η ημερα αυτη δια πονηριαν οικου ισραηλ και οικου ιουδα	26 Sőt azt a templomot is, amely a te nevedet viselte, olyanná tetted, amilyennek azt a mai nap mutatja – Izrael házának és Júda házának gonoszsága miatt.
27 και εποιησας εις ημας κυριε ο θεος ημων κατα πασαν επιεικειαν σου και κατα παντα οικτιρμον σου τον μεγαν	27 Velünk azonban, Urunk Istenünk, egész jóságod és egész nagy irgalmasságod szerint cselekedtél,
28 καθα ελαλησας εν χειρι παιδος σου μωυση εν ημερα εντειλαμενου σου αυτω γραψαι τον νομον σου εναντιον υιων ισραηλ λεγων	28 melyről szóltál szolgád, Mózes által azon a napon, amelyen meghagytad neki, hogy írja le Izrael fiai előtt törvényedet.
29 εαν μη ακουσητε της φωνης μου η μην η βομβησις η μεγαλη η πολλη αυτη αποστρεψει εις μικραν εν τοις εθνεσιν ου διασπερω αυτους εκει	29 Azt mondtad: ‘Ha nem hallgattok szavamra, ez a nagy sokaság igen kicsinnyé lesz azok közt a nemzetek közt, amelyek közé majd szétszórom őket,
30 οτι εγνων οτι ου μη ακουσωσιν μου οτι λαος σκληροτραχηλος εστιν και επιστρεψουσιν επι καρδιαν αυτων εν γη αποικισμου αυτων	30 mert tudom, hogy ez a nép nem hallgat majd rám, hiszen kemény nyakú egy nép ez. Fogságának földjén azonban majd megtér szívében,
31 και γνωσονται οτι εγω κυριος ο θεος αυτων και δωσω αυτοις καρδιαν και ωτα ακουοντα	31 és megtudják, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük; én pedig értelmes szívet és figyelmes fület adok majd nekik,
32 και αινεσουσιν με εν γη αποικισμου αυτων και μνησθησονται του ονοματος μου	32 és dicsérnek majd engem fogságuk földjén és megemlékeznek nevemről.
33 και αποστρεψουσιν απο του νωτου αυτων του σκληρου και απο πονηρων πραγματων αυτων οτι μνησθησονται της οδου πατερων αυτων των αμαρτοντων εναντι κυριου	33 Megtérnek majd kemény nyakasságukból és gonoszságaikból, mert visszagondolnak atyáik útjára, akik vétkeztek ellenem.
34 και αποστρεψω αυτους εις την γην ην ωμοσα τοις πατρασιν αυτων τω αβρααμ και τω ισαακ και τω ιακωβ και κυριευσουσιν αυτης και πληθυνω αυτους και ου μη σμικρυνθωσιν	34 Akkor visszahívom őket arra a földre, amelyet esküvel ígértem meg atyáiknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, és uralkodnak rajta; megsokasítom őket és többé meg nem fogyatkoznak.
35 και στησω αυτοις διαθηκην αιωνιον του ειναι με αυτοις εις θεον και αυτοι εσονται μοι εις λαον και ου κινησω ετι τον λαον μου ισραηλ απο της γης ης εδωκα αυτοις	35 És egy másik, örök szövetségre lépek velük, hogy én legyek az Istenük és ők legyenek az én népem. Nem űzöm el többé népemet, Izrael fiait, abból az országból, amelyet nekik adtam.’